Rovó László, az egyetem rektora elmondta, a jelenlegi technológiával a már feltárt kőolajmezőknek csak alig a felét lehet kinyerni; kutatásuk egyik fókusza ennek a növelése lesz. Azt is vizsgálják, hogyan hatnak a jövő alacsony kibocsátási szintű üzemanyagai a motorok belső szerkezetére, ahogyan azt is, milyen eszközökkel lehet pontosan meghatározni a tényleges emissziós értékeket. Nemcsak Magyarország, hanem az egész világ jövőjét befolyásolni fogják a kutatások – fogalmazott.
Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója kifejtette, a már feltárt kőolaj-mezőknek jelenleg csak a 20-30 százalékát lehet kinyerni, új technológiával ez a duplájára növelhető. Nem mindegy, hogy a már kutatott területeket aknázzák ki minél jobban, vagy újakat keresnek, újabb lábnyomokat hagyva ezzel – fogalmazott. A következő 20-30 évben ugyanis még a fosszilis meghajtású járművek lesznek többségben – húzta alá. Hernádi Zsolt elmondta, új típusú üzemanyag fejlesztésén is dolgoznak majd a központban egy körülbelül 30 fős stábbal. Véleménye szerint ilyen jellegű kutatások sehol máshol nem folynak. Az elnök-vezérigazgató szerint előremutató, hogy az ipar, a piac és a tudományos szféra működik együtt, amelyet a kormány is támogat.
Les Zoltán, az Audi Hungária Zrt. járműgyártásért felelős igazgatósági tagja kifejtette, 2018 júniusában kötötték meg az egyetemmel és a Mollal a háromoldalú megállapodást. Az Audi – a vele régóta partnerségben lévő győri Széchenyi István Egyetemmel közösen – vállalja, hogy a kedvezőbb emissziós értékű Mol-dízel és -benzin alapú üzemanyagokat tesztelik szériagyártásban készülő motorjaikon. Emellett támogatják a műszerfejlesztést a fotoakusztikus mérőberendezésekkel történő kipufogógáz-kibocsátás elemzésében. Így az összes szennyező komponens százalékos relatív pontossággal, másodperc körüli válaszidővel mérhető lenne – magyarázta. A kompetencia központot a Szegedi Science Park területén a tervek szerint 2022 végéig hozzák létre.