„A turizmus gyakorlatilag leállt” – a Magyar Turisztikai Szövetség elnöke lapunknak

A magyar kormány első gazdaságpolitikai intézkedései a turisztikai szektort érintették. Mekkora jelenleg a baj? 

A visszaesést két mutatóval lehet a legjobban jellemezni. Amit érdemes figyelemmel kísérni, az a korábbi foglalások számának alakulása, ezen a téren folyamatosak a visszamondások a márciusi, az áprilisi és a májusi hónapra; valamint az új foglalások elmaradása is számottevő. Nyugodtan

a szabadidős és az üzleti egyaránt. Az emberek elhalasztották utazási foglalásaikat, a szakmai rendezvényeket és konferenciákat – egyelőre a nyár végéig – szintén lemondták. 

Pánikhangulat uralkodik a turisztikai szereplők között, vagy van már nyugodt és előremutató tervezésre példa? 

A járvány megjelenésekor a Magyar Turisztikai Ügynökség rögtön megkezdte a szakmai párbeszédet a szektor szereplőivel, ezzel időben megkezdődött a válságot enyhítő javaslatokra, a „mentőcsomag típusú” kezdeményezésekre és a kilábalási stratégiára fókuszáló gondolkodás. Nagyon sok kérdést kell megvizsgálni, és sok szempontot kell figyelembe venni. Ezek között az elsődleges cél a munkahelyek megmentése és a felkészülés az újrakezdésre.

Milyen intézkedéseket kellene meghozni a munkahelyek védelmében? 

Most gyűjtjük össze azokat az információkat, ötleteket és javaslatokat a turizmusban dolgozó 400.000 ember érdekeit képviselő szakmai szövetségektől, amelyeket a Magyar Turisztikai Ügynökséggel és a Boston Consulting Grouppal együttműködésben feldolgozunk. A „kényszerpihenő” áthidalását célzó javaslatok mind nagyjából ugyanazokat az elemeket tartalmazzák: például alapjövedelem vagy valamilyen jövedelempótló juttatás, járulékkedvezmény, munkaidő-csökkentés, bércsökkentés, leépítés esetén speciális végkielégítési szabályok – ezekben gondolkodik mindenki. Jelenleg a lehetőségek értékelése zajlik. 

A magyar kormánnyal folyamatos egyeztetésben állnak. Orbán Viktor bejelentése alapján „minden idők legnagyobb gazdaságvédelmi csomagja” érkezik. Ez a csomag milyen szinten érintheti a turizmust? 

Egy általános gazdaságvédelmi csomagról van szó, ami azt jelenti, hogy a turizmusra is kiterjed. Várakozásaink szerint teljes mértékben érinteni fogja az ágazatot a csomag. 

A kormány támogatására mennyiben számítanak? 

Mi azt gondoljuk, hogy az előállt helyzetet és annak összes következményeit még egészen pontosan nem lehet előre látni, ezért

Úgy gondoljuk, hogy a terheken közösen kell osztoznia az államnak, a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak – a hármas teherviselés a jó megoldás! A kialakult a szituáció arra is rámutat, hogy mely vállalkozások gondolkodtak előrelátóan, tartalékoltak okosan, és melyek azok, amelyek eddig éppen csak a vízfelszín felett tudtak maradni. Nem tudjuk, meddig tart a krízis, ebből adódik valójában a bizonytalanság. 

Milyen hosszú időtartammal számolnak jelenleg? 

Nagyon bízunk benne, hogy nyáron egy belföldi kampánnyal már el tudunk indulni, feltéve, hogy az egészségügyi helyzet megengedi, hogy a magyarok itthoni utazást tervezzenek, és hazai célpontokat felkeressenek. A belföldi kereslet ösztönzésével tervezzük beindítani a turizmust. Emellett az a reményünk, hogy ősztől már a külföldi vendégek visszatérésére is számíthatunk. 

Felmérések alapján az európai turizmus 85%-kal fog visszaesni a húsvéti szezonra. Milyen gyorsan tud regenerálódni a piac egy ilyen sokk után? 

Ez két dologtól függ. Az egyik a belföldi turisztikai piac keresletének alakulása, azaz mennyi lesz az a pénz, amit az emberek utazásra tudnak és mernek fordítani, és ez a kereslet mikor mozdul meg. A másik a külföldi kereslet visszatérése, amely jobb vásárlóerőt jelent, mint a belföldi kereslet. Sajnos ezekről pontosabbat egyelőre nem tudunk mondani. 

A koronavírus-járvány miatt üres budapesti Intercontinental szálloda dolgozói a szobákban úgy kapcsoltak világosságot 2020. március 30-án, hogy az a 4U!, vagyis a For You! (Érted!, Értetek!) üzenetet jelenítse meg.

