„Úgy kell illeszkedünk az ország (Románia) különböző rendszereibe, hogy közben a saját intézményrendszerünket is kiépítjük és működtetjük. Ekképp kell haladnunk az Erdély-központú, Erdélynek sajátos szerepet szánó politika, azaz a transzilvanizmus irányába” – mutatott rá. Markó Béla szerint ennek a sajátos politikának egy másik fontos elve, hogy az erdélyi magyarságnak meg kell őriznie egységét és önállóságát a román és az anyaországi politikával szemben is.
A szövetség volt elnöke szerint az RMDSZ-nek az egység és az autonómiaigény megfogalmazása terén is sikerült érvényesítenie Kós Károly kiáltványának szellemét, legfeljebb az autonómiaformák jellegéről vannak viták az erdélyi magyar közéletben. Úgy vélte: a transzilvanista politizálásra nyújt alternatívát Klaus Iohannis, Románia elnöke, aki szerint „tulajdonképpen mindannyian románok vagyunk, csak azon belül vagyunk másak”. Ezt a megközelítést a magyarság számára elfogadhatatlannak tartotta. A román centenáriumra utalva hozzátette: eltelt száz év, de Erdély helyzete még mindig rendezetlen. „Kevesebb magyar van, de még mindig elegen vagyunk ahhoz, hogy rendezni kelljen a helyzetünket” – jelentette ki.
Markó Béla szerint a transzilvanizmus másik helytelen alternatívája „a magyarországi integráció rossz lehetősége”, ami – szerinte – a nemzeti egység rossz értelmezéséből fakadhat. „Sokan úgy képzelik, hogy nekünk a magyarországi oktatási, kulturális rendszerbe kell integrálódnunk. Kapcsolódni kell oda is, de integrálódni nem. Nekünk a magyar nemzeti egységesülést is úgy kell elképzelnünk, hogy politikai, kulturális szempontból meg kell őriznünk az önállóságunkat” – szögezte le előadásában Markó Béla, aki jelenleg az RMDSZ ideológiai műhelyének számító Kós Károly Akadémia Alapítványt vezeti.