A Financial Times hirdeti a magyar álláspontot: így üzletel fél Európa Oroszországgal
Vlagyimir Putyin mellett a törökök és az indiaiak is jól járnak.
A gyár napi 50 ezer literes termelése biztosítja az egész ország ellátását a következő két-három hónapra – jelentette be a MOL ügyvezető igazgatója.
Rendkívüli időkben, rendkívüli intézkedésekre van szükség, a vírusfertőzés megelőzéséhez pedig elengedhetetlen a folyamatos fertőtlenítés, ezért a MOL almásfüzitői gyártósorát átállították fertőtlenítő gyártásra – jelentette be Ratatics Péter. A MOL ügyvezető igazgatója hozzátette: a logisztikát az operatív törzzsel közösen végzik el és elsősorban a közlekedési vállalatoknak szállítanak majd, de végül a kiskereskedelemben is kapható lesz – természetesen először a MOL-kutakon.
Az ügyvezető elmondta, hogy ez a fertőtlenítőszer mind felületfertőtlenítésre, mind emberi bőr fertőtlenítésére alkalmas. Hozzátette: a gyár napi 50 ezer literes termelése biztosítja az egész ország ellátását a következő két-három hónapra. Kifejtette azt is, hogy a MOL működése folyamatos, nem állt le. „A töltőállomások nyitva vannak, működünk” – fogalmazott.
A Ratatics Péter által elmondottakat az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára azzal egészítette ki: „a rekord gyorsaságú termelési átállás, a rekord gyorsaságú bevizsgálás és engedélyzetetés kiválló példája a kormány és a vállalati szektor hatékony együttműködésének”. Úgy folytatta: „azon dolgozunk, hogy megfelelő mennyiségben tudjuk bizosítani mind az állami egészségügyi rendszer, mind a lakosság számára a védekezéshez szükséges eszközöket”. Elmondása szerint a hazai gyártású fertőtlenítőszerből először az egészségügyi rendszer szükségleteit elégítik ki, majd ezután jön az állami közösségi feladatok ellátásához szükséges igény biztosítása, ezután pedig a lakossági ellátás.
Két útja van az védekezéshez szükséges eszközök beszerzésének – mondta el az államtitkár. Vagy külföldről – jellemzően Kínából – megvásároljuk ezeket, vagy pedig kiépítjük a hazai alapanyag és késztermékgyártó-kapacitásokat. Schanda elmondása szerint „az egész nyugati világ versenyben van ezekért a termékekért”, de mi az elmúlt tíz évben partnerként tekintettünk a távol-keletiekre, ennek köszönhetően az ottani országok is partnerként tekintenek ránk.
A hazai gyártás előnyeiről az államtitkár azt mondta: „amit itthon gyártunk, az könnyen elérhető és gyorsan eljut az egészségügyi intézményekbe is”. Ezen felül plusz munkát és megélhetést biztosít az olyan vállalatok dolgozóinak, akik most szüneteltetik a tevékenységüket – tette hozzá.
Újabb 13 hazai vállalatnál jelentek meg a honvédelmi törzsek
71-ről 84-re emelkedett azon vállalatok száma, ahol megjelentek a honvédelmi törzsek – számolt be róla Ruszin Romulusz. A tábornok elmondta, hogy a vállalatok kiválasztásánal a legfőbb szempont az ellátásbiztonság folyamatossága. „Olyan további cégekhez érketek ki ezek a törzsek, amelyeknek az oxigén előállításban vagy az élelmiszerbiztonságban fontos szerepük van” – mondta el a tábornok, hozzátéve, hogy ezen törzsek feladata a vállalatok vezetésének segítése.
Ruszin Romulusz kitért arra is, hogy emellett a feladat mellett a Honvédség folytatja más feladatait is, így katonái kint vannak a határ mentén már nem csak délen, de északon és nyugaton is. Példaként elmondta, hogy a napokban a katonák a határon külföldi állampolgárokat tartóztattak fel, mert nem tartották be a szabályokat. A honvédség más eszközökkel is segít a bajban – mondta el a tábornok példaként megemlítve, hogy sátrakkal és tábori ágyakkal segítik a kórházakat Budapesten és vidéken egyaránt. Hozzátette, hogy az erre igényt tartó önkormányzatoknak is segítenek.
Az országos tisztifőorvos megerősítette azokat az információkat, miszerint nagyot nőtt a laborvizsgálattal megerősített koronavírussal fertőzöttek hazai száma. Müller Cecília elmondta: 226-ra emelkedett a megerősített fertőzött személyek száma, egy brit állampolgár pedig elhunyt, így tízre emelkedett a halottak száma. Rámutatott, hogy „valamennyi esetben krónikus betegséget állapítottak meg alapbetegségnek”.
Müller Cecília arról is beszélt, hogy az idősek közül sokan nem otthon, hanem idősotthonban tartózkodnak. „Az ő élethelyzetük kicsit eltér az otthoni környezetben levőéktől” – fogalmazott. Elmondta, hogy az ott lakók védelmében eddig is több intézkedést hoztak. Példaként említette a látogatási tilalmat és a felvételi zárlatot, amire azért van szükség, nehogy kívülről behurcolják a vírust ezekbe az intézményekbe.
Köszönet a szociális intézményekben dolgozóknak
Hangsúlyozta, hogy a bentlakóknak is figyelni kell az ajánlások betartására és kerülni a csoportos érintkezéseket, illetve betartani az ajánlott másfél méteres távolságot egymástól. Szintén fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a fekvőbetegek szobáit gyakran és rendszeresen szellőztessék. Müller Cecília végül köszönetet mondott mindazoknak, akik „tűrik ezt az állapotot” és azoknak is, akik gondozzák őket – külön kiemelve a szociális intézményekben dolgozókat. Pozitív példaként elmondta, hogy az egyik ilyen szociális intézményben a teljes ápolószemélyzet beköltözött a bentlakókhoz, ezzel is meggátolva, hogy ők maguk vigyék be a kórokozót az intézménybe.
Lakatos Tibor elmondta, hogy a kormány újabb tizenötmilliárd forintot különített el az egészségügyi eszközök beszerzésére, nnek köszöhetően zavartalanul folytatódhat ezen eszközök vételezése. Arról is beszélt, hogy az operatív törzs elrendelte a kórházi kapacitások – ezen belül az intenziv osztályok kapacitásának – bővítését. Hozzátette, hogy ebben a megyei védelmi bizottságok nyújtanak segítséget. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Kiskunhalason a konténerkórház építése jó ütemben zajlik, illetve ugyanez a folyamat a hungexpo területén kialakított 330 fős ideiglenes kórház tekintetében is. Hangsúlyozta, hogy ezeket akkor fogják majd csak alkalmazni, amikor a normál kórházi kapacitások nem lesznek elgendőek. „Bízunk benne, hogy ez minél később fog bekövetkezni, ha egyáltalán bekövetkezik” – fogalmazott.
(Mandiner)