A bírósági nyilvántartás szerint Jakab Péter még mindig nem rendelkezik képviseleti joggal, így kérdéses, megjelenhet-e a Jobbik mint jelölőszervezet a judapestező Bíró László mellett a szavazólapon.
Portálunk információi szerint az október 11-ére kiírt tiszaújvárosi időközi országgyűlési választáson megtámadták a Jobbik mint jelölőszervezet nyilvántartásba vételét a helyi választási bizottságnál. A nyilvántartásba vételi kérelem elleni fellebbezési érvelés lényege az, hogy mivel a januári tisztújító kongresszuson hozott döntéseket még nem jegyeztette be a Jobbik a bírósági nyilvántartásba, így jelenleg a párt nevében joghatályosan senki sem tehet nyilatkozatokat, azaz
hivatalosan jelölőszervezetként sem jelenhetnek meg az időközi választáson.
A Mandiner utána járt, hogy néz ki a jelöltállítás szabályozása. A választási eljárásról szóló törvény 119. szakasza szerint azt a szervezetet, amely jelöltet kíván állítani egy választáson, a választás kitűzését követően jelölő szervezetként be kell jelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál. Ezt a bejelentést a párt képviseletére jogosult személy teheti meg.
A Jobbiknak viszont a 2020. augusztus 20-i napon hatályos bírósági nyilvántartás szerint nincs olyan szervezeti képviselője, aki a párt nevében joghatályos nyilatkozat tételére lenne jogosult. Ennek oka az, hogy a korábbi szervezeti képviselők (a bírósági nyilvántartás szerint: Zsiga Kárpát Dániel Gábor, Sneider Tamás, Gyöngyösi Márton, Stummer János, Hegedűs Lorántné, Szabó Gábor, Bana Tibor, Gyüre Csaba, Ander Balázs) megbízatása már 2020. május 12-én megszűnt, új szervezeti képviselők viszont azóta sem kerültek be a Fővárosi Törvényszék által vezetett, a nyilvánosság számára hozzáférhető bírósági nyilvántartásba.
A Jobbik az általa meg sem szavazott „felhatalmazási törvényre” hivatkozva próbál jelöltet állítani
A Jobbik arra hivatkozik, hogy bár a szervezeti képviselők képviseleti joga a bírósági nyilvántartás szerint május 12-én megszűnt, azonban a „felhatalmazási törvény” értelmében a képviselők megbízatása a veszélyhelyzet megszűnését követően legfeljebb 90. napig fennmarad. Ezt az érvelést első fokon a helyi választási bizottság is elfogadta, így mivel a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. nap még nem járt le, a „felhatalmazási törvény” alapján a jelölő szervezet képviseletét a területi választási bizottság érvényesnek fogadta el, így a nyilvántartásba vette a Jobbikot mint jelölő szervezetet.
Csakhogy a Jobbik tisztújító Kongresszusát már jóval a veszélyhelyzet bevezetése (2020. március 11.) előtt, 2020. január 25-én megtartották, a kongresszus által hozott döntések bírósági nyilvántartásba való bejegyzésére pedig a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény szerint 60 napos határidő áll rendelkezésre. A Jobbik számára a bejelentésre nyitva álló 60 napos határidő tehát 2020. március 25-én lejárt, ráadásul a törvény 8. szakasza szerint a változásbejegyzési eljárás során a párt a beadványokat elektronikus úton terjesztheti elő, a veszélyhelyzet így érdemben nem akadályozhatta a Jobbikot abban, hogy a kongresszusi döntéseknek megfelelő változásokat a bírósági nyilvántartásába bejegyeztesse.
Fontos, bár nem alkotmányjogi, hanem politikai körülmény, hogy a Jobbik most éppen arra az ellenzék által csak „felhatalmazási törvénynek” nevezett jogszabályra hivatkozik, amely kapcsán korábban hónapokon át diktatúrát vizionáltak. A Jobbik jelölését átengedő helyi választási iroda vezetője pedig a tiszaújvárosi szocialista polgármester által kinevezett jegyző.
Káosz a Jobbikban
A bírósági nyilvántartás szerint tehát még mindig Sneider Tamás rendelkezik képviseleti joggal, aki korábban azt is lenyilatkozta, hogy totális káosz uralkodik a pártban, papíron ugyanis még mindig ő az elnök, az ő mandátuma azonban májusban lejárt. A politikus szerint ennek a teljes szakmaiatlanság az oka, amellyel a jelenlegi elnökség irányítja a Jobbikot.
Forrásaink szerint az elmúlt időszakban
” az ügyben.a szakemberhiány is felütötte a fejét a pártban, többen ennek tudják be a Jobbik „bénázását” az ügyben.
Ez részben annak is köszönhető, hogy már a párt egyik utolsó jogvégzett politikusa, Varga-Damm Andrea is eltávolodott a párttól.
Budapestet Judapestnek, az izraeli turistákat „tetűcsúzdásoknak” nevezte Bíró László
Ahogy arról beszámoltunk, Bíró László, jobbikos politikus, a baloldali összefogás szerencsi időközi választáson indított jelöltje, korábban rasszista, antiszemita megjegyzéseket tett a Facebookon. Budapestet például Judapestnek, az izraeli turistákat pedig „tetűcsúzdásoknak” nevezte.
Úgy fogalmazott: a kultúrát nem őrizni kell, mert az nem rab, nem ápolni, mert nem beteg, hanem mindenekelőtt élni, csinálni kell. Ez különösen így van akkor, ha a kultúra keresztény és magyar.
Aggódik egy újabb pogrom veszélye miatt a holland városvezető, az utolsó pillanatban tiltották be a demonstrációt az eredeti helyszínen, félnek az arab szélsőségesektől.
Jakab és Puzsér a határon túli magyarok szavazati joga kapcsán feszült egymásnak.
Csöpögős helyszíni riport onnan, ahová a jobboldali médiát be sem engedték, pedig a Tisza politikusának üzenete minden újságírónak szólt.
Különösen akkor kell titkolózniuk Barbara Slowik szerint, ha arab negyedekben járnak.
Ha a pártelnök saját szavazóbázisát, de a képviselőit is dehonesztáló jelzőkkel illeti...
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
