A szakemberek tavaly nagy terveket szőttek az okos turizmus megteremtéséről, Budapestnek óriási esélyei voltak a robbanásszerű fejlődésre egy integrált turisztikai rendszer megteremtésével, majd jött a járvány.
Vendégünk: Rasztovits Dávid, a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója.
Ha van globális üzletág, akkor a turizmus az. És ha van szektor, ahol az online tranzakciók száma robbanásszerűen megnőtt, ahol tömeges igény van a technológiai átjárhatóságra, gyorsaságra, akkor az szintén a turisztika. Ezek igaz megállapítások voltak egészen 2020 elejéig, azonban a koronavírus-járvány válságba taszította ezt a gazdasági ágazatot.
Tavaly sok szó esett arról, hogy az egyébként is aranykorát élő hazai turizmusnak újabb lökést adhatna a digitalizáció. A szakemberek nagy terveket szőttek az okos turizmus megteremtéséről, Budapestnek óriási esélyei voltak a robbanásszerű fejlődésre egy integrált turisztikai rendszer megteremtésével. És akkor jött a járvány, a 2020-as év nem a nagy ugrás, hanem a nagy visszaesés éve lesz. Aktuális program még a digitalizáció? Esetleg éppen ez lehet az egyik kitörési pont?
Műsorunk az alábbi felületeken érhető el:
A 2024-es év eredményeire való visszatekintés mellett hazai trendekről, illetve a longevity turizmusról beszélt Orbán Ráhel, a BDPST Koncept alapítója.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
Bécsben hatezernél is több konferenciát rendeznek egy évben, míg hazánk fővárosában nyolcszázat sem. Mit tud Bécs, miben fejlődhet Budapest? Utánajártunk.
Olaszország felé az idei téli szezonban még az Egyesült Királyságnál is szélesebb kínálat áll rendelkezésre.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
