Hogyan alakul Ferenc pápa megítélése?

A közmédia kulturális csatornája, az M5 kiemelt módon kezelte a Szentatya romániai látogatásának tudósítását, melynek keretein belül játék- és dokumentumfilmekkel, római riporttal, valamint stúdióbeszélgetéssel is hangolódott a csíksomlyói szentmisére. A péntek esti Ez itt a kérdésben is ez volt a téma, Lukács László piarista szerzetessel, Csókay András idegsebésszel és a Székelyföldről élőben bejelentkező Böjte Csaba testvérrel. A műsorvezető Trombitás Kristóf, lapunk szerzője volt.

Már a műsor elején is kitértek arra, hogy Ferenc pápát beiktatása óta rendkívül sok támadás éri, ami a progresszió felől még nem is lenne meglepő, de egészen új fejlemény, hogy

Csaba testvér igyekezett elütni az erre vonatkozó kérdés élét, még úgy is, hogy éppen egyike volt azoknak a megszólalóknak, akik nyilvánosan is Ferenc pápa mellett álltak ki.

„Azt gondolom, hogy ezeket az embereket is a jóindulat és a féltés motiválja, mikor a Mária-szobor elmozdításával kapcsolatban felemelik a szavukat” – hangzott el Böjtétől.

„Jézushoz sokkal egyszerűbb eljutni, ha Márián keresztül kíséreljük meg. Persze, nélküle is el lehet, de úgy gondolom, általa könnyebb” – ezeket már Csókay András jegyezte meg, hozzátéve, hogy ezért is van különös jelentősége annak, hogy a Szentatya egy Mária-kegyhelyre látogat el. A bevezető beszélgetés után Eperjes Károly és Kellermayer Miklós gondolatait hallhatták a nézők, akik egyöntetűen nagy örömmel fogadták a pápai látogatást és a lehetőséget arra, hogy az Eucharisztiában egyesülhessenek a katolikus és az ortodox testvérek, hiszen – tette hozzá Eperjes – annak idején a görögkatolikusok is az ortodoxiából tértek vissza a pápa kebeléhez.

A műsor folyamán azonban még egyszer visszatértek ahhoz a kérdéshez, hogy vajon mi lehet az oka annak, hogy Ferenc pápát konzervatív oldalról is szüntelen támadások érik, miközben egyébként

és a migráció témájában is javarészt a sajtó ferdíti el szavait, nem megkerülve azt a tényt sem, hogy Benedek emeritus pápa és az 1970-es évek vége óta minden Szentatya hozzá hasonlóan fogalmazott a migráció megítélésében – Ferenc pápa gyakran idézi Benedek emeritus pápa 2011-es szavait, amit sokan tévesen neki tulajdonítanak és szedik le róla a keresztvizet is.

„Ferenc pápa az egyszerűség pápája, akit hasonló rajongás övez, mint annak idején Szent II. János Pál pápát. Azt hiszem, hogy nem értékeljük eléggé azt a nyilatkozatát sem, amit Abu Dhabiban szunnita muszlimokkal kötött vagy a kairói egyetemen tett látogatását, ami a szunnita muszlimok legfontosabb tudományos műhelye, nem beszélve marokkói útjáról, ahol az iszlám államvallás és mégis eredményeket tudott elérni. Romániai útja is nagy érzékenységgel került összeállításra, hiszen Bukarestben ortodox templomban is tiszteletét tette, majd katolikus misét celebrált és csíksomlyói látogatását követően Balázsfalván, a román görögkatolikusok székhelyén vértanú püspököket fog boldoggá avatni” –Lukács László magyarázta így az elmúlt napokat, ráirányítva a figyelmet, hogy milyen érzékenységgel készítik elő a Szentatya utazásait.

„Ferenc pápa soha nem támogatta az illegális bevándorlást. Fontos megértenünk, hogy azt mondta, ne azt nézzétek, ahogy a szavaimat interpretálják, hanem amit teszek” – zárta le a műsor ezen szegmensét Csókay András.

Az adás nem kerülhette meg azt a témát sem, hogy

hiszen őket hosszú évtizedeken keresztül nem csak nemzetiségükben, de katolikus mivoltukban is elnyomták. Ezért adta magát a kérdés, hogy számíthatnak-e személyes buzdító üzenetre?

„Nem szabad elfelejteni, hogy a pápa elsősorban a világegyház vezetője, rengeteget utazik, nem véletlen, hogy ma már gúnyosan a világ plébánosának is nevezik a pápákat. Arra azonban emlékszem, hogy Szent II. János Pál látogatásakor rendesen felkészítették Magyarországból a Szentatyát, és ez bizonnyal most is így történt” – utalt személyes élményeire is Lukács.

„Szent II. János Pál lengyel lévén biztosan személyes élményekkel is rendelkezett a magyarokról, de nagyon fontos, hogy Ferenc pápa népszerűségében kulcsszerepet játszik a fogalmazni tudása. A munkám miatt rendszeresen korán kelek és a rádióban hallgatni szoktam a homíliáit. Az értelmiség és az egyszerűbb emberek is megtalálják benne a megfogadható tanácsokat és meglátásokat” – árnyalta tovább az üzenetek fontosságát Csókay.

A műsor végén mindkét vendég egyetértett abban, hogy

hiszen az Egyháznak még soha nem volt amerikai születésű vezetője és nem Európából származó is nagyon régen. Máshogy szocializálódott, más élethelyzeteket tapasztalt meg, de ez nem változtat azon, hogy ő az Anyaszentegyház vezetője és ritkán tapasztalható öröm kell kísérje azokat az órákat, amiket még Erdélyben tölt.