Mit tenne az ellenzék a határon túl élő magyarok szavazati jogával?
2021. március 24. 16:40
Jakab Péter a határon túliak szavazati jogának átszabásával állt elő, a DK szerint pedig ne szavazzon, aki nem él itt. Végigkérdeztük az ellenzéki pártokat, mi az álláspontjuk a külhoni, illetve külföldre költözött magyarok választójogával kapcsolatban. A kormány részéről Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese megerősítette: nem támogatják a levélszavazás kiterjesztését.
2021. március 24. 16:40
p
6
27
106
Mentés
„Olvasom, hogy Jakab Péter szerint az ellenzék »nagyjából egyetért« azzal, hogy nem lehet elvenni a határon túli kettős állampolgárok szavazati jogát” – írta március 9-i bejegyzésében a DK-s Arató Gergely, a Jobbik elnökének telexes interjújára reagálva. Rögtön aláhúzta: a Gyurcsány-párt ezzel nem nem ért egyet, „nem változtunk, és nem adtuk fel a politikánkat, most is azt valljuk, hogy ne szavazhasson, aki soha nem élt itt és nem viseli a döntése következményeit”. Megjegyezte, nem kell úgy tenniük, mintha mindenben egyetértenek.
Ugyanakkor korántsem mindegy, hogy a potenciális új kormány mit gondol ebben a kérdésben. Miután Gyurcsány Ferenc alighanem az ellenzéki térfél meghatározó szereplője, aligha negligálható pártja álláspontja ebben a kérdésben. A közös ellenzéki program jelenlegi is a háttérben formálódik, forrásaink szerint
a határon túli magyarok szavazati jogának kérdésében még nem jutottak dűlőre a felek,
sőt, komoly viták vannak körülötte.
Jakab Péter Juszt Lászlónál állt elő újabb ötletével
Erre utalnak a témában elhangzó nyilatkozatok. Az Arató-Jakab csörtét követően a Jobbik elnöke Juszt László youtube-os műsorában járt, ahol ez is szóba került. Jakab Péter arról beszélt, egyelőre ott tartanak, hogy az érintett pártok deklarálták: ha jövőre nyernek, 15 millió magyar képviseletét látják majd el. Azonban lehet vitatkozni – jegyezte meg –, hogy a határon túli magyarok hogyan szóljanak bele a nemzetpolitikai kérdésekbe.
„A Jobbik álláspontja az, hogy szerzett jogot nem lehet elvenni. Hogy a közös kormányprogramban mi fog szerepelni, még kérdéses, egyelőre a saját véleményemet tudom elmondani. Bár szerzett jogot tehát elvenni nem lehet, megreformálni meg kell. A határon túli magyarok ne a magyarországi pártlistákat, hanem a saját hangjukat erősítsék a szavazatukkal. Például egy székely ember mondhassa el a saját véleményét egy székely képviselőn, mondjuk egy szószólón keresztül. (…)
Tehát igen, a határon túli magyarok szóljanak bele a magyar közéletbe, akár egy szószóló útján,
a helyi közösség emelje ki a saját szószólóját, és ne egy magyarországi pártpolitikus hangja erősödjön” – részletezte Jakab Péter.
Ismeretes: jelenleg a 13 hazai nemzetiség küldhet szószólót a magyar Országgyűlésbe, akiknek azonban nincs szavazati joguk, az általuk alkotott bizottság tehet törvényjavaslatokat, alapvetően a nemzetiségeket érintő ügyekben. Tehát egy egyéni parlamenti képviselőhöz képest jóval kevesebb joguk, lehetőségük van.
Megkerestük az ellenzéki pártokat, mi az álláspontjuk ebben a kérdésben. A Jobbikét ugyebár Jakab Péter nyilatkozata nyomán ismerjük, ahogy a DK-ét is. Gyurcsányékat ugyanakkor megkérdeztük a jobbikos elképzelésről, ám cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.
Ellenzéki válaszok, további kérdőjelek
Válaszolt azonban az MSZP. Mint írták: „Az MSZP azt javasolja, hogy a külföldön dolgozó és élő magyar állampolgárok is szavazhassanak levélben – mind a magyarországi lakóhelyük szerinti egyéni jelöltekre, mind a pártlistákra. Kiállunk a kettős állampolgárok szavazati joga mellett, de a szavazati jogukat meg kell tölteni tartalommal! Olyan rendszerre van szükség, amellyel mind a külhoni magyarok, mind pedig az anyaországiak nyernek, azaz a külhoni magyarok ugyanolyan szavazati joggal rendelkeznek, mint az anyaországiak, azaz saját jelöltjeikre szavaznak, és valós képviselőt juttathatnak be a magyar Országgyűlésbe. Természetesen a végleges megoldást határon túli szervezetekkel történő konzultáció során kell kialakítani.”
A Lehet Más a Politika annyit közölt, hogy az
„LMP kitart az álláspontja mellett, hogy a határon túli magyarok szavazati joggal rendelkezzenek a magyar országgyűlési választásokon”.
A Momentum ezt a választ küldte: „A Momentum biztosítaná minden magyar egyenlő választójogát: a kivándorolt magyarok parlamenti képviselete mellett a külhoni magyarok képviseletét is erősítjük. A határon túl élő választópolgárok számára is lehetővé tesszük az egyéni jelöltre való szavazást, a levélben szavazás lehetőségét pedig kiterjesztjük a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, külföldön tartózkodó szavazópolgárokra is.”
