Nem mond ellent egymásnak a megerősödő nemzeti szuverenitás és a nemzeti kisebbségi autonómia igénye – mondja Németh Zsolt a Mandinernek. A Tusványosi Szenátus társelnöke, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint több a közös érdekünk a románokkal, mint amit észreveszünk, de ezen mindkét ország politikusainak sokat kell még dolgoznia. Interjúnk.
„Szenvedélyünk Tusványos” – így szól az idei szabadegyetem mottója. Mit akartak kifejezni ezzel a mondattal?
Alapvetően azt kívánja ez a jelmondat kifejezni, hogy a tusványosi gondolkodás az identitásunk részévé vált. Ez egy bátor, szókimondó rendezvény, ahol nevén nevezzük a dolgokat. Ugyanakkor egy összmagyar rendezvény, ahol nagy hangsúly van a nemzeti összetartozás-tudaton. A nemzetegyesítés az elmúlt évek talán egyik legnagyobb sikere. De idetartozik az is, hogy az európai elkötelezettségünket oly módon éljük meg, hogy a hagyományos kereszténydemokrata értékek alapján képzeljük el Európa megújulását. Ezek a témák fognak megjelenni hangsúlyosan a szabadegyetem programjában.
A sajtótájékoztatón kiemelte, hogy fontos időpontban kerül megrendezésre az idei szabadegyetem. Mire gondolt?
Épp egy országgyűlési választás után vagyunk, Magyarországnak pedig a belső politikai stabilitás megerősítésén keresztül megnőtt a nemzetközi mozgástere. Ugyanakkor egy másik választás előtt állunk, hiszen jövőre európai parlamenti választások lesznek. Nagyon komoly éles verseny lesz ez az európai jövőképek között. Nekünk pedig van véleményünk ebben a kérdésben. Úgy látjuk, hogy egy európai szövetségre van szükség. Szövetségre a nemzetek Európájáért. Fontos, hogy ebbe a gondolkodásba bevonjuk a külhoni magyarokat is. Szerintünk egy megújuló Európában nem mond ellent egymásnak a megerősödő szuverenitás és az egyre inkább konkrét formát öltő nemzeti kisebbségi autonómia.
De a szövetségépítésben fontos partnereink a regionális partnerek is. Ők a legfontosabb stratégiai szövetségeseink. A közép-európai építkezés a másik sikertörténete az elmúlt évek magyar külpolitikájának. Minket nem csak a földrajzi közelség kapcsol össze, hanem a hasonló történelmi tapasztalat is. Fontos, hogy a nemzeti kérdés ne elválasszon bennünket, hanem összekapcsoljon. Erre jó példa a szerb-magyar viszony, ahol a történelmi megbékélés keretében Szerbia nemzeti stratégiai célja, valamint Magyarország és az ott élő magyarok érdekei szemmel láthatóan összhangba kerültek. A többi viszonylatban is megvalósíthatónak tartjuk ezt, már csak azért is, mert a térségben sokan a hagyományos kereszténydemokrata értékek alapján képzeljük el Európa megújítását. Az Európai Néppárt is fontos terep, amelynek tagjai vagyunk, és bízunk benne, hogy az elkövetkező időszakban a Néppárt meg tud újulni és jó eredményeket tud elérni az európai parlamenti választáson.
Azt mondta, hogy fontos a regionális szövetségkeresés, valamint az, hogy a nemezeti kérdés ne elválassza a szomszédokat, hanem összekapcsolja. Mi a helyzet a román-magyar viszonnyal?