A Lufthansa napokban közzétett közleménye az üzleti utasok jelentős visszaesésével és elmaradásával számol, ezért csökkenti is az üzemméretét a német légitársaság a válság után. Amennyiben a tendencia megvalósul, milyen hatást gyakorolhat ez a magyar piacra? 

Ebben a kérdésben az izgalmas és fontos az, hogy sikerül-e már ősszel idecsábítani olyan eseményeket, amelyeket tavasszal halasztottak el. Az év elején még Európa összes nagyvárosában voltak business meetingek, ezeket azonban lényegében márciustól júliusig törölték, tehát nagyon sok olyan rendezvény van, amelyeket megrendeztek volna, de elmaradtak. Ősszel, egy másik időpontban megtarthatók ezek a rendezvények, ezért

hiszen az amúgy is őszre tervezett események mellett helyszínt fognak keresni rendezvényeiknek az elmaradt tavaszi programok szervezői is. Ebben mi lehetőséget látunk, őket érdemes lenne megszólítanunk. Jóllehet, a konferenciaturizmus szereplői általában 2-3 évre előre terveznek, vannak olyan vélemények is a szakmában, hogy a 2020-as év már „veszett fejsze nyele”, és 2021-re kell koncentrálni. 

Egy esetleges pénzügyi mentőcsomag esetén cél az, hogy a nem hatékonyan működő, alacsony likviditással rendelkező cégeket megmentsék, vagy érvényesülnek a piac vad törvényei? 

Szerintem két cél között kell a nagyon kényes egyensúlyt megtalálni. A teljesen tiszta mentőforrásokra, az úgynevezett

mert az elnehezült helyzetbe került cégekben emberek dolgoznak, akik családokat tartanak el, az ő létbiztonságukat, vásárlóerejüket pedig fenn kell tartani. Ugyanakkor meg kell találni, és segíteni kell azokat a szereplőket, akikbe, úgymond „érdemes befektetni”, mert jól kezelik a válsághelyzetet, innovatívak, és képesek a válságból megújulva, megerősödve kikerülni, a turisztikai piacon új, jó minőségű szolgáltatást indítani. 

Az eheti Mandiner podcastban szó esett a digitalizált turizmusról. Milyen potenciál rejlik ebben?

A turisztikai szektor egyébként is erősen digitalizálódott. Gondoljunk a közösségi média használatára, az ajánló- és foglalási rendszerekre, a különböző alkalmazásokra és utastájékoztató rendszerekre – erősen digitalizált műfaj a turizmus. Most erre még nagyobb igény mutatkozik, hiszen nagyon sok vállalkozás helyezi a marketingtevékenységét teljesen digitális alapra. Azok a megoldások, amik a vendégélmény tekintetében jelentettek valamilyen digitális átállást (pl. digitális check-in pult) kényszerpihenőre szorulnak, hiszen nincsen vendég. Az biztos, hogy a turisztikai marketing teljes mértékben átkerül online platformokra, de a virtuális túrák is kapnak egy nagy lendületet.

hiszen az utazás lényege, az autentikus élményszerzés az nem tud „átkerülni” a digitális térbe.

Európa turizmusa az utóbbi években nagyon felfutott a fapados társaságoknak köszönhetően. Budapest Európa egyik legkedveltebb desztinációja lett, a turisták új helyeket fedeztek fel a térképen. Visszaállhat valaha az eddig ismert tömegturizmus, vagy végleges átalakulás elé néz a piac? 

Szerintem az a típusú tömegturizmus, ami még januárban is jellemezte a világot, rövid távon nem fog helyreállni. Az emberek bizalma fokozatosan épülhet fel általában az utazás és bármiféle tömeges helyzet iránt; óvatosabb utazói magatartás várható. Ezt jelentősen befolyásolja, hogy lesz-e ellenszer, hiszen ami ellen van, attól a betegségtől nem félünk. Ha nem lesz vakcina, és az emberek átérzik a felelősségüket önmaguk és mások iránt, akkor csak lassúbb bővülés várható – nem fog gyorsan helyreállni a tömegturizmus. Ez egyébként számos turisztikai ágazatnak egyúttal lehetőség: felértékelődnek az aktív pihenési formák, az elvonuló utazások, a kevesek által látogatott helyszínek, a „slow tourism” ajánlatai.

Akkor lehetséges, hogy Velencében és Barcelonában kevesebb turista lesz, de Kazahsztánban és a Zöld-foki Köztársaságban több? 

Mindannyian szeretnénk belenézni az üveggömbbe, de még egyikünk sem látja a jövőt. Nem lehet kizárni ezt az opciót sem, hiszen lehet, hogy a légiközlekedés szerepe alábbhagy, növekszik a vasúti és a közúti közlekedés részesedése. Ezer és egy következménye lehet a krízisnek.

de lassan eljön az ideje ezeknek a kérdéseknek.