A festő a legkorszerűbb nyelven fogalmazta újra a népi hagyományt.
Hogyan kapcsolta össze munkásságában a népművészetet és a modernizmust Korniss Dezső? - ezt a kérdést kutatja a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Csak tiszta forrásból címmel szerdától látható kiállítása.
Korniss Dezső száztíz éve született, ezért az MNG nagyszabású, csaknem kétszáz művet felvonultató tárlattal tiszteleg a 20. századi magyar képzőművészet egyik nagy alakja előtt – mondta el a kiállítás keddi sajtóbejárásán az intézmény főigazgatója. Baán László kiemelte, hogy a tárlat célja nem Korniss Dezső teljes munkásságának áttekintése, ehelyett Kolozsváry Mariann kurátor az életmű egy fontos és izgalmas szeletét vizsgálja, azt, hogyan fogalmazta újra a népi hagyományt a festő a legkorszerűbb modernitás nyelvén.
Kolozsváry Mariann felidézte: Korniss Dezső 1931-ben, Párizsból hazatérve, részben bartóki inspirációra kezdte kidolgozni „a sajátos nemzeti talajból fakadó megoldást” a festészetben, azaz a Szentendrei programot. Rövidesen csatlakozott hozzá a szintén Párizsból visszatért Vajda Lajos és közösen kutatták a paraszti formakincs elemeit, a szerb és sváb motívumokat, a barokk architekturális részleteket Szentendrén és Szigetmonostoron.
Vajda Lajos 1941-ben meghalt, Korniss Dezsőt pedig behívták katonának, majd hadifogságba esett és csak 1945-ben szabadult. Akkor kezdődött második szentendrei korszaka, amelyben már nemcsak a tárgyi motívumok, hanem a tánc, a mozgás is foglalkoztatta. Ezeknek az éveknek a nagy összegző műve a Tücsöklakodalom (1948), amelyben a játékosság mellett a fájdalom, a háborúban átélt borzalmak emlékei is felbukkannak.
Korniss Dezső egyre kevesebb kiállítási lehetőséghez jutott, rendkívül szerényen élt, a festékeken, vásznakon azonban sosem spórolt - mondta el Kolozsváry Mariann. Erre az időszakra jellemzők a művész kalligrafikus motívumokat felhasználó munkái, majd a hatvanas évektől felfedezte a cifraszűrök formakincsét, míg később a zászlókra, trikolórokra emlékeztető kompozíciók után a kereszt- és pajzsformák absztrakt világába jutott el.
A késői időszak nagy összegző műve az 1975-ös Allegro Barbaro, amely minden, Korniss Dezső számára akkor fontos motívumot egy nagyszabású kompozícióban egyesít. A kiállításon Korniss Dezső művei mellett helyet kaptak olyan népművészeti alkotások is, amelyek ornamentikája a festő motívumvilágát is meghatározta.
Az MNG C épületében 2019. április 7-ig látható tárlat nem Korniss Dezső 1984-es halálával zárul, hanem azt is felvillantja, hogyan vitte tovább a művész örökségét Nádler István, Bak Imre, Csiky Tibor és Keserü Ilona.
(MTI)
A Petőfi Irodalmi Múzeum igazán méltón ünnepelte idén a hetvenedik születésnapját: az évforduló alkalmából rendezett háromfelvonásos kiállítássorozat nemrég nyílt záródarabja a magyar irodalom legendás naplóíróit állítja a középpontba.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Ahogyan ma a közösségi médián keresztül, úgy váltottunk régen üzenetet a képeslapok révén. Használatuk a 19-20. század fordulóján vált tömegessé, különösen a téli ünnepek idején hozta-vitte a posta a gyöngybetűkkel megírt jókívánságokat. A Budavári Palota szabadtéri kiállítása jellegzetes századfordulós darabokkal idézi vissza a régi karácsonyok hangulatát. .
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
Az intézkedés a 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterv egyik alappilléreként fog majd megjelenni.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