A magyar-román kapcsolatokban még nagyon sok munka van. Ellentmondásosak a romániai fejlemények. Az ott élő magyarok kapnak hideget és meleget. Az elmúlt napokban hallhattuk, hogy milyen „hideget” kaptak, elég csak a Batthyáneum levéltárának vissza nem adására, vagy a Bánffy-erdők vissza nem szolgáltatására gondolnunk. De kaptak „meleget” is, hiszen a román parlament elfogadta azt a közigazgatási törvénymódosítást, amely megerősíti a helyi autonómiát és kiszélesíti a nyelvhasználati lehetőségeket. Az igazi kérdés az, hogy ezek az egymásnak ellentmondó tendenciák, a különböző hatalmi ágak között zajló küzdelem mit fog kirajzolni a jövő évre vonatkozóan, amikor Romániában belpolitikai választások is lesznek.
és képesek vagyunk érvényesíteni. Ez komoly feladatot teremt a két ország politikusainak számára az elkövetkező időszakra nézve.
Évről-évre ellátogatnak Tusványosra a magyar politikusok is. Mit ad Tusványos a magyarországi magyar politikusoknak?
Tusványos a külhoni magyarságot foglalja össze számunkra. Sokszor azt gondoljuk, hogy az anyagi forrásokkal, amelyekkel az anyaország támogatja a határon túli magyarokat, egyfajta egyenlőtlen viszony alakul ki az anyaország és a külhoni közösségek között. De ez egy téves szemlélet. Azt gondolom, hogy mi sokkal többet kapunk a külhoni magyaroktól. Az anyagiak ebben az összehasonlításban teljesen másodlagossá válnak, hiszen az az elkötelezettség, kiállás, erkölcsi tartás, nemzettudat, amely a külhoni magyar közösségekben megvan, az erőt ad számunkra is. Az egész kárpát-medencei magyar nemzeti összetartozás-tudatnak a külhoni magyarok jelentik a motorját. Ők azok, akik a legtöbbet beleteszik ebbe az ügybe. Ebből a szempontból Magyarország a haszonélvezője ennek. Itt az ideje annak, hogy a határon túli magyarokra úgy tekintsünk, mint erőforrásokra és ne úgy mint tehertételre az anyaország szempontjából.
Azt már megszoktuk, hogy fideszes politikusok rendszeresen résztvesznek a szabadegyetem programjain. Mi a helyzet az ellenzéki politikusokkal?
Kaptak meghívást. A Jobbik, az LMP és az MSZP részéről kaptunk pozitív visszajelzést,
Orbán Viktor idén is előad?
Igen. A miniszterelnök a legstabilabb résztvevője a tusványosi rendezvényeknek az elmúlt huszonkilenc évet tekintve. A szombat délelőtti fórumára sor fog kerülni idén is.
A 2014-es választásokat követően került sor az elhíresült „illiberális” beszédre. Most a 2018-as harmadik kétharmad után mire készül a miniszterlnök? Most is Tusványosról fog cikkezni a nemzetközi sajtó?
Ma a nemzetközi figyelem minden eddiginél kiélezettebb, hiszen egy olyan diplomáciai nagyüzem zajlik ezekben a hetekben a nemzetközi politikában, amely
Vasárnap este kigyulladt a kárpátaljai Nagydobrony település imaháza és óvodája. Vannak külügyi információi arról, hogy mi történt? A hírek gyújtogatásról szólnak.
Nekünk a legfontosabb következtetésünk az kell legyen, hogy segítenünk kell a nagydobronyiakon. Azonnali segítségnyújtásra van szükség az óvoda és az imaház vonatkozásában.
Az eset kapcsolatba hozható a Kárpátalján elő magyar ajkú cigányság ellen elkövetett korábbi atrocitásokkal?
Teljesen természetes az a feltételezés, ami a kérdésében megbújik, hiszen az elmúlt időszakban
Sajnos ezeket az eseteket nem követte az ukrán hatóságok egyértelmű, erőteljes, határozott fellépése. Emlékeztetnék arra, hogy néhány hónapja bombával robbantották fel a KMKSZ ungvári székházát, amely porig égett. Ezek megfélemlítő akciók. Az ezekkel kapcsolatos határozott hatósági fellépés a minimális elvárás Magyarország részéről Ukrajna irányába. A jószomszédi kapcsolatainknak ez az előfeltétele.