Magyarország nem egyenlő a hetedik kerület kocsmáival – a Budapest Airport vezérigazgatója a Mandinernek

2020. július 23. 07:00

Pozitív szemlélet egy nehéz időszakban: Dr. Rolf Schnitzlerrel, a Budapest Airport vezérigazgatójával beszélgettünk a válság kezeléséről, a kormány és a reptér közötti kapcsolatról, a jövő lehetőségeiről, az Airbnb és a bulinegyed szabályozásáról, valamint az állami mentőövekről. Interjúnk.

2020. július 23. 07:00
null
Heincz Barnabás

A bő egyéves új vezetés érezhetően jobb kapcsolatot hozott a kormány és a repülőtér életében. Minek köszönhető a napi üzengetéseken és támadó retorikán történő felülemelkedés?

Lassan egy éve váltották le a menedzsmentet, ez pedig tiszta lapot is jelentett. Mindig jobb tiszta lapokkal játszani és magunk mögött hagyni a múltat, ezért új fejezetet nyitottunk a magyar kormány és a Budapest Airport kapcsolatában. Miniszterekkel, cégekkel, államtitkárokkal, helyi érdekeltségekkel folytattunk egyeztetéseket – mindenhova elmentünk, hogy a jövőbeli víziónkról és terveinkről tárgyaljunk.

Időbe telt újra elnyerni a bizalmat,

de hiszem, hogy a repülőtér fejlődése és a víziónk nemcsak fenntartható, hanem megbízható is. Sosem tettünk üres ígéreteket, a kormánnyal folytattunk egyeztetéseink során pedig sikerült a közép- és hosszútávú fejlesztések területén megtalálni a közös hangot. 

Tehát az új vezetés összességében tiszta lapot jelentett… 

Igen, mindent lenulláztunk, hogy aztán újraindíthassuk. Ha a múltban voltak is hibák és nézeteltérések, azokon túl kellett lépni. 

Mint új vezető, miben változtatna az elődjeihez képest?

Ezt nehéz megmondani, de van egy tiszta vízióm, arról, hogy mit akarok a repülőtérrel csinálni, és ezt nyitottan, egyenesen meg is osztottam a politikai döntéshozókkal. Az új menedzsment cselekszik és nemcsak beszél, amit megígérünk, azt végrehajtjuk. Ha ma a Budapest Airport és a kormányzat kapcsolatának minőségét szeretném személyesen jellemezni, ötös skálán négyest adnék, ami nagyon jó érték. 

Személyes víziót említett. Hogyan fog a jövőben kinézni a repülőtér? 

A folyamatos növekedés miatt elengedhetetlen a folyamatos fejlesztés. A légikikötők sosem állhatnak le, a budapesti repülőtér pedig véleményem szerint kifejezetten igényli az állandó beruházásokat.

A közeljövőben gyors kilábalásra számítok,

amelyet a következő években töretlen növekedés követ, ezért elsődleges célnak tartjuk, hogy a repülőtér könnyedén tudja kezelni a prognosztizált utasszámot. Lehet, hogy a múltban sokan nem voltak elégedettek a repülőtéren nyújtott szolgáltatásokkal, ugyanakkor számunkra az elégedett utasok a legfontosabbak. Független felmérések szerint az utóbbi egy évben minden egyes negyedévben javultak a budapesti utaselégedettségi mutatók, ez pedig önbizalmat és erőt ad nekünk. 

A reptér által elvégzett milliárdos beruházások hogyan tudnak megtérülni a jövőben? Milyen kilátásokkal rendelkezik a reptér a koronaválság utáni időkre?

Ilyen aspektusban nem beszélhetünk megtérülésről, ugyanis számunkra a mérhető megtérülés egy biztonságos és hatékonyan működő repülőtér, amely az utasok elégedettségére fókuszál. A beruházások túlnyomórészt az utasokat szolgálják, fejlesztve a komfortérzetet, a gyorsaságot, a technológiai színvonalat. A légiközlekedés ipara folyamatosan fejlődik, sosem érhetünk a beruházások végére. A Budapest Airport nagyon sok modern eszköz használatának területén Európa egyik vezető repülőtere, csúcstechnológiát alkalmazunk például a biztonsági átvilágítás során. Ezek a fejlesztések nem kötelezőek, hanem önkéntesek, de mi beruháztunk, hogy gyorsabbak, biztonságosabbak és hatékonyabbak legyünk.  Ezen fejlesztések hamar meg is térülnek, mivel az utasaink elégedettek. Egy repülőteret nem lehet úgy vezetni, hogy ma adok száz forintot, és holnap ezret kapok vissza, hiszen ez egy komplex infrastruktúra, sok elemmel és területtel. Egy egészként ruházunk be, ami csak idővel térül meg: amit ma fejlesztünk, annak évekkel később lesz csak realizálható nyeresége.    

Érthető, de a következő évek nem ígérnek túl sok jót, főleg a második hullám eljövetelével. 