Vagyis az MSZP változtatna ugyan a szisztémán, de sem ők, sem az LMP, sem a Momentum nem venné el jelen állás szerint a határon túli magyarok szavazati jogát.
Ennél többet ugyanakkor nem tudunk a pontos elképzeléseikről, az azonban biztosnak látszik, hogy szinte valamennyien támogatják Vona Gábor volt Jobbik-elnök kezdeményezését a levélszavazás kiterjesztéséről.
Völner Pál: Ha kinyitnánk egy kiskaput, az a választások tisztaságát veszélyeztetné (Fotó: Mátrai Dávid/Mandiner)
Gyurcsányék visszavennék a szavazati jogot
„Az ellenzéki pártok összefogtak, egy társaságba tartoznak, a meghatározó erőt pedig a Gyurcsány-párt jelenti. Ha ő visszavenné a szavazati jogot a határon túli magyaroktól, akkor nem kétséges, hogy baloldali választási győzelem esetén ez meg is valósul” – kommentálta a kialakult helyzetet Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese lapunknak. Leszögezte, a kormány továbbra sem támogatja a 2013 óta rendre felbukkanó elképzelést a levélszavazás kiterjesztéséről.
Kifejtette: senki nincs megfosztva a voksolás lehetőségétől, ezt állítani csúsztatás. Szerinte tévedés ezt úgy beállítani, mintha valamilyen hátrány érné a külföldön tartózkodókat,
ráadásul az itthoni lakcím adminisztratív, akár időleges feladásával bárki számára megnyílik a levélszavazás lehetősége is.
A külföldön lakó magyarok tehát most is tudnak levélben szavazni, és ezt a Fidesz-kormány tette lehetővé. A baloldal kormányzásának idején erre nem volt lehetőség.
„Ha kinyitnánk egy kiskaput, az a választások tisztaságát veszélyeztetné, a visszaélések szélesebb spektrumát nyitná meg. Ugyanis a választópolgároknak a szavazás napján való külföldön tartózkodása nem ellenőrizhető, nem lehet olyan törvényi garanciát biztosítani, amely ezt lehetővé tenné. A csak listára szavazó határon túliak esetében azonban nincs más lehetőség, mint a levélszavazás” – fejtegette Völner Pál, megjegyezve, a Velencei Bizottság 2011-es ajánlása szerint a parlamenti választás előtti évben már amúgy sem lehet módosítani a választási törvényen.
Hangsúlyozta: a mostani rendszert az Alkotmánybíróság is rendben találta, továbbá az elmúlt időszak amerikai és osztrák választási példái sem abba az irányba mutatnak, hogy érdemes lenne a levélszavazás kibővítésének irányába elmozdulnia a törvényhozónak.
Nyitókép: Levélszavazatok leadása az április 8-i magyarországi országgyűlési választásra a csíkszeredai főkonzulátuson 2018. március 29-én. (MTI/Veres Nándor)
Sok hónapnyi csúszással végül megkapta a kormányalakítási megbízást a tavalyi választáson győztes Ausztria Szabadságpártja. Herbert Kickl pártelnök kényelmes helyzetben van, a potenciális partner Osztrák Néppárt vezetése viszont annál kevésbé.
„Tizennégy év kormányzás kicsit távolítja a kormányzati szereplőket a valós élettől. A Fidesznek vissza kell térnie a valóságba” – hangsúlyozta Lázár János.
Nagy Ervin, a Mandiner munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyar Pétert egyelőre a diszkóbotrány ügyében még kikérdezni sem lehet, sőt, még tanúként sem lehet meghallgatni.
A fiatal J. D. Vance-nek nem nyugdíjas állásként kell tekintenie az alelnöki tisztségre Donald Trump mellett – fontos lépcsőfok lehet neki, ha később is jól jön ki a lépés.
Ihor Haratin nagy lépést tett afelé, hogy ne keljen harcolnia az ukrán-orosz konfliktusban.
p
0
0
2
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 106 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kakukk_madar
2021. március 25. 10:23
Csak, hogy jol jegyezzetek meg DK-as trollok meg "Adofizetok": Romania 200000 vakcinat szallit a Moldav koztarsasagba. Es nincs ugatas meg oroszozas mindenki csendben van. Ezt igy kell csinalni, van mit tanuljatok a "Bezzegektol". Ezert fognak egyesulni nemsokara, mert nemzetben gondolkodnak es nincs ilyen gamat nemzetellenes ellenzekuk.
"sem ők, sem az LMP, sem a Momentum nem venné el jelen állás szerint a határon túli magyarok szavazati jogát."
Nyilvánvalóan hazudnak, ti meg benyaljátok. Nem kellene terjeszteni, ha 2022 után is polgári Magyarországot szeretnénk.
Ugyan mit tenne az ellenzék, ne add az értetlent, Dani.
Hitegetné, szavazat és népszerűség növelésre használná a határon túliakat. Meg nyomná ki a hazai közpénzt propagandára, ottani kiskirályoknak, szélhámosoknak. Tudod, ahogy most történik.