Nekünk a magyar nemzeti egységesülést is úgy kell elképzelnünk, hogy politikai, kulturális szempontból meg kell őriznünk az önállóságunkat – szögezte le előadásában Markó Béla.
Markó Béla szerint az erdélyi magyarságnak Bukaresttel, valamint Budapesttel szemben is meg kell őriznie önállóságát. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt elnöke Zetelakán beszélt erről az RMDSZ és a vele együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) által szervezett „Edzőtáborban”. Szavait az RMDSZ hírlevele idézte.
Az aktív politizálástól két éve visszavonult Markó Béla Kós Károlynak és társainak az 1921-ben közölt Kiáltó Szó című röpiratát idézte, mely megfogalmazta, hogy Erdély sajátos entitás, és az erdélyi magyarság kihívásaira sajátos megoldásokat kell keresni, a közösség számára önálló közösségi életet kell kiépíteni.
„Úgy kell illeszkedünk az ország (Románia) különböző rendszereibe, hogy közben a saját intézményrendszerünket is kiépítjük és működtetjük. Ekképp kell haladnunk az Erdély-központú, Erdélynek sajátos szerepet szánó politika, azaz a transzilvanizmus irányába” – mutatott rá. Markó Béla szerint ennek a sajátos politikának egy másik fontos elve, hogy az erdélyi magyarságnak meg kell őriznie egységét és önállóságát a román és az anyaországi politikával szemben is.
A szövetség volt elnöke szerint az RMDSZ-nek az egység és az autonómiaigény megfogalmazása terén is sikerült érvényesítenie Kós Károly kiáltványának szellemét, legfeljebb az autonómiaformák jellegéről vannak viták az erdélyi magyar közéletben. Úgy vélte: a transzilvanista politizálásra nyújt alternatívát Klaus Iohannis, Románia elnöke, aki szerint „tulajdonképpen mindannyian románok vagyunk, csak azon belül vagyunk másak”. Ezt a megközelítést a magyarság számára elfogadhatatlannak tartotta. A román centenáriumra utalva hozzátette: eltelt száz év, de Erdély helyzete még mindig rendezetlen. „Kevesebb magyar van, de még mindig elegen vagyunk ahhoz, hogy rendezni kelljen a helyzetünket” – jelentette ki.
Markó Béla szerint a transzilvanizmus másik helytelen alternatívája „a magyarországi integráció rossz lehetősége”, ami – szerinte – a nemzeti egység rossz értelmezéséből fakadhat. „Sokan úgy képzelik, hogy nekünk a magyarországi oktatási, kulturális rendszerbe kell integrálódnunk. Kapcsolódni kell oda is, de integrálódni nem. Nekünk a magyar nemzeti egységesülést is úgy kell elképzelnünk, hogy politikai, kulturális szempontból meg kell őriznünk az önállóságunkat” – szögezte le előadásában Markó Béla, aki jelenleg az RMDSZ ideológiai műhelyének számító Kós Károly Akadémia Alapítványt vezeti.
A transzilvanizmus a 19. század végén előbb az irodalomban, majd Trianon után a politikában is megjelent irányzat, mely Erdély sajátosságaira hivatkozva önálló erdélyi utat jelölt ki a régió magyarsága számára.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A soviniszta AUR már 37 százalék körül áll a felmérésekben, és egyelőre nem látszik remény a konszolidációra.
A legújabb esélyes már saját pártja támogatását sem élvezi.
Egyelőre nem tudni, miért veszítette el uralmát a sofőr a jármű felett.
Mindkét áldozatot a combján és a lábszárán harapta meg a nagyvad, az egyikük kéztőcsontja is eltört.
Országos tiltakozási hullám indult el, a résztvevők szerint súlyos beavatkozási kísérletek veszélyeztetik a hatalmi ágak egyensúlyát.
A Die Weltwoche szerzője szerint valójában az Európai Unió és a civil szervezetek akarata érvényesülhetett a választáson.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
