Megjegyezte ugyanakkor, hogy a politikusoknak különösen óvatosan kellene bánniuk a keresztény szóval, hiszen ha komolyan gondolják, akkor nem vonhatják meg az egyházaktól, hogy ők maguk vitassák és határozzák meg, hogy mit jelent kereszténynek lenni. Szabó István azt hangsúlyozta, hogy az állam és az egyház tudatos szétválasztása kizárólag keresztény hagyomány, amelyet az iszlám nem ismer és nem is akar megismerni.
A református püspök szerint nem keresztény közegben levenni a keresztet, a vallási "identitásmárkát", nem a tolerancia jele, hanem kulturális megfutamodás. Schanda Balázs arról beszélt, hogy a magyar nemzet évszázadok óta felekezetileg nagyon megosztott. Ugyanakkor az az ökumené rossz iránya, „ha félretesszük mindazt, amiben nem tudunk megegyezni”.
Az alkotmányjogász zseniális ötletnek nevezte Isten „belecsempészését” az alaptörvénybe, és fontosnak nevezte, hogy az alkotmány leszögezi, hogy a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata. De – mint mondta – ha a jogrendszert megelőző konszenzus eltűnik, azt a jogrendszer parancsszóval nem tudja újratermelni.