A darazsaknak „rossz a sajtója".
Noha egyformán hasznosak, a darazsakat utálja, a méheket szereti az emberek többsége – állapította meg egy brit tanulmány.
Az Ecological Entomology rovartani szaklap friss számában megjelent írás szerzői szerint a megkülönböztetés „méltánytalan", ezért kampányra lenne szükség, hogy a „darazsakról alkotott negatív képen" változtassanak, valamint védelmükben ugyanolyan intézkedéseket kell tenni, mint a méhekért. A felmérést 46 ország 750 lakója körében végezték. Az eredmények azt mutatják, a darazsak a „legkevésbé kedvelt" rovarok közé tartoznak – írta a BBC hírportálja.
A résztvevőktől azt kérték, értékeljék a rovarokat egy tízes skálán, mely -5-től +5-ig terjedt. A túlnyomó többség a méheket +3-ra vagy annál többre, a darazsakat -3-ra vagy annál kevesebbre értékelte annak alapján, hogy milyen érzést vált ki belőle a rovar. Amikor arra kérték őket, keressenek szavakat, amelyek a méhekkel kapcsolatosak, a leggyakoribb szavak a méz, a virágok és a beporzás lettek. A darazsakról leginkább a szúrás, a bosszantó és a veszélyes szavak jutottak a többség eszébe. A darazsak azonban éppúgy beporozzák a virágokat és elpusztítják a kártékony rovarokat.
A kutatást vezető Seirian Sumner, a University College London tudósa szerint az a probléma, hogy a darazsaknak „rossz a sajtója", a közvélemény nyűgként tekint rájuk, pedig fontos ökológiai szerepet játszanak. „Bár azt gondolnánk, a sörünket vagy a lekváros kenyerünket akarják, sokkal inkább kisebb rovarok után kutatnak, hogy elvigyék a fészkükbe és etessék vele az utódaikat" – mondta Sumner.
Azt is feltárták, hogy alig folyt kutatás a darazsak kedvező környezeti hatásairól. Elemzésük során 37 év méhekről szóló és 16 év darazsakról szóló tudományos munkáit nézte át. A 908 tanulmánynak csak 2,4 százaléka vizsgálta a darazsakat, 97,6 százaléka a méheket. Méhekről és darazsakról szóló tudományos konferenciák kivonatait elemezve arra jutottak, hogy a 2543 előadás 81,3 százaléka foglalkozott méhekkel.
A kutatások hiánya a darazsak védelmének kidolgozását is akadályozza, pedig számuk csökken a klímaváltozás és az élőhelyek zsugorodása miatt.
(MTI)
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Egy friss felmérés szerint a kivándorlás mögött elsősorban gazdasági okok húzódnak meg.
A baloldali politikai elemző szerint hiába állt vissza az egyes ukrán mezőgazdasági termékek importtilalma, a dolog még nincs teljesen megoldva.
Bóna Szabolcs szerint sok tényezőt kell figyelembe venni, ha korlátozásokról van szó.
A mostani válság láncreakciót indíthat el, amely a gazdáktól egészen az európai családok bevásárlásáig mindenkit érinthet.
Miközben a világ az olajárak száguldását figyeli, a globális gazdaság mélyén kevésbé látható, mégis sorsdöntő jelek jeleznek komoly zavarokat.
A tavaszi időjárás nem volt kegyes a magyar mezőgazdasághoz. A szárazságot késői fagyok követték. A szakértő szerint még egy csapadékosabb május sem garancia a fordulatra.
A Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója szerint a jelenlegi kormányzaton ugyanazt a kizárólagos, az ellenfél megsemmisítésére és lejáratására törekvő elképzelést lehet egyre inkább észrevenni, amivel szemben 16 éven keresztül ő is felemelte a szavát.
A Második Reformkor (2RK) elnöke három fő kérdést fogalmazott meg a miniszterelnök felé, sőt, népszavazást is javasolt.
