Szilágyi Péter beszédében több olyan programot is felsorolt, amelyek célja – mint fogalmazott –, hogy biztosítsák a megmaradás feltételeit a diaszpórában élő magyarok számára. Ezek között említette a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasainak tevékenységét, valamint a diaszpóra magyarságának szóló pályázati felhívást, amelynek keretében a kormány támogatja a diaszpórában működő magyar szervezetek és a hétvégi magyar iskolák fejlesztését és programjait. Szót ejtett továbbá a Rákóczi Szövetség lebonyolításában működő Diaszpóra Programról is, amelynek köszönhetően az idén is ezer fiatal utazhat a Kárpát-medencébe és tapasztalhatja meg azt, hogy Magyarországon is otthon van.
A miniszteri biztos szerint a programok eredménye látható, hisz egyre aktívabb a Kárpát-medencei magyarság és a diaszpóramagyarság közötti kapcsolat. A miniszteri biztos úgy fogalmazott: a kapcsolattartás 2010 óta sokkal erősebbé vált, de ezen belül is kiemelkedő az a munka, amelyet a magyar kormány a diaszpóra irányába fejt ki. Hozzátette: ennek megnyilvánulása például a Magyar Fesztiválon való részvétel is, ahol a kormányzat képviseletében biztosíthatta a helyi magyar közösséget arról, hogy „az anyaország nem felejti el a diaszpórában élő honfitársakat”.
Szilágyi Péter emlékeztetett az állampolgársági törvényre és a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényre, amely kimondja: honfitársaink közjogi értelemben is csatlakozhatnak Magyarországhoz az állampolgárság révén és „minden magyar, éljen bárhol a világon, egyenlő tagja a magyar közösségnek, a magyar nemzetnek”. A miniszteri biztos szerint a nemzeti összetartozás napját életre hívó üzenet az, hogy „mi magyarok igenis legyünk büszkék arra, hogy a nehéz időkben is vállaltuk és vállaljuk magyarságunkat, messze a hazától is őrizzük identitásunkat, amelynek köszönhetően ma világnemzet vagyunk”.