Kitálal a Mandinernek a kirúgott jegyző – riport a mohácsi időköziről

Nem kell drámaszakkörre járnunk ahhoz, hogy észrevegyük, akár a napi sajtót olvasva: komoly feszültség gyülemlett fel a Duna-parti településen az önkormányzati választások közeledtével. Július végén például az MSZP-s polgármester azonnali hatállyal kirúgta Kovács Mirellát, Mohács jegyzőjét méltatlanság okán, amiről áttekintő cikkünkben mi is említést tettünk.

Első kör – méltatlanság

Csorbai Ferenc Kovács Mirella elbocsátása után viharos gyorsasággal tette közzé alábbi, a jegyző szerint „manipulatívan, a közhangulat befolyásolásának szándékával” megjelent üzenetét a Facebookon: „Az adatvédelmi jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy a jegyző asszony engedélye nélkül a felmentés indokairól tájékoztatást adjak. A jegyző asszony titoktartási kötelezettség alól felmentő engedélyét megkértem, aki a hozzájárulását nem adta meg. A jegyző asszony személyiségi jogait a törvény védi. Engedélye nélkül részletesebb tájékoztatást adni nem tudok. Mohács Város Polgármestereként részünkről hozzájárulok, hogy amennyiben a jegyző asszony meggondolná magát, a felmentése tartalmát közzé tegye, vagy amennyiben erre engedélyt ad, azt a város közzéteszi.”

Kovács Mirella szerint már eleve „egy munkajogviszonnyal kapcsolatban hozott munkáltatói döntés – akár megalapozott, akár nem – nyilvános közzététele (különösen jelen esetben, manipulatívan sugalmazva a munkajogi következménnyel sújtott köztisztviselő bűnösségét) semmiféleképpen nem tekinthető kulturált érintkezési formának, még kevésbé emberi méltóságot tiszteletben tartó bánásmódnak.” A jegyző szerint végső soron hidegvérű politikai számításról van szó, semmi másról.

„A méltatlanság a társadalomban kialakult általános megítélés, az általános erkölcsi és közfelfogás figyelembevételével

tehát vagy személyemben rejlik valamilyen olyan elítélendő jellemvonás, amely nem tesz méltóvá ezen tisztség betöltésére, vagy olyat cselekedtem, amely úgyszintén mélységesen elítélendő magatartás. A méltatlanság címén történő felmentés (hivatalvesztés) az  legsúlyosabb munkajogi szankció. Talán nem kell külön hangsúlyoznom, hogy egy jegyző vonatkozásában az ilyen kijelentés azt is jelenti, hogy elveszíti a közbizalmat, a vele szemben tanúsított tisztelet is csorbul, és mivel a felmentésem országos hírű esemény lett, ezért jövőbeni elhelyezkedésem is ellehetetlenült, nemcsak jegyzőként, hanem általában a közszolgálatban” – mondta el Kovács Mirella.

Másrészt, mint a bevezetőben említettük, a jegyző azért tiltotta le a tájékoztatást a felmentés indokairól, mert alaptalannak tartja őket és meg akarta várni a munkaügyi per eredményét. Egyszerűnek tűnik, mint az egyszeregy. Vagy mégsem?

Második kör – hűtlen kezelés

A HVG oldalán aztán szeptember 2-án jelent meg egy névtelen, szerző nélküli cikk, az írásban már hűtlen kezelésről esik szó, mint a méltatlanság tartalmáról.

„Bár Kovács Mirella nem járult hozzá, hogy a város vezetése elmondhassa, mit takar a kirúgás okaként megjelölt »méltatlanság«, a hvg.hu birtokába jutott feljelentésből már ki lehet következtetni: eszerint nemrég tizenöt önkormányzati dolgozónak is olyan egy-kétmillió forintos nagyságrendű jutalmakat akartak kiosztani Mohácson bizonyos projektek menedzseléséért, amik már korábban lezárultak, így nem is lehetett velük semmi teendőjük. Az előrehozott választásra készülő város MSZP-s színekben győzött polgármestere, Csorbai Ferenc tételesen fel is sorolta a rendkívüli munkavégzésekként beírt kifizetésre szánt projekteket: köztük volt például a mohácsi bicikliút-hálózat bővítése, ami 2019-re már teljesen lezajlott, ugyanígy a mohácsi piacfejlesztés. A 38 tételt tartalmazó listán ugyanakkor több olyan projekt is szerepel, ami még nem zárult le.”

A cikk még megtoldotta önmagát pár baljóslatú sorral: „A hvg.hu kérdésére a rendőrség megerősítette, hogy augusztus 12-én hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indítottak nyomozást.” A jól hangzó vádaskodás Achilles-sarka, hogy Kovács Mirella elmondása szerint őt meg sem keresték a saját ügyében, pedig lett volna mit mondania. A következő kérdések merültek fel a jegyző szerepvállalásával kapcsolatban:

1. Ha ismeretlen tettes ellen nyomoz a rendőrség, akkor hogy merült fel Kovács Mirella neve?
2. Ha a rendőrség a nyomozást augusztus 12-én rendelte el, akkor miért csak a kampány „véghajrájában” került elő ez az információ?

Ezeket a kérdéseket Csorbai Ferencnek is feltettük, de sajnos nem kaptunk választ. Ha kapunk, közöljük. Kovács Mirellának viszont vannak válaszai, például a harmadik kérdésre: „Nyilvánvalóan Csorbaitól kapták az anyagot, aki a feljelentést tette, hiszen egyedül ő, és a hozzá kapcsolódók érdeke, hogy egy ilyen hír a köztudatba kerüljön, és nem másért, mint a választói akarat befolyásolásának a szándékával. Hónapok múlva, amikor a rendőrségi eljárást lezárják, és megállapítják a bűncselekmény hiányát, az akkor már hír értékkel nem rendelkezik, és a választás szempontjából addigra már indifferens.”

