Aki a baloldallal keresi a kapcsolatot, az megy a levesbe – Kanász-Nagy Máté a Mandinernek

Amikor lehozzuk az interjút, még mindig ön lesz az LMP elnökségi titkára, vagy addigra önt is eltiltják a pozíciójától?

Biztosan én leszek. Az elnökség mandátuma 2019 végéig szól. Idén májusban választottuk meg az elnökséget tizennyolc hónapra.

Ön szerint is jól halad az LMP „a politika szemétdombja felé”?

Nem. Egyáltalán nem. Ez egy nagyon túlzó és alaptalan kijelentés volt Sallai Róbert Benedektől. Kicsit kellemetlen helyzetben vagyok, hiszen Sallai Róbert Benedek az elődöm, ő volt az előző országos elnökségi titkár. Így nem lenne elegáns, ha elmondanám a véleményem, de nyilván nem értek vele egyet. Csak nagyon negatívan tudnám minősíteni azt a stílust, ahogy Sallai Róbert Benedek ismét megnyilvánult.

Talán arra utalt Sallai Róbert Benedek, hogy az LMP az elmúlt három hónapban mindent megtett, hogy jól szórakozzon a közvélemény. A párt legismertebb arcai közül Hadházy Ákos és Schiffer András kilépett, Demeter Mártát nem akarták felvenni, Sallait kizárták, majd visszavették, Szél Bernadett lemondott, Schmuck Erzsébet és Ungár Péter ellen fegyelmi indult. 

A problémákat nem lehet megkerülni, de ezeket már sikerült lezárnunk az eljárások befejezésével.

Sallai Róbert Benedek szavait viszont egy nagy adag sértettség és sikertelenség is motiválta.

Arról mit gondol, hogy ez a belső nyilvánosságnak szánt levél kiszivárgott? Nem ez az első szivárogtatás az LMP kapcsán.

Ez sajnálatos. Ennek nem örülünk. De azt látni kell, hogy az LMP egy olyan demokratikusan működő párt, ahol a belső nyilvánosságnak nagyon nagy tere van. Az információkat, véleményeket mindig megosztjuk a tagsággal. Ha van olyan tag, aki ártó szándékkal van az LMP-ben, akkor ők ki tudják szivárogtatni ezeket az információkat. Lehet, hogy

egyszerűbb lenne egyébként a levelezőlistáinkra felrakni a HVG-t és a Magyar Narancsot,

hogy attól a kényelmetlenségtől megkíméljük őket, hogy valakinek közvetítenie kelljen a leveleket. Át fogjuk gondolni ennek a lehetőségét.

Ezek után hogy fognak egymásban megbízni? 

Nem kell olyat mondani, amitől félni kellene, ha kiszivárog. Vállalni kell a teljes őszinteséget. Kezelni kell a szivárogtatásokat, de ez nem szabad, hogy bennünket visszafogjon abban, hogy őszintén legyünk a tagsággal. 

A héten lemondott Szél Bernadett a társelnöki pozícióról. Mit szól a lemondásához?

Sajnálom. Szerintem

Szél Bernadettnek maradnia kellett volna a pozíciójában,

őt is újraválasztottuk májusban kétharmados többséggel. A politikai felhatalmazást tehát megkapta Szél Bernadett a folytatáshoz a választók részéről is és az LMP tagság részéről is. Viszont az etikai bizottság olyan faramuci helyzetet teremtett, amiben Szél Bernadett döntése elfogadható.

Az etikai bizottság úgy tiltotta el három évre Szélt minden pozíciótól, hogy közben maradhatott társelnök. Ennek mi értelme volt?

Erre mondom, hogy ez egy faramuci helyzet.

De hogy lehet ilyen döntést hozni? Eltiltják három évre a tisztségviseléstől, de közben maradhat társelnök. Ennek mi az értelme?

Ez az alapszabálynak egy olyan hülyesége, amelyet meg kell változtassunk. 

Szél Bernadett utalt arra, hogy az etikai bizottság csak azokat az LMP-s politikusokat bünteti, akik más ellenzéki pártokkal koordináltak volna. Szerinte az etikai bizottság politikai döntéshozó testületté vált, hiszen leszámolt a koordinációban résztvevőkkel. 

Ez nagyon szerencsétlen helyzet. Nem teljesen egyértelmű, hogy kizárólag jogi szempontokat mérlegelt az etikai bizottság vagy politikaiakat is.

Új alapszabályra van szükség.

