Mit tenne az ellenzék a határon túl élő magyarok szavazati jogával?

„Olvasom, hogy Jakab Péter szerint az ellenzék »nagyjából egyetért« azzal, hogy nem lehet elvenni a határon túli kettős állampolgárok szavazati jogát” – írta március 9-i bejegyzésében a DK-s Arató Gergely, a Jobbik elnökének telexes interjújára reagálva. Rögtön aláhúzta: a Gyurcsány-párt ezzel nem nem ért egyet, „nem változtunk, és nem adtuk fel a politikánkat, most is azt valljuk, hogy ne szavazhasson, aki soha nem élt itt és nem viseli a döntése következményeit”. Megjegyezte, nem kell úgy tenniük, mintha mindenben egyetértenek.

Ugyanakkor korántsem mindegy, hogy a potenciális új kormány mit gondol ebben a kérdésben. Miután Gyurcsány Ferenc alighanem az ellenzéki térfél meghatározó szereplője, aligha negligálható pártja álláspontja ebben a kérdésben. A közös ellenzéki program jelenlegi is a háttérben formálódik, forrásaink szerint

sőt, komoly viták vannak körülötte.

Jakab Péter Juszt Lászlónál állt elő újabb ötletével

Erre utalnak a témában elhangzó nyilatkozatok. Az Arató-Jakab csörtét követően a Jobbik elnöke Juszt László youtube-os műsorában járt, ahol ez is szóba került. Jakab Péter arról beszélt, egyelőre ott tartanak, hogy az érintett pártok deklarálták: ha jövőre nyernek, 15 millió magyar képviseletét látják majd el. Azonban lehet vitatkozni – jegyezte meg –, hogy a határon túli magyarok hogyan szóljanak bele a nemzetpolitikai kérdésekbe.

„A Jobbik álláspontja az, hogy szerzett jogot nem lehet elvenni. Hogy a közös kormányprogramban mi fog szerepelni, még kérdéses, egyelőre a saját véleményemet tudom elmondani. Bár szerzett jogot tehát elvenni nem lehet, megreformálni meg kell. A határon túli magyarok ne a magyarországi pártlistákat, hanem a saját hangjukat erősítsék a szavazatukkal. Például egy székely ember mondhassa el a saját véleményét egy székely képviselőn, mondjuk egy szószólón keresztül. (…)

a helyi közösség emelje ki a saját szószólóját, és ne egy magyarországi pártpolitikus hangja erősödjön” – részletezte Jakab Péter.

Ismeretes: jelenleg a 13 hazai nemzetiség küldhet szószólót a magyar Országgyűlésbe, akiknek azonban nincs szavazati joguk, az általuk alkotott bizottság tehet törvényjavaslatokat, alapvetően a nemzetiségeket érintő ügyekben. Tehát egy egyéni parlamenti képviselőhöz képest jóval kevesebb joguk, lehetőségük van.

Megkerestük az ellenzéki pártokat, mi az álláspontjuk ebben a kérdésben. A Jobbikét ugyebár Jakab Péter nyilatkozata nyomán ismerjük, ahogy a DK-ét is. Gyurcsányékat ugyanakkor megkérdeztük a jobbikos elképzelésről, ám cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.

Ellenzéki válaszok, további kérdőjelek

Válaszolt azonban az MSZP. Mint írták: „Az MSZP azt javasolja, hogy a külföldön dolgozó és élő magyar állampolgárok is szavazhassanak levélben – mind a magyarországi lakóhelyük szerinti egyéni jelöltekre, mind a pártlistákra. Kiállunk a kettős állampolgárok szavazati joga mellett, de a szavazati jogukat meg kell tölteni tartalommal! Olyan rendszerre van szükség, amellyel mind a külhoni magyarok, mind pedig az anyaországiak nyernek, azaz a külhoni magyarok ugyanolyan szavazati joggal rendelkeznek, mint az anyaországiak, azaz saját jelöltjeikre szavaznak, és valós képviselőt juttathatnak be a magyar Országgyűlésbe. Természetesen a végleges megoldást határon túli szervezetekkel történő konzultáció során kell kialakítani.”

A Lehet Más a Politika annyit közölt, hogy az

A Momentum ezt a választ küldte: „A Momentum biztosítaná minden magyar egyenlő választójogát: a kivándorolt magyarok parlamenti képviselete mellett a külhoni magyarok képviseletét is erősítjük. A határon túl élő választópolgárok számára is lehetővé tesszük az egyéni jelöltre való szavazást, a levélben szavazás lehetőségét pedig kiterjesztjük a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, külföldön tartózkodó szavazópolgárokra is.”

Vagyis az MSZP változtatna ugyan a szisztémán, de sem ők, sem az LMP, sem a Momentum nem venné el jelen állás szerint a határon túli magyarok szavazati jogát.

Ennél többet ugyanakkor nem tudunk a pontos elképzeléseikről, az azonban biztosnak látszik, hogy szinte valamennyien támogatják Vona Gábor volt Jobbik-elnök kezdeményezését a levélszavazás kiterjesztéséről.

Völner Pál: Ha kinyitnánk egy kiskaput, az a választások tisztaságát veszélyeztetné (Fotó: Mátrai Dávid/Mandiner)

Gyurcsányék visszavennék a szavazati jogot

„Az ellenzéki pártok összefogtak, egy társaságba tartoznak, a meghatározó erőt pedig a Gyurcsány-párt jelenti. Ha ő visszavenné a szavazati jogot a határon túli magyaroktól, akkor nem kétséges, hogy baloldali választási győzelem esetén ez meg is valósul” – kommentálta a kialakult helyzetet Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese lapunknak. Leszögezte, a kormány továbbra sem támogatja a 2013 óta rendre felbukkanó elképzelést a levélszavazás kiterjesztéséről.

Kifejtette: senki nincs megfosztva a voksolás lehetőségétől, ezt állítani csúsztatás. Szerinte tévedés ezt úgy beállítani, mintha valamilyen hátrány érné a külföldön tartózkodókat,

A külföldön lakó magyarok tehát most is tudnak levélben szavazni, és ezt a Fidesz-kormány tette lehetővé. A baloldal kormányzásának idején erre nem volt lehetőség.

„Ha kinyitnánk egy kiskaput, az a választások tisztaságát veszélyeztetné, a visszaélések szélesebb spektrumát nyitná meg. Ugyanis a választópolgároknak a szavazás napján való külföldön tartózkodása nem ellenőrizhető, nem lehet olyan törvényi garanciát biztosítani, amely ezt lehetővé tenné. A csak listára szavazó határon túliak esetében azonban nincs más lehetőség, mint a levélszavazás” – fejtegette Völner Pál, megjegyezve, a Velencei Bizottság 2011-es ajánlása szerint a parlamenti választás előtti évben már amúgy sem lehet módosítani a választási törvényen.

Hangsúlyozta: a mostani rendszert az Alkotmánybíróság is rendben találta, továbbá az elmúlt időszak amerikai és osztrák választási példái sem abba az irányba mutatnak, hogy érdemes lenne a levélszavazás kibővítésének irányába elmozdulnia a törvényhozónak.

Nyitókép: Levélszavazatok leadása az április 8-i magyarországi országgyűlési választásra a csíkszeredai főkonzulátuson 2018. március 29-én. (MTI/Veres Nándor)