Előbb vagy utóbb ezt a vírust is le fogjuk győzni, találunk gyógymódot és az élet visszatér az eddig megszokott normalitásba. Sok betegséggel élünk együtt, amik bár elsőre ijesztőnek tűntek, végül felülkerekedtünk rajtuk – a koronavírus is csak egy lesz közülük. 

Felmérések alapján az európai utasszám növekedése messze elmarad a várttól. Mi lehet a túlélés eszköze?  

A Budapest Airportot illetően elmondható, hogy jó anyagi helyzetben van a repülőtér, nincs szükségünk külső támogatásra. A múltban jól irányítottuk a repülőtér pénzügyeit. Ami most a legfontosabb, hogy a forgalmat – és a bizalmat – visszaállítsuk. Kommunikálunk az utasaink fele, hiszen

a repülőtér biztonságos közeg,

minden szigorú járványügyi intézkedést betartunk; illetve kommunikálunk a légitársaságok felé is, annak érdekében, hogy meggyőzzük őket járataik újraindításáról. A piac jelenleg megfelelő, a kereslet nagyon is létező, a légitársaságok pedig vissza fognak térni. a ferihegyi futópályákra! 

Engem például meglepett, hogy a Luxair a járvány közepén nyit új útvonalat Budapest és Luxemburg között. 

A piac mindig tartogat lehetőségeket, amiket ki kell használni, így tett a Luxair is. Már más légitársaságok is indítottak új járatokat az idei szezonban, például a Wizz Air Santorinire és Menorcára. 

Várhatóak új útvonalak vagy a 2019-es hálózat mielőbbi visszaállítása a cél? 

Ezen a héten 16 társaság repül Budapestre, egy évvel ezelőtt ez a szám csaknem 50 volt. Szinte biztos, hogy kell egy kis idő a regenerációhoz, de mindenkit visszavárunk kettő éven belül. És velük sokan mások is érkezni fognak, hiszen

Magyarország egy nagyon vonzó úticél, a gazdaság stabil és erős,

a növekedés pedig folyamatos. A magyarok is szeretnek utazni, sokan pedig külföldön élnek. Szép a Balaton, de egyre többen fedeznek fel más vidékeket, ahová repülővel utaznak. Tavaly 16.2 millió utasunk volt, idén 10 milliót várunk, de a 2021-es év nagyon erős lesz, amennyiben a járványban nem következik be negatív, váratlan fordulat; 2022-ben pedig újra rekordot szeretnénk dönteni, amire egyébként idén is készültünk. 

Gondolom ez a pozitív forgatókönyv. Mi áll a negatívban? 

Amennyiben a járvány intenzitása miatt újra utazási korlátozásokat kell hozni, nehéz lehet a helyreállás. Az utasok idővel mindenképpen visszajönnek. 

Egyes szakértők a válságban nemcsak a légitársaságokat, hanem a repülőtereket is féltik, kiemelve a légikikötők állami támogatásának lehetőségét. A magyar államtól elvárnak efféle segítséget a jövőben? 

Az összkép vegyes. Vannak repülőterek, amiket nem irányítottak jól a közelmúltban, ezek nagyrészt nincsenek privatizálva és megviseli őket a válság; és vannak légikikötők, amelyek magánkézben vannak, és szakmai üzemeltetők működtetik őket. Utóbbiak jobban viselik a jelen gazdasági helyzetet, mivel a járványt is hatékonyan kezelték, a Budapest Airport is ilyen. 

Mi lehet ennek a mélyebb tartalma? 

Azt gondolom, hogy az állami kézen lévő repülőterek nem tudták a válságot megfelelően kezelni, mert politikai – és nem szakmai – döntések születnek a vezetői székben. 

Tehát a know-how hiánya? 

Egyértelműen, amihez sokszor a gazdasági tudás és tapasztalat hiánya társul. Ez a személyes véleményem. Mi a közelmúltban úgy irányítottuk a repülőteret, hogy sikerrel túl tudjuk élni ezt a nehéz időszakot is.

Ha a lehetőségünk meglenne rá, akkor sem lenne szükségünk állami segítségre.

Mi közvetlenül is hozzájárulunk a központi költségvetés bevételeihez, hiszen adózunk és járulékokat fizetünk, másrészt közvetetten is, azáltal, hogy erősítjük a magyar gazdaságot.

Említette, hogy Magyarország egy vonzó desztináció. A Budapest Airport forgalmát túlnyomó részben a fapados társaságok által generált forgalom teszi ki, amely modell a tömegturizmuson alapul. A járványon túl a közelmúltban változott a hazai környezet is, értem ezalatt az Airbnb-korlátozást és a fővárosi bulinegyed ellehetetlenítését. Van párbeszéd a helyi döntéshozók és a repülőtér között? Ön hogyan értékeli az új szabályozásokat? 

