A magyar jobboldal szerint a nemzet és a szuverenitás a keresztény civilizáció alapja, amely integráló erőként működik a globalizmussal szemben. Lánczi András, Békés Márton és Hegedűs Zoltán arra figyelmeztetnek: a nemzeti identitás és önkép megőrzése a szabadság és az állam fennmaradásának feltétele.
A II. világháború után a baloldali-liberális történetírás a háborúk okaként állították be a nemzeteket, és a mai napig ez a hallgatólagos közmegállapodás – mondta Lánczi András. A filozófus szerint ez a jobboldaliságot diszkreditálta, és embertelen eszmékkel kötötte össze. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg a nácizmus és fasizmus esetén megtörtént a felelősségrevonás a leszámolás, a kommunizmus bukása után ez nem történt meg.
Ha pozitív értelemben vesszük a dolgokat, akkor minden ember kezdettől fogva beleszületik a családjába, és ebből levezethető az emberi közösségek formálódása – tette hozzá.
Ma azt látjuk, hogy a nemzetek megerősödtek, és van egyfajta nemzeti reneszánsz a globalizmussal szemben.
Ma ennek az összecsapásnak a szintjeit látjuk – mondta Lánczi András.
A nemzet az utolsó reményünk – jelentette ki Békés Márton. A XXI. Század Intézet igazgatója közölte, a nemzet ebben a régióban befogadó azok iránt, akik vállalják a magyar sorsot. Ez a magyar mítosz középponti eleme – tette hozzá. A magyar jobboldal ebből a misszióból ered, és ezt szeretné megsokszorozni. Ez a legdemokratikusabb dolog, mert a magyarsághoz mindenki odatartozónak tarthatja magát, aki építő jelleggel részt akar venni az ország esetében. Békés Márton arra is felhívta a figyelmet, hogy mind az I., mind a II. világháborút nem nemzetállamok indították, hanem birodalmak.
Ma Magyarországon a nemzethez tartozás egy hegemón gondolat, ma a nemzetet nem vállalni, egy lábszagú gondolat, de ez a rendszerváltás után 20 évig nem így volt.
Békés közölte, ma a magyar nemzetnek mindenki a része lehet, aki magyarnak vallja magát. Ez egy teljes mértékben integráló mítosz – tette hozzá.
Egy államhoz tartozni nem ugyanaz, mint egy cég hűségnyilatkozatát kitölteni – fejtette ki Békés. Itt nincs hűségidő, mivel a nemzet hűségideje a végtelenségig tart az államhoz. A magyar állam eredete egy élő mítosz, ráadásul a Szent istváni törvénykezés óta folytonos a magyar állam létezése. Ezt senkinek sem sikerült megtörnie – közölte.
Ez egy olyan erőt teremt, ami a szuverenitás legerősebb talapzata.
A nemzet a keresztény civilizáció szerveződési mintája – mondta Hegedűs Zoltán. A kínai, muzulmán civilizáció esetében teljesen más szerveződési minták mentén épül fel, míg a kereszténység és a nemzeti gondolat kéz a kézben jár – tette hozzá a Kommentár folyóirat szerkesztője. Egy személyes példával élt Hegedűs, aki gelencei tapasztalatairól számolt be. Gelence Kézdivásárhely mellett található. Ott egy 13. századi templomban két freskó látható. A Szent László-legenda freskósora alatt a Krisztus passiója jeleneteit ábrázoló képek láthatók: Bevonulás Jeruzsálembe, Utolsó vacsora, Lábmosás, Krisztus Pilátus előtt, Ostorozás, Keresztrefeszítés. Tehát mind az egyházi, mind a nemzeti szimbólumok erőteljesen megjelennek egymás mellett, ami azt bizonyítja, hogy mind a keresztény, mind a nemzeti gondolat megfér egymás mellett – mondta Hegedűs.
Államot csak az tud fenntartani, akinek képe van önmagáról, és ezt kifelé is tudja mutatni – fogalmazott Lánczi András.
Akinek nincsen önképe, annak valójában nincs is szabadsága.
Most egy amerikanizált világban vagyunk, az amerikai életforma mind a mai napig motiváló erővel bír. A mai uralkodó államfelfogás alapja, hogy az egyfajta szerződés a polgárok és a vezetők között – mondta. Mindezek mellett nem biztos, hogy ez az egyetlen megfelelő megoldás az állam felépítése szempontjából – vélte a filozófus.
A multikulturális állam egy paradoxon. Nyugaton egymás mellett élő, vagy egymással harcoló kultúrákat látni – fejtette ki Hegedűs Zoltán. A 20. század nagy blöffje, hogy a multietnikusság egy új egységet teremt. Az ember belső kényszere, hogy tartozni kell valahová – tette hozzá. Minderre Békés Márton úgy reagált, hogy
Németországban mára egyfajta kultúrharc alakult ki negyedről negyedre, és ez végül a német parlament lépcsője előtt is meg fog jelenni.
Úgy látja, hogy a közel-keleti kultúrák