A szuverenitás és az autonómia kiegészíti egymást – Németh Zsolt a Mandinernek

2018. július 18. 12:14

Nem mond ellent egymásnak a megerősödő nemzeti szuverenitás és a nemzeti kisebbségi autonómia igénye – mondja Németh Zsolt a Mandinernek. A Tusványosi Szenátus társelnöke, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint több a közös érdekünk a románokkal, mint amit észreveszünk, de ezen mindkét ország politikusainak sokat kell még dolgoznia. Interjúnk.

2018. július 18. 12:14
Kereki Gergő

„Szenvedélyünk Tusványos” – így szól az idei szabadegyetem mottója. Mit akartak kifejezni ezzel a mondattal?

Alapvetően azt kívánja ez a jelmondat kifejezni, hogy a tusványosi gondolkodás az identitásunk részévé vált. Ez egy bátor, szókimondó rendezvény, ahol nevén nevezzük a dolgokat. Ugyanakkor egy összmagyar rendezvény, ahol nagy hangsúly van a nemzeti összetartozás-tudaton. A nemzetegyesítés az elmúlt évek talán egyik legnagyobb sikere. De idetartozik az is, hogy az európai elkötelezettségünket oly módon éljük meg, hogy a hagyományos kereszténydemokrata értékek alapján képzeljük el Európa megújulását. Ezek a témák fognak megjelenni hangsúlyosan a szabadegyetem programjában.

A sajtótájékoztatón kiemelte, hogy fontos időpontban kerül megrendezésre az idei szabadegyetem. Mire gondolt?

Épp egy országgyűlési választás után vagyunk, Magyarországnak pedig a belső politikai stabilitás megerősítésén keresztül megnőtt a nemzetközi mozgástere. Ugyanakkor egy másik választás előtt állunk, hiszen jövőre európai parlamenti választások lesznek. Nagyon komoly éles verseny lesz ez az európai jövőképek között. Nekünk pedig van véleményünk ebben a kérdésben. Úgy látjuk, hogy egy európai szövetségre van szükség. Szövetségre a nemzetek Európájáért. Fontos, hogy ebbe a gondolkodásba bevonjuk a külhoni magyarokat is. Szerintünk egy megújuló Európában nem mond ellent egymásnak a megerősödő szuverenitás és az egyre inkább konkrét formát öltő nemzeti kisebbségi autonómia.

A szuverenitás és az autonómia a mi gondolkodásunkban kiegészítik egymást.

De a szövetségépítésben fontos partnereink a regionális partnerek is. Ők a legfontosabb stratégiai szövetségeseink. A közép-európai építkezés a másik sikertörténete az elmúlt évek magyar külpolitikájának. Minket nem csak a földrajzi közelség kapcsol össze, hanem a hasonló történelmi tapasztalat is. Fontos, hogy a nemzeti kérdés ne elválasszon bennünket, hanem összekapcsoljon. Erre jó példa a szerb-magyar viszony, ahol a történelmi megbékélés keretében Szerbia nemzeti stratégiai célja, valamint Magyarország és az ott élő magyarok érdekei szemmel láthatóan összhangba kerültek. A többi viszonylatban is megvalósíthatónak tartjuk ezt, már csak azért is, mert a térségben sokan a hagyományos kereszténydemokrata értékek alapján képzeljük el Európa megújítását. Az Európai Néppárt is fontos terep, amelynek tagjai vagyunk, és bízunk benne, hogy az elkövetkező időszakban a Néppárt meg tud újulni és jó eredményeket tud elérni az európai parlamenti választáson. 

Azt mondta, hogy fontos a regionális szövetségkeresés, valamint az, hogy a nemezeti kérdés ne elválassza a szomszédokat, hanem összekapcsolja. Mi a helyzet a román-magyar viszonnyal?

A magyar-román kapcsolatokban még nagyon sok munka van. Ellentmondásosak a romániai fejlemények. Az ott élő magyarok kapnak hideget és meleget. Az elmúlt napokban hallhattuk, hogy milyen „hideget” kaptak, elég csak a Batthyáneum levéltárának vissza nem adására, vagy a Bánffy-erdők vissza nem szolgáltatására gondolnunk. De kaptak „meleget” is, hiszen a román parlament elfogadta azt a közigazgatási törvénymódosítást, amely megerősíti a helyi autonómiát és kiszélesíti a nyelvhasználati lehetőségeket. Az igazi kérdés az, hogy ezek az egymásnak ellentmondó tendenciák, a különböző hatalmi ágak között zajló küzdelem mit fog kirajzolni a jövő évre vonatkozóan, amikor Romániában belpolitikai választások is lesznek.

