A gazdasági kapcsolatokról szólva kiemelte, hogy a magyar gazdaság sikerének alapvető feltéteke a német gazdaság sikere, „és ez a mondás még igazabb akkor, ha úgy fogalmazzuk, hogy a magyar gazdaság sikerének alapvető feltétele a bajor gazdaság sikere”. Magyarország és a többi közép-európai ország „immáron az európai gazdaság gerincét alkotó német, és azon belül a bajor ipar hátországa, beszállítója és fejlesztőközpontja”.
Ezt mutatja az is, hogy a Magyarországon 25 éve sikeresen tevékenykedő Audi után a BMW is úgy döntött, hogy „nem a hazánkról összehordott hazugságoknak, hanem a saját tapasztalatainak hisz”, és „elkezd egy hasonló sikertörténetet”. Ennek első fejezeteként a bajor a bajor autógyártó társaság „megtisztelte és kitüntette a magyarokat azzal, hogy Magyarországot választotta új gyára helyszínének” – emelte ki Szijjártó Péter. Hozzátette, hogy Magyarország és Bajorország egyaránt „erős és versenyképes Európát akar, amely nem ellensége saját iparának”, és „nem megszabadulni akar Európa keresztény gyökereitől”, hanem azt vallja, hogy vissza kell térni a keresztény értékekhez – tette hozzá Szijjártó Péter.
Georg Eisenreich, a tartományi kormány digitális, média és Európa-ügyi államminisztere aláhúzta, hogy Bajorország a tiszteleten és a párbeszéden alapuló együttműködésre törekszik barátaival, és "kioktatástól és gyámkodástól mentes Európát" akar. Bajorország számára „nem képezheti alku tárgyát” a demokrácia, a szabadság, az egyenlőség, az emberi méltóság, az emberi jogok, vagyis az Európai Unió alapját alkotó értékek tisztelete. Ebben a kérdésben „nincs helye kompromisszumnak”. Ugyanakkor Bajorország nem akarja, hogy kelet-nyugati megosztottság keletkezzék az EU-ban, és azt sem, hogy „a jó európai és a rossz európai” tábor felállításával jöjjön létre megosztottság a közösségben – mondta a német tartományt kormányzó Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.