A legbüszkébb arra vagyok, hogy húsz évnyi küzdelem után sikerült elérni, hogy nagypéntek munkaszüneti nap lett – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások ügyvezető minisztere csütörtök este Budapesten.
A legbüszkébb arra vagyok, hogy húsz évnyi küzdelem után sikerült elérni, hogy nagypéntek munkaszüneti nap lett – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások ügyvezető minisztere csütörtök este Budapesten, a Hold utcai református templomban. A miniszter felidézte, húsz évig küzdött ezért, és ezzel az ünnep üzenete közelebb kerülhet az emberekhez.
Balog Zoltán a Protestáns tavasz rendezvénysorozat keretében beszélgetett a vallási toleranciáról Bogárdi Szabó Istvánnal, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnökével, Schanda Balázs alkotmányjogásszal és Lánczi András filozófussal, akiktől mások mellett azt kérdezte, vajon milyen következménye van annak a hatalomgyakorlásra, hogy Magyarországon a kultúra alapvetően keresztény alapokon nyugszik.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy a politikusoknak különösen óvatosan kellene bánniuk a keresztény szóval, hiszen ha komolyan gondolják, akkor nem vonhatják meg az egyházaktól, hogy ők maguk vitassák és határozzák meg, hogy mit jelent kereszténynek lenni. Szabó István azt hangsúlyozta, hogy az állam és az egyház tudatos szétválasztása kizárólag keresztény hagyomány, amelyet az iszlám nem ismer és nem is akar megismerni.
A református püspök szerint nem keresztény közegben levenni a keresztet, a vallási "identitásmárkát", nem a tolerancia jele, hanem kulturális megfutamodás. Schanda Balázs arról beszélt, hogy a magyar nemzet évszázadok óta felekezetileg nagyon megosztott. Ugyanakkor az az ökumené rossz iránya, „ha félretesszük mindazt, amiben nem tudunk megegyezni”.
Az alkotmányjogász zseniális ötletnek nevezte Isten „belecsempészését” az alaptörvénybe, és fontosnak nevezte, hogy az alkotmány leszögezi, hogy a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata. De – mint mondta – ha a jogrendszert megelőző konszenzus eltűnik, azt a jogrendszer parancsszóval nem tudja újratermelni.
A vallásszabadságot kimondó, 1568-as tordai országgyűlésről szólva Bogárdi Szabó István kiemelte: ami 1568-ban lejátszódott, amögött ott van a felismerés, hogy Erdély ütközőzóna, és nem engedheti meg magának a vallási dulakodást, ha meg akarja védeni a kis ország épségét. Schanda Balázs megjegyezte: a tordai országgyűlésen nem a mai értelemben vett vallásszabadságot hirdették meg, hanem „egy nagyon kényes helyzetben négy vallás tűzszüneti megállapodást kötött”.
Lánczi András emlékeztetett arra, hogy a vallási türelem megjelenésével egy időben jelent meg az európai gondolkodásban a kételkedés, és kezdett megformálódni az új, az észt középpontba állító emberkép. Hozzátette azt is: korabeli, többször megfogalmazott vélekedés volt, hogy ha helyet adnak a reformációnak, az végül az ember vallástalanná válásához vezet majd.
(MTI)
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Ha Magyarországot erőszakkal fenyegetik, akkor abban a pillanatban maguk az ukránok legitimálják az oroszok támadását és kérdőjelezik meg bármilyen segélykérelmüket (követeléseiket).
„A valóság egy Isten által elmesélt történet”: Leo Strauss és a Alexandre Kojève vitájáról konferenciáznak az MCC-ben, egyben Lánczi Andrásék bemutatták új politikai filozófiai folyóiratukat, és a konzervatív filozófus Eric Voegelinről szóló kötetüket.
Tényleg nagyon nagy veszélyben van a nyugati civilizáció?
Orbán Viktor felhívása után kevesebb mint egy hét alatt ötvenezernél is többen csatlakoztak a digitális polgári körökhöz. A kezdeményezés célja, hogy a tagok közösen alakítsák ki a magyarság „nemzeti algoritmusát”, és a digitális világban megvédjék kultúráját és identitását.
Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus szerint a jobboldalnak elengedhetetlenül szüksége van egy erős intellektuális bázisra, amely mögött világos érvrendszer és tudás áll.
Tartsanak velünk a Mandiner YouTube-csatornáján, ahol a miniszterelnöki beszéd után Lánczi Andrással és Kiszelly Zoltánnal elemzünk!
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