Csorbai Ferenc

Harmadik kör – „saját magát is premizálta”

A jegyzőnél szeptember 9-én telt be a pohár, amikor a Németh Atina-botrányban is megmártózó Hírklikk nevű baloldali portál közölt cikket az ügyről, és megint csak a főszereplőt felejtették el megkérdezni: „a Hírklikk birtokába került dokumentumok szerint, a volt jegyző saját magának is célfeladatokat állapított meg, vagyis saját magát is premizálta, nem csak volt kollégáit.” A cikk tulajdonképpen arról szól, hogy Kovács Mirella kapott egy csomó plusz pénzt a semmiért, ergo lenyúlta azt.

– nyilatkozta a jegyző asszony a Mandinernek, majd hozzátette: „Mindhárom (közben a 444 is beszállt a tematizálásba), engem lejárató cikket szerző médium ellen sajtó-helyreigazítással élek és elmondom a valóságot önöknek.” Mivel a kapott információ mennyisége meghaladja a cikk kereteit (bár a bíróságon bizonyára épp az alaposságra és részletességre lesz szükség), próbálunk a lényegre koncentrálni.

Tételes cáfolat

A jegyző asszony szerint valótlan az a tényállítás, miszerint „Kovács Mirella olyan projektek ügyében állapított meg beosztottainak célfeladatokat, amelyek már lezárultak, így feladat sem lehetett velük.” Elmondta: „Az állítással szemben a valóságnak megfelelő tény az, hogy a célfeladat-megállapodásokat a polgármester is aláírta, és azok olyan futó projektekkel kapcsolatos feladatellátásra vonatkoznak, amelyek közül még egy sem került lezárásra, és amely projektek hatályos támogatási szerződései bárki számára elérhetőek, és hozzáférhetőek a támogatott projektkeresőben. Az pedig a töretlen bírói gyakorlat szerint teljesen komolytalan és elfogadhatatlan érv lenne, ha a polgármester úr arra hivatkozna, hogy valójában el sem olvasta akkor, hogy mit írt alá.”

Kovács Mirella szerint valótlan az az állítás, miszerint „a jegyző saját maga részére állapított meg erre hivatkozással célfeladatot. Az, hogy problémás a dolog, érezhették, mivel a szerződést az összes többitől eltérően, Szekó polgármester írta alá.” A jegyző asszony elmondása szerint az állítással szemben a valóságnak megfelelő tény az, hogy Dr. Kovács Mirella számára néhai Szekó József polgármester, a jegyző feletti munkáltatói jogok teljes körű gyakorlója határozott meg célfeladatot, és ez nem is történhetett volna másként jogszerűen.

A következő állítássorozatot is cáfolja a volt mohácsi jegyző: „Ez praktikusan azt jelentette, arról kell egy adatbázis, hogy a saját településén a közszolgáltatásban dolgozónak mi az iskolázottsága. Mindezt szerény 597 ezer 500 forintért. A feladatot a jegyző május 28-ára már teljesítette is. Valójában ugyanis az adatbázis csupán három darab táblázat, mivel a tartalomjegyzék és fedlap nélküli nyolc oldalas anyag első négy oldala szó szerint megegyezik a jegyző másik külön szerződött tanulmánya oldalaival…” A válasz: „Az állítással szemben a való tény az, hogy

A jegyző asszony megjegyezte, hogy „a polgármester »megrendelésére« íródott lejárató cikkekben folyamatosan keverednek a projekt lezárása, befejezése, megvalósítása, pénzügyi lezárása fogalmak, mintegy szinonimaként használva azokat. Azonban ezek a terminus technikusok egymásnak egyáltalán nem szinonimái; ezen fogalmakat a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet értelmező rendelkezései szerint kell használni, és érteni. Összegezve: egy projekt nem akkor tekinthető lezártnak, amikor az nagyközönség előtt, ünnepélyes szalagátvágással átadásra kerül, hanem sok esetben ettől számított 5 év utánkövetési időszak végén, és záró projektbeszámoló Közreműködő Szervezet általi elfogadását követően.”

Kovács Mirella

Slusszpoén: Csorbai Ferenc maga is megszavazta az utólag kifogásolt előterjesztéseket!

Kovács Mirella hangsúlyozta: „Felháborítónak és jogellenesnek tartom, hogy a polgármester úr ahelyett, hogy egy országosan is egyedülálló folyamatos fejlődést generáló fejlesztési csapat élére állt volna (ha még csak átmenetileg is), jogával visszaélve, súlyosan törvénysértő módon megvált a hivatalt összetartó jegyzőtől. Szó sincs »valótlan tartalmú teljesítési időszakról«, »problémás« teljesítési igazolásokról, kétségbe vonható célfeladatokról, ezzel szemben minden intézkedésem a jogszabályok maximális betartásával történt.

Az már csak »hab a tortán«, hogy az eltávolításomról egy személyben döntő polgármester már a tisztségre való megválasztása előtt is tudott a pályázati rendszerről, a célfeladatok meghatározására vonatkozó megállapodásokról, a fejlesztési csoport munkájáról, hiszen az elmúlt ciklusban önkormányzati képviselőként és a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság tagjaként valamennyi képviselő-testületi ülésen és bizottsági ülésen részt vett, és egyértelműen,

Ez a tény álláspontom szerint önmagában megcáfolja az általam kifogásolt cikkekben írt írt valamennyi állítását.”