Tölgyessy kimondta: Magyar Péter azért nem indul az időközi választásokon, mert óriási a kockázata annak, hogy kikap
Az elemző szerint a Tisza Párt vezetését mutató közvélemény-kutatások az ellenzéki tábor reményének fenntartására szolgálnak.
A baloldali összefogásban a volt miniszterelnök a meghatározó erő, és úgy néz ki, az is marad – mondja a Jobbik egykori elnöke, akit az általa vezetett Második Reformkor Alapítvány választójogi népszavazási kezdeményezése kapcsán kerestünk meg. Elmondta, már 13 ezren csatlakoztak az akcióhoz. Vonát az ellenzéki előválasztási játszmákról és a vakcinázásról is kérdeztük. Interjúnk!
Online referendumot indítottak a külföldön tartózkodó, ám hazai lakcímmel rendelkező magyarok levélszavazási lehetőségéért március 14-én. Hányan szavaztak eddig?
Pontos számot nem tudok, nagyjából 13 ezren.
Elégedett?
Nézőpont kérdése, hogy ez sok vagy kevés. Eredetileg azt mondtam, ha 10 ezer főlé megyünk, elégedett leszek. Még két hétig tart a kampány, meglátjuk, milyen lesz a dinamika, lehet, hogy hosszabbítunk.
Ezt egy online népszavazási sorozat kezdő részének szánja, miért éppen ez lett az első kérdés? A vonatkozó törvény 2013-as, azóta ezt a vitát sokszor lejátszották.
Először is tisztázzuk: a Második Reformkor Alapítvány a kampányért felel, adatot nem kezelünk.
Akkor ki kezel?
Egy svájci-magyar informatikus csapat dolgozta ki a felületet, amely minden vonatkozó adatvédelmi szabályozásnak megfelel. Az alapítvány körül egyébként nagyon sok külföldön lévő fiatal van, ez is közrejátszott a téma kijelölésében. Két parlamenti választás tapasztalata van mögöttünk e szabályok mentén,
Ezt miből szűrték le?
Drámaian alacsony a részvétel az érintett, többszázezres körben. Másrészt itt van a járványhelyzet, ki tudja, meddig húzódik majd el, vagy tér vissza. Ez tovább nehezíti a külföldön élő magyar állampolgárok lehetőségeit a szavazásra, amúgy sem könnyű adott esetben akár többszáz kilométert utazni, hogy a legközelebbi nagykövetségen leadják a voksukat. Itt volt az ideje, hogy újra felvessük a témát.
De miért pont most, miért nem mondjuk egy vagy fél évvel ezelőtt? A Velencei Bizottság szerint például a választást megelőző egy évben már nem szabad módosítani a vonatkozó törvényt.
A technikai és szervezeti feltételek most lettek adottak az online népszavazás lefolytatására. Amúgy tudomásom szerint a határon túli magyarok számára jelenleg is elérhető levélszavazás jogintézményenek kiterjesztését nem érinti az említett tilalom. Érdemi módosítást, mondjuk a választókörzetek határainak átrajzolását már nyilván nem lehetne megcsinálni. Megjegyzem, 2013-ban született a választási eljárásról szóló törvény,
– kevesebb, mint egy évvel a 2014 tavaszi parlamenti választás előtt. Talán most is beleférne egy változtatás.
Csakhogy a jelenlegi rendszert az Alkotmánybíróság is jóváhagyta, ráadásul a határon túli magyarok kizárólag listára szavazhatnak, míg a lakcímmel rendelkezők egyéni képviselőre is. A kormány szerint a visszaélések lehetőségét is növelné a bővítés.