A közös érdekek száma Romániával lényegesen több, mint amennyit ebből felismerünk

és képesek vagyunk érvényesíteni. Ez komoly feladatot teremt a két ország politikusainak számára az elkövetkező időszakra nézve.

Évről-évre ellátogatnak Tusványosra a magyar politikusok is. Mit ad Tusványos a magyarországi magyar politikusoknak? 

Tusványos a külhoni magyarságot foglalja össze számunkra. Sokszor azt gondoljuk, hogy az anyagi forrásokkal, amelyekkel az anyaország támogatja a határon túli magyarokat, egyfajta egyenlőtlen viszony alakul ki az anyaország és a külhoni közösségek között. De ez egy téves szemlélet. Azt gondolom, hogy mi sokkal többet kapunk a külhoni magyaroktól. Az anyagiak ebben az összehasonlításban teljesen másodlagossá válnak, hiszen az az elkötelezettség, kiállás, erkölcsi tartás, nemzettudat, amely a külhoni magyar közösségekben megvan, az erőt ad számunkra is. Az egész kárpát-medencei magyar nemzeti összetartozás-tudatnak a külhoni magyarok jelentik a motorját. Ők azok, akik a legtöbbet beleteszik ebbe az ügybe. Ebből a szempontból Magyarország a haszonélvezője ennek. Itt az ideje annak, hogy a határon túli magyarokra úgy tekintsünk, mint erőforrásokra és ne úgy mint tehertételre az anyaország szempontjából.

Azt már megszoktuk, hogy fideszes politikusok rendszeresen résztvesznek a szabadegyetem programjain. Mi a helyzet az ellenzéki politikusokkal?

Kaptak meghívást. A Jobbik, az LMP és az MSZP részéről kaptunk pozitív visszajelzést,

tehát idén az ellenzék is részt vesz a tusványosi találkozón. 

Orbán Viktor idén is előad?

Igen. A miniszterelnök a legstabilabb résztvevője a tusványosi rendezvényeknek az elmúlt huszonkilenc évet tekintve. A szombat délelőtti fórumára sor fog kerülni idén is.

A 2014-es választásokat követően került sor az elhíresült „illiberális” beszédre. Most a 2018-as harmadik kétharmad után mire készül a miniszterlnök? Most is Tusványosról fog cikkezni a nemzetközi sajtó?

Ma a nemzetközi figyelem minden eddiginél kiélezettebb, hiszen egy olyan diplomáciai nagyüzem zajlik ezekben a hetekben a nemzetközi politikában, amely

jó esélyt ad arra, hogy nagyon komoly nemzetközi figyelem övezze Orbán Viktor beszédét.

Vasárnap este kigyulladt a kárpátaljai Nagydobrony település imaháza és óvodája. Vannak külügyi információi arról, hogy mi történt? A hírek gyújtogatásról szólnak.

Nekünk a legfontosabb következtetésünk az kell legyen, hogy segítenünk kell a nagydobronyiakon. Azonnali segítségnyújtásra van szükség az óvoda és az imaház vonatkozásában.

Az eset kapcsolatba hozható a Kárpátalján elő magyar ajkú cigányság ellen elkövetett korábbi atrocitásokkal?

Teljesen természetes az a feltételezés, ami a kérdésében megbújik, hiszen az elmúlt időszakban

aggasztó módon elszaporodtak az erőszakos, magyarellenes cselekmények Kárpátalján.

Sajnos ezeket az eseteket nem követte az ukrán hatóságok egyértelmű, erőteljes, határozott fellépése. Emlékeztetnék arra, hogy néhány hónapja bombával robbantották fel a KMKSZ ungvári székházát, amely porig égett. Ezek megfélemlítő akciók. Az ezekkel kapcsolatos határozott hatósági fellépés a minimális elvárás Magyarország részéről Ukrajna irányába. A jószomszédi kapcsolatainknak ez az előfeltétele.

Összesen 34 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gonterl
2018. július 18. 21:15
Ahogy Trianont túléltük, úgy a mostani hősöket is túl fogjuk élni https://ktkj.blog.hu/2018/05/20/ki_tanul_kitol
Orsi Shine
2018. július 18. 18:08
Napjainkban már elég lenne egy robotot is odabaszni az asztalhoz, minden évben eldarálná ugyanazt a szoftvert ,a hívek megtapsolnák, oszt még testőrökre sem kéne költeni horribilis összegeket...
Orsi Shine
2018. július 18. 18:05
Lényegében minden évben ugyanaz az unalmas semmitmondó böfögés. https://www.youtube.com/watch?v=7oEgZVYU5cI
makapaka2
2018. július 18. 14:26
Látom, hogy nagyon feléledtek a libsik és a ballikosok.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!