Mező Gábor könyvéről: Nem nekem kellett bátornak lennem, hanem azoknak, akik a nyolcvanas években felszólaltak a hálózat ellen

Amint arról lapunk is beszámolt, hamarosan megjelenik egy hiánypótló könyv – azóta talán már kapható is – a posztkommunista médiaátalakulásról.

A szerző, a Pesti Srácokon rendszeresen publikáló Mező Gábor ennek kapcsán volt a Hit Rádió vendége. A több mint félórás adás rendkívül izgalmasra sikeredett, – cikkünk végén meghallgatható – most csak néhány részletet emelünk ki a Pesti Srácok tudósítására támaszkodva.

„Nem nekem kellett bátornak lennem, hanem azoknak, akik a nyolcvanas, kilencvenes években írtak, felszólaltak a hálózat ellen. Ők tényleg veszélyben voltak. Most csak két embert említek: Csengey Dénest és Krassó Györgyöt, mindketten elég bátran nyilatkoztak, beszéltek írtak és mindketten fájdalmasan korán mentek el” – mondta az egyik első kérdésre Mező Gábor, akinek műve főszereplői között

„Rendszerszerű volt, hogy a volt ÁVH-sokat átirányították a kultúra, a külkereskedelem és a média területére. Ezek kiemelten fontosak voltak. Mondok egy példát. Ipper Pál megérkezett a Rádióba, ő egyébként ÁVH-s volt, aztán Amerikában dolgozott, nyilván a hírszerzésnek is bedolgozva. Mit csinált a Rádióban? Elindította a híres 168 Órát a Rádióban. Ez ugyanúgy – ahogyan később a „reformer” Reform – egy tudatos terv része volt. A belső kritikát ebben megengedték, nagyon érdekes műsor volt, olyan dolgok is elhangzottak, amik máshol nem. De ez az egész ki volt találva. És Ipper Pál olyan embereket vett maga mellé, akikben tökéletesen megbízott. Ott volt Mester Ákos, akinek nagyjából ismert a riporteri pályafutása és a politikai pártállása, vagy a ma is aktív Bolgár György [a nyolcvanas években amerikai tudósító…] és a többiek. Ők továbbvitték ezt a szellemiséget. Ők sohasem húztak sem a jobboldal, sem a nemzeti oldal felé, ezt az átmentős társaságot képviselték” – mondta Mező, rámutatva arra, hogy kikből lehetett a múlt rendszerben médiacsillag.

„Ha megnézzük a ’88-as, ’89-es cikkeket, a Népszabadságot, a Reformot, a Világot és a többi ismert és ismeretlenebb lapot, akkor össze sem lehet számolni, hány írásban és publicisztikában sulykolták a békés átmenetet. Megírták, hogy a társadalom legfontosabb feladata a békés átmenet segítése. Ezzel párhuzamosan folyamatosan lejáratták a radikális embereket, például Krassó Györgyöt. Ugyanúgy a Reformban, ahogyan a Nap TV-ben. Ment ez a békés átmentés duma, hogy a háttérüzletelés zavartalan legyen,

„Nyilvánvalóan voltak tisztességes újságírók, akik például elhitték, hogy a békés átmenet fontos. Hogy ne legyen még egy ötvenhat. El kell különíteni azokat az embereket, akik ezt az átmentést irányították, akik közül sokan parancsot teljesítettek, akik ebből meggazdagodtak azoktól az „átlag-újságíróktól”, akiknek ez volt a szakmájuk és valahol dolgozniuk kellett. Nem lehet egy egész szakmára ráhúzni a vizes lepedőt. Ráadásul a Reform tényleg újító lapnak számított. A Kapu antikommunista, bátor cikkeket leközlő, tabutémákról publikáló újság volt. Ki gondolta akkor, hogy amögött is a Hálózat állt? Senki. Pontosan a Hálózat ellen küzdött elvileg. Több leleplező cikk megjelent akkoriban” – tette hozzá.

Nyitókép: Czinege Lajos (b) volt honvédelmi miniszter Havas Henrikkel beszélget az augusztus 19-én reggel első alkalommal jelentkező Nap Tv műsorában. A független reggeli hírtelevíziót a MOVI és a Mai Nap Rt. alapította.MTI Fotó: Talum Attila