Egyrészt: attól még, hogy egy törvény nem alkotmányellenes, még nem biztos, hogy jó is. Ráadásul az említett döntéshez különvélemények is születtek, amelyek ezt is megkérdőjelezik, felvetve, hogy diszkriminatív a szabályozás. A lakcímkártya lemondása pedig nem olyan egyszerű, vegyük például azokat, akik Magyarországon lakástulajdonosok, sőt, hitelt törlesztenek, esetleg ingázók. Ráadásul rendkívül negatív üzenetnek tartom ezt a magyarázatot. Felmerül az is, ha a kormány szerint aggályos, hogy külföldön valaki magyar lakcímkártyával akar szavazni, a nagykövetségen miért engedik neki.
Azt mondják, ott ellenőrizhetőbb körülmények között lehet ezt megtenni. Más országokban, például az Egyesült Államokban is akadtak gondok a levélszavazatokkal.
Akkor ez a határon túli magyarok esetében is felvet aggályokat. Amennyiben ez igaz, úgy erre a jogalkotónak kell olyan részletszabályokat kialakítani, hogy azok bezárják az esetleges kiskapukat. Egy Európában teljesen bevett lehetőségről beszélünk,
A választások kapcsán egyébként mindig felmerül a visszaélések veszélye, nem az a dolgunk, hogy a fürdővízzel a gyereket is kiöntsük, hanem hogy megteremtsük a biztonságos kereteket.
Mindenesetre a kormány, illetve a Fidesz elzárkózik a módosítástól, az ellenzék sem egységes, tehát aligha lesz bármi a kezdeményezésből. Fel akarta hívni magára a figyelmet?
Nem zárom ki azt sem, hogy a Fidesz meggyőzhető, bár ennek nyilván kicsi az esélye. Úgy gondolom, az online népszavazás, mint eszköz, egy előremutató lehetőség, s valahol el kell indulni. Ebben a kérdésben egyébként két párt van, akiket meg kell győzni, a Fideszen kívül a másik a DK. Gyurcsányék – ismereteim szerint – ugyebár még a szavazati jogot is elvennék a határon túli magyaroktól.
Apropó! Karácsony Gergely és más politikusok is látványosan kiálltak az akció mellett. A DK-t megkereste? Vagy fordítva?
Informálisan próbálkoztunk, de még nem kaptunk választ.
hiszen van egy széleskörű választói bázis, amelyet ebben az ügyben a jogalkotónak segítenie kellene. Az aggályok kezelhetők, vannak nemzetközi példák, lépni kell.
Mennyi esélyt ad a kormányváltásra?
Egy éve még azt mondtam volna, semmilyen esélyt nem látok rá, most úgy fogalmaznék, még mindig nem az ellenzék az esélyes, de már van reménye a győzelemre. Bár egyes kutatások szerint átvették a vezetést, mozgosító erőben a kormánypárt tűnik erősebbnek. Egyébként is kevésnek tartom az ellenzék részéről kizárólag a kormány kritikájára építeni a kampányt. Ha sikerülne egy erős és vonzó jövőképet egy hiteles kormányfő-jelölttel együtt kiállítani, az sokat jelenthetne. Elő kellene állni egy konkrét programmal, vízióval.
Egyet már ismerünk: a Momentum például elszámoltatási kirakatperbe kezdene a választás után pár nappal, ami jogállami keretek között bajosan kivitelezhető. Erről mit gondol?
Ellenzéki oldalról örök ígéret az elszámoltatás. Kár, hogy kormányon mindig elmarad.
amúgy a számok alapján kevés esélye van, hogy elnyeri a közös ellenzéki kormányfő-jelöltséget. Ilyenkor nyilván célszerű nagyokat mondani, hátha mégis sikerül. Szerintem senki nem gondolja komolyan, még ő sem, hogy mindez megvalósítható.
A Závecz felmérése szerint most Jakab Péter a legesélyesebb. Vagyis utódja a pártelnöki székben. Örül?