Folyamatosan egyeztetünk a helyi döntéshozókkal és érdekeltségekkel, de ezeket a témákat nem érintettük, mivel ez nem a mi asztalunk. Én megértem, hogy miért hoztak olyan intézkedéseket, amilyeneket hoztak és nem félek attól, hogy negatív hatással lennének Budapest vagy akár az ország turizmusára. Akár még az ellenkezője is lehet, hiszen

a hétvégi angol legénybúcsúsok idővel megházasodnak, családot alapítanak,

akikkel újra felfedezhetik az ország szépségeit. Lehet a hetedik kerületben sörözni és bulizni, de idővel egyesek visszajönnek a gasztronómia és az építészet miatt, csak hogy pár példát említsek. A városnak előnyére válhat egy profilváltás a turizmusban. 

Több minőséget és kevesebb mennyiséget? 

Ha a város folyamatos fejlődését nézzük, kevesebb mennyiségről szó sem lehet. Szállodák nőnek ki a földből, a most meghozott intézkedések pedig véleményem szerint nem a turisták kiszorítását célozzák, hanem azt, hogy továbbra is jöjjenek.

Magyarország nem egyenlő a hetedik kerület kocsmáival,

hiszen ott vannak a borvidékek is, a Balaton, vagy Budapest még felfedezetlen részei.

Regionális szinten hova tudja magát pozicionálni Budapest úgy, hogy Schwechat csak 3 órás vonatútra található? Melyik ligában játszik a reptér nemzetközi szinten?

Vagyunk, ahol vagyunk. Budapest Közép-Kelet-Európában kiváló adottságokkal és gyűjtőterülettel rendelkezik. Bécs pedig lehet három óra vonatútra, ha Ferihegy húsz perc busszal a Belvárosból. Ha valaki Magyarországra szeretne jönni, nem fog másik országba repülni. Az utasoknak nyújtott szolgáltatás minősége alapján

hét éve vagyunk a legjobb kelet-európai repülőtér,

ez egy tökéletes megerősítés.  A regionális versenytársakat pedig folyamatosan figyeljük, hogy a lehető legjobbat tudjuk nyújtani Magyarországon, regionális összehasonlításban is.

Ami a regionális együttműködéseket illeti, Varsóból van egy barát is a LOT Polish Airlines formájában. A lengyel légitársaság részéről az utóbbi években intenzív fejlesztéseket láthattunk, ugyanakkor a válság megviselte őket. Folytatódik a budapesti bázis fejlesztése vagy elmossa azt a korona-válság?

Mi tárt karokkal várjuk a LOT fejlesztéseit, amikből lesz pár a jövőben, hiszen a szolgáltatásuk nagyon jó. Bár ebben az évben eddig a New York-i járatot törölni kellett, Szöul már újraindult. A budapesti bázis fejlesztése szempontjából létfontosságúak lesznek a LOT ráhordó járatai, amikkel együtt jár a repülőtér fejlődése is. Az interkontinentális hálózatban az utazási korlátozások miatt vannak törlések, de a kínai járatok a magas kereslet miatt hamarosan visszatérhetnek Budapestre. 

A kínai járatok tényleges keresleten vagy politikai „keresleten” alapulnak? 

Tényleges utasigény alapján. Senki sem reptet üres repülőgépeket. 

A válság okozta nehézségek miatt felmerült bennem, hogy esetleg túladnak a Budapest Airport üzemeltetési jogán a jelenlegi tulajdonosok. Jól érzem, hogy erre semmi esély? 

Miért kellene?

Azért vagyunk itt, hogy az országot szolgáljuk

és üzemeltessük a repülőteret. Ez egy hosszútávú üzlet, mi pedig szeretnénk jól teljesíteni, amit a részvényeseink is maradéktalanul támogatnak, hiszen hosszú távú befektetők, nem kereskedők. 2020 veszteséges év lesz, de emiatt senki sem aggódik. A krízisek jönnek, mennek, sosem tudni mikor jön a következő, de egyszer elérkezik. Vannak évek, amikor egy válság sújt minket, és vannak évek, amikor minden sikeres és nyereséges. A mérleg idővel egyensúlyba kerül. 

Összesen 39 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
ormányos csillós
2020. július 23. 23:07
Annyira stabil a Budapest AirPort hogy áprilisban kapásból elkezdte kirúgni csomó dolgozóját tapasztalatból tudom és amilyen aljas pimasz módon tette, az felháborító. Ott dolgoztam de bepereltem őket majd lesz még kisebb az a mocskos hazug pofájuk.
Tapeino
2020. július 23. 16:45
A Budapest Airportnak miért van náci tulajdonosa?
Pelso j.
2020. július 23. 16:25
"Ilyen aspektusban nem beszélhetünk megtérülésről," Aha, tehát minimum közpénz herdálásról van szó, vagy csupán menedzselni nem tud? Egyébként miért egy idegen a Budapest Airport vezérigazgatója....?
Akitlosz
2020. július 23. 15:38
"Azt gondolom, hogy az állami kézen lévő repülőterek nem tudták a válságot megfelelően kezelni, mert politikai és nem szakmai döntések születnek a vezetői székben." Kommunizmus vs. kapitalizmus.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!