Nagyon komolyan át kell gondolni a fegyelmi testület és az etikai bizottság működését. De én alapvetően kettéválasztanám ezt a kérdést, hiszen voltak olyanok, akik csak visszaléptek, de voltak olyanok is, akik konkrétan generálták a visszalépéseket. Ha a büntetéseket osztogatjuk, akkor azokra szigorúbb büntetést kell kiosztani, akik a visszalépéseket generálták például zsarolással, mint azokra, akik önszántukból visszaléptek.

Ki zsarolt ki visszalépéseket?

Hadházy Ákosnak voltak olyan eszközei, amivel ezeket a visszalépéseket el tudta érni. Itt elsősorban politikai és érzelmi zsarolásra kell gondolni. Már a választási kampány elején bejelentette, hogy történhet bármi, ha nem születik megegyezés, akkor ő a saját körzetében biztosan vissza fog lépni, legyen itt bármilyen kongresszusi határozat.

Végleg elveszítették Hadházy Ákost, Schiffer Andrást, és most levonul a színpadról Szél Bernadett is. Nem óriási politikai hiba ennyi felépített arcot veszni hagyni? Évekbe telik egy-egy karaktert felépíteni, önök most pár hónap alatt veszítettek négy ilyet.

Hadházy Ákos volt az egyetlen, aki kilépett az LMP-ből. A többiek nem léptek ki. Ők az LMP vezető személyiségei maradnak. Őket a parlamentben vagy a nyilvánosságban a jövőben is lehet majd látni. Nincsenek eltiltva a szerepléstől. Egyébként pedig nem szabad abba a hibába esni, hogy néhány vezető politikusra építünk és kizárólag médiapolitizálást csinálunk. Ha nincs meg a helyi szervezet, ha nincs vidéki hálózat, akkor hiába vannak a médiában jól szereplő politikusaink, nem fogunk előre lépni.

Ezt a szervezetépítés szót már évek óta mondogatják. Csinálják is?

Erről nem beszélni kell, hanem csinálni. Már látszanak az eredményei.

A vidéki településeken nőtt az LMP támogatottsága.

Ezt az áprilisi választások eredményei is alátámasztják. Egyfajta kiegyenlítődés van a kistelepülések, a városok és a főváros között. A kistelepülések is feljöttek öt százalékra, holott korábban azokban csak egy-két százalékot kaptunk. Az alapszabály módosításának egyébként itt is van szerepe, hiszen meg kell változtatni a szervezeti struktúrát oly módon, hogy helyi alapszervezetek jöhessenek létre.

A HVG közölte Szél Bernadett tagságnak írt búcsúlevelét, amelyben azt kérte, hogy „a kampányban megbüntetett jó szándékú tagtársaimat rehabilitálják, jó hírnevüket és megítélésüket állítsák helyre politikai párt révén politikai eszközökkel.” Lesz rehabilitáció?

Az LMP-n belül a kongresszus a legfőbb döntéshozó szerv. Elméletileg van arra lehetőség, hogy ilyen irányba elmenjen a kongresszus. Azt, hogy ez a gyakorlatban meg fog-e történni, nem tudom.

Mikor ül össze az LMP kongresszus következőleg?

Szeptember vége, október eleje. A legfontosabb napirendi pont stratégiai kérdésben fog dönteni. Az új pólus irányába való elmozdulásról lesz szó. A másik kérdés pedig a női társelnök tisztújítása lesz.

Arról is írt Szél Bernadett, hogy a kampányban éles helyzetekben életképtelen a pártvezetés, mert a „a döntési jogkörök és a felelősségi jogkörök teljesen szét vannak választva.” Ezen terveznek változtatni a jövőben? Fogják módosítani az LMP alapszabályát?

Lesz módosítás, de ezt nem lehet egyik napról a másikra meglépni. A főbb pontok: egyrészt az etikai és fegyelmi ügyek kérdése, másrészt a vezető politikusok számára adott felhatalmazások és jogkörök, amelyeket szélesíteni kell. Ezen kívül szervezeti kérdésekben is változtatni kell.

Vége a társelnöki rendszernek is?

Két koncepció létezik: a társelnöki pozíció megtartása és az elnöki rendszer bevezetése. Meg kell vizsgálni a társelnöki rendszer eddigi tapasztalatait, de azt is

érdemes megnézni, hogy az elnöki rendszer milyen előnyöket tartogathat.

Jelenleg nincs szándék az elnöki rendszer bevezetésére. Most ősszel is női társelnököt fogunk választani.