Engem nem lepett meg ez a fejlemény,
és ő indította el legnagyobb erővel a kampányát. Egyszerű választópolgárként azt tudom mondani, nagyon izgalmas, vélhetően ötszereplős listavezetői előválasztást látok kibontakozni. Márki-Zay Péter szerintem meglepetést okozhat, nem írnám le, Dobrev Klára a legerősebb és legbefolyásosabb ellenzéki párt indulója lehet, és itt van Jakab Péter és Karácsony Gergely is. Talán Karácsony a legesélyesebb, ám az a fejlemény, hogy a kétfordulós megmérettetés második körébe három jelölt kerülhet, mindenképp Dobrev sanszát növeli. Ha két forduló lenne, semmi esélye nem lenne. De nehéz jósolni.
Nem mindegy, ki nyer, ha Gyurcsány a főnök?
Kétségtelen, jelenleg a DK a legszervezettebb, legtudatosabb és legerősebb ellenzéki párt.
Ha kormányra kerül az ellenzék, ha nem.
Még 2006-ban Gyurcsány Ferenc kormányával szemben alakult, s erősödött meg a Jobbik, majd Ön 2018-ban Orbán Viktor kihívója volt miniszterelnök-jelöltként. Akkor most nincs kire szavazzon?
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy én 2018-ban nem csak Orbánnal, hanem Gyurcsánnyal szemben is indultam Jobbik-listavezetőként.
Visszatérve a kérdésre: a közös ellenzéki lista azokat, akik kormányváltást szeretnének, de nem Gyurcsány Ferenccel, nagyon nehéz helyzetbe hozta. Engem is. Egyelőre várom, hogy valaki megszólítson.
Addig eszik egy parizeres kiflit pirosarannyal?
Nem szeretném kommentálni egykori pártom jelenlegi kampányeszközeit, ám kétségtelen, a számok Jakab Péter és stábja elképzeléseit igazolják. Ugyanakkor azokból, akiket ezzel a „parizerkampánnyal” maga mögé állít a Jobbik, nem biztos, hogy törzsszavazók lesznek. Vagyis lehet, hogy pillanatnyilag népszerűséget hoz, ám hosszú távon ez sem a pártnak, sem az országnak nem szolgál a javára.
Erről beszélt másutt is, ami a jelek szerint nem tetszik az érintettnek. Jakab erre kedd este az ATV-ben azt mondta, ezek egy keserű ember keserű szavai. Tényleg?
Sajnálom, hogy Péter megsértődött, és az építő kritikámra személyeskedő választ adott.
De ha valaki most az én személyeskedő viszontreagálásomra számít, nagyot téved. A véleményemet mindig el fogom mondani, de ahogy eddig sem, úgy a jövőben sem fogok személyeskedni a volt pártom politikusaival.
Közéleti témákkal azért foglalkozik. Visszatérne a pártjába, vagy esetleg máshova, hogy megmutassa, hogy kell ezt csinálni?
Annyit biztosan mondhatok, hogy a 2022-es választáson semmilyen direkt politikai szerepet nem kívánok vállalni.
Regisztrált a koronavírus elleni oltásra?
Bár túlestem a fertőzésen, de regisztráltam, és be is fogom oltatni magam, amint lehetőség lesz rá.
A kínai vakcina is megfelel? Nem tántorította el a DK petíciója?
Az is. Úgy vélem, a politikusoknak ebben a nehéz helyzetben vissza kellen fogniuk magukat. Én a szakértők álláspontját követem, és ezt is ajánlom mindenkinek. Rossz iránynak tartom, hogy a baloldal halálkormányról, a kormány halálellenzékről beszél. Belgaként azt tudom mondani, ez egy olyan kivételes, tragikus és nehéz időszak, amikor pro és kontra is lehetett volna gesztusokat gyakorolni. Ezt a „ziccert” sajnos mindenki kihagyta, pedig jó üzenet lett volna a társadalom felé az együttműködés. Hozzá kell tenni, valahogy ez fordítva is igaz: Magyarországnak olyan politikusai vannak, amilyeneket megérdemel. Tehát először társadalmi változásokat kell elindítani, a Második Reformkor Alapítvány éppen ezen dolgozik.
Fotók: Földházi Árpád