Mi lesz a titkári pozícióval? Sallai Róbert Benedek azt nyilatkozta, hogy az elnökségi titkár rendelkezik az LMP-n belül a legnagyobb hatalommal. Szél Bernadett pedig arra panaszkodott, hogy Sallai Róbert Benedek titkárként gyakorlatilag egymaga blokkolta az országos elnökség döntéseit. 

Sallai Róbert Benedek saját tapasztalatokat is szerzett arról, hogy milyen erős ez a pozíció, hiszen ő maga visszaélt ezzel a hatalommal. Jelenleg az országos elnökség titkára be tudja akasztani a folyamatokat, blokkolni tud elnökségi ülést. Hiába kezdeményezik a tagok az elnökségi ülést, a titkár dönthet úgy, hogy azt nem hívja össze.

És mit gondol, Sallai Róbert Benedek miért nem hívta össze ezeket az elnökségi üléseket?

Meggyőződésem, hogy akár Sallai Róbert Benedek, akár Hadházy Ákos jóhiszeműen cselekedett. Ők meg voltak győződve arról, hogy jó célokat követnek. Mindketten a kormányváltásért dolgoztak, viszont eltérő irányból közelítették meg a kérdést. Hadházy Ákos azt mondta, hogy koordináljunk, Sallai Róbert Benedek pedig azt, hogy nem szabad visszalépni a baloldal javára, induljon az LMP önállóan, mert ez hozza be a legtöbb ellenzéki szavazatot. Mindketten a saját akaratukat szerették volna érvényesíteni. Viszont mindketten visszaéltek hatalmukkal, befolyásukkal annak érdekében, hogy céljaikat érvényesíteni tudják. Tehát

az összefogás és együttműködés kérdése az, amin állandóan meghasadunk.

Ezt láttuk már 2012-ben is, amikor a párbeszédesek kiváltak a pártból. Most nincs pártszakadás, mint akkor, de a vita nagyjából ugyanaz. Ezt a kérdést rendezni kell.

Név szerint kik azok az LMP-n belül, akik mindenképpen koordinálnának a baloldallal?

Azok,

akik görcsösen ragaszkodtak az összefogáshoz, már eltűntek az LMP-ből.

Hadházy Ákosra és Ábrahám Júliára gondolok.

Más nem ragaszkodik a baloldallal való összefogáshoz?

Más nem. De azt gondolom egyébként, hogy ezt a kérdést már eldöntötte a választási eredmény.

Aki a baloldallal keresi a kapcsolatot, az megy a levesbe. Ez a konstrukció bukó.

A baloldallal, a múlt erőivel összefogni értelmetlen. Lehet itt bárhogy keverni a lapokat. Ahol ott van Gyurcsány Ferenc vagy Molnár Gyula, az eleve bukás.

Ki lesz Szél utódja? Schmuck Erzsébet biztosan nem lehet, hiszen őt minden párttisztségtől eltiltották. Marad Demeter Márta.

Nem szeretnék találgatni, hogy ki lehet. A napokban fog elindulni a jelöltállítás.

Demeter Mártáról mit gondol? Jó elnök lenne?

Nagyon tehetséges és szorgalmas politikus, alkalmas lehet a pozícióra, viszont politikai vezető szerepben még nem láttuk. De nézzük meg, hogy egyáltalán indul-e. Biztos vagyok benne, hogy több jelölt lesz.

Az jó üzenet lenne az LMP választóinak, hogy kvázi az MSZP-ből igazolnak társelnököt? Mi lesz így az LMP-identitással?

Demeter Márta már bő egy éve az LMP-t erősíti. Nem azt kell nézni, hogy ki honnan jön, hanem azt, hogy jelenleg hol van és hová tart.

Tehát Demeter Mártát nem sorolja a múlt emberei közé?

Nem. Ő időben váltott. Rájött, hogy az a közösség, ahova tartozott, nem szolgálja az ország érdekét, és csatlakozott hozzánk.

A választási vereséget követően a balliberális ellenzéki pártok azzal támadták az LMP-t, hogy ha több helyen visszalép az esélyes ellenzéki jelölt javára, akkor megakadályozható lett volna a Fidesz győzelme. Mit mond erre?

Ez totális baromság. Ezt a balliberális erők találják ki azért, hogy az LMP-t hibáztassák. Az LMP megnyitotta volna a tárgyalásokat olyan irányba, hogy egy széleskörű együttműködés alakuljon ki a Jobbiktól egészen az MSZP-ig, amennyiben ebben mindenki benne van. Ezt elutasította az MSZP és a Jobbik is. Miért utasították el? Miért nem ők a felelősök?

Vona Gábor kijelentette, hogy nem fog összefogni sem az MSZP-vel, sem a DK-val, így ez a javaslat eleve halálra volt ítélve. Úgy dobták be a teljes együttműködést célzó javaslatot, hogy tudták, az a Jobbik miatt nem valósulhat meg.

Miért ne változtathatta volna meg a Jobbik a korábbi döntését?

Ha a Jobbik beleállt volna a DK-val és az MSZP-vel való összefogásba, akkor már a kampány kellős közepén kettészakadtak volna. 

Ez az ő problémájuk. 

Próbálták a bűnbak szerepet előre lejátszani a Jobbiknak. Nyilvánvaló volt, hogy a bukás után önöket fogja majd revolverezni a balliberális oldal, így kellett valaki, akire majd mutogatni tudnak. Ez lett a Jobbik.

Március elején, amikor megszületett ez a döntés, akkor tényleg azt gondoltuk az LMP-ben, hogy az lenne működőképes, ha a Jobbiktól a baloldalig létrejönne egy együttműködés. Ez nem történt meg rajtunk kívül álló okok miatt. De az is igaz, hogy

a balliberális körök, médiumok hangulatkeltésének, nyomásának túlságosan bedőltünk.

Ez a jövőben többet nem fog előfordulni.

Konkréten mire gondol?

Arra, hogy

folyamatosan az összefogást mantrázták.

Állandóan azt mondogatták, hogy vissza kell lépjünk, mert rajtunk fog múlni a kormányváltás. Előre megmondták, hogy mi vagyunk a hibásak, mi vagyunk a felelősek, rossz minőségű emberek vagyunk, ha nem lépünk vissza. Egyébként én biztos vagyok benne, hogy az MSZP és a DK nem akart megegyezni. Ők eleve úgy fordultak rá a kampányra, hogy leosztották egymás között a választókerületeket. Ráadásul úgy osztották le, hogy abból sehogy se jöjjön ki a koordináció. Direkt olyan konstrukciót építettek fel, hogy nekik nem is volt mozgásterük. A DK-nak sokkal kevesebb jelöltje volt, így ők már nem veszíthettek volna jelölteket. Az MSZP pedig bezuhant volna a támogatási korlát alá, amivel többszázmillió forintot veszítettek volna. De nézzük meg azt is, hogy milyen jelölteket állított a DK a budai, polgári kerületekben. A tizenkettedik kerületben Bauer Tamást, a második kerületben pedig Niedermüller Pétert.

Ehhez képest Bauer Tamás majdnem megverte Gulyás Gergely, és Niedermüller is megszorongatta Varga Mihályt.

Azért a majdnemtől elég távol álltunk.

Pont egy LMP-nyi távolság hiányzott. Ha az LMP visszalép, akkor nyerhettek volna – mondják ők. 

Egyrészt

egy LMP-s szavazó sosem szavazna Bauer Tamásra vagy Niedermüller Péterre.

Másrészt pont az a kulcs, hogy az LMP-s jelöltek a jobboldalról is el tudnak hozni szavazatot, lásd Csárdi Antal a belvárosi, első kerületi választókörzetben. Ehhez képest a DK pont berakta ezeket a feketeöves DK-sokat ezekbe a kerületekbe. Ezt direkt csinálták azért, hogy ne is legyen megegyezés.

Mi lesz a nyerő taktika 2022-re? A teljes összefogás 2014-ben bukott meg, idén a koordináció. Mi van még hátra?

A továbbiakban a NER pártjaival az együttműködést nem kell keresni, sem a Fidesszel, sem a DK-val, sem az MSZP-vel. Újra kell keverni a lapokat az ellenzéki térfélen. Az új erőknek a megegyezés formáit kell keresni. Ez lenne az új pólus koncepciója. Ez olyan ütőképes konstrukció lenne, ami a NER alternatívája tudna lenni. 

A NER részének nevezi a DK-t és az MSZP-t, de ahogy az előbb is mondta, a választások előtt még teljes ellenzéki összefogást akart az LMP. Miért lettek hirtelen ilyen finnyásak a DK-val és a szocikkal?

Akkor lett volna együttműködés, ha benne van a Jobbik. Meg tudtuk volna nézni, hogy az adott választókerületben milyen összetételű a választóközönség, ki az a jelölt, aki a leginkább be tudja húzni azt a körzetet. Az nyilvánvaló, hogy a

budai vagy vidéki körzetekben MSZP-s és DK-s jelöltek nem alkalmasak a győzelemre.

Mi a helyzet a Párbeszéddel? Ők is benne lennének az új pólusban?

Nem igazán tudom, hogy ők léteznek-e.

Gazdatestet keresnek maguknak. Felmásznak valakinek a hátára. Most épp az MSZP-t találták meg.

Ott élnek túl. Ez egy élősködő üzemmód. Ilyet a természetben is szoktunk látni, de a politikában is megvannak ennek a maga megnyilvánulásai. Ők a huszadik századi vonatra ültek fel és a régi erőkkel tartanak.

A Momentummal és a Jobbikkal tárgyalnak már az új pólusról?

Nem.

Most még csak gondolkozunk az új póluson.

Viszont ez a gondolkozás a Momentumban és a Jobbikban is elindult. Az ősz folyamán kell mindhárom pártnak eldöntenie azt, hogy mit lép ebben a kérdésben. 

Az új pólus mit kezdene a régi pólussal (MSZP-DK-Párbeszéd)? Együttműködés vagy versengés, rivalizálás?

Juhász Péternek nagy hibája volt, hogy ő úgy vetette fel az új pólus koncepcióját, hogy bele akarta tolni a régi baloldal hátsó felébe. Mi versengést akarunk.

Alternatívát akarunk kínálni és várjuk a régi pólus szavazóit.

Egy Gyurcsány-fan DK-szavazó leszavazna Kanász-Nagy Mátéra?

Igen. Lesz majd egy választási helyzet. Huszadik század vagy huszonegyedik század. Dönteni kell majd.

Nem mesterséges ez a kategorizálás, hogy huszadik század vagy huszonegyedik század? A választókat a migráció, a bérhelyzet, az egészségügy vagy az oktatás érdekli. Kit érdekel a huszadik vagy a huszonegyedik század? Van olyan, aki eszerint szavaz?

Csak akkor lehet működőképes az új pólus, ha az nem csak technikailag valósul meg, hanem tartalommal is sikerül feltölteni azt. Már most megvannak azok a programpontok, amelyekben meg lehet egyezni. Ilyen a helyi gazdaság- és közlekedés fejlesztése, a környezetvédelem vagy a szociálpolitika területe.

Pont a környezetvédelem kérdésében nincs egyetértés. A Momentum és a Jobbik sem atomellenes párt, miközben az LMP identitásánál fogva támadja az atomenergiát.

Fokozatosan jönnek ki ebből az atompárti álláspontból. Ez a Jobbik változásának köszönhető. Mi például Kepli Lajos javára visszaléptünk egy vidéki körzetben. Ő a Jobbik környezetpolitikusa. 

Mi a helyzet az LMP-n belüli fideszes árulókkal? Hadházy Ákos beszélt téglákról a pártban. 

Nem tudom ezt mire alapozta Hadházy Ákos. Ezzel nyilván bántani akarta az LMP-t, de semmilyen konkrétumot nem mondott.

Ön tudna neveket mondani?

Nem, mivel

nincsenek az LMP-ben fideszes vagy MSZP-s ügynökök.

Akkor miért beszél ilyeneket Hadházy Ákos?

Ezt tőle kell megkérdezni. Szerintem bántani akarta az LMP-t, mert látta, hogy az összefogáspárti irányvonal kisebbségben van.

Mik a terveik a jövőre nézve? Milyen LMP-t látunk az őszi parlamenti ciklusban?

Az embereket az érdekli, hogy a lakóközösségükben mi történik, és erre hogyan reagálnak a pártok. Ezekkel a helyi ügyekkel kívánunk foglalkozni.

Tudna példákat mondani ezekre a helyi ügyekre?

Voltak népszavazási kezdeményezéseink a Városliget kapcsán, a Római-part kapcsán. De ott volt a hatvani bűz vagy a szombathelyi Falco-gyár ügye is. Ősztől a helyi ügyekre fogunk koncentrálni, azokat fogjuk bevinni a parlamentbe. De nem csak tematizáljuk azokat, hanem vissza is csatornázzuk a választókhoz, hogy a kormány milyen választ adott ezekre a kérdésekre. Ha nem kielégítő a válasz, akkor a saját magunk eszközeivel fogjuk ezeket a kérdéseket megoldani.

Fotók: Földházi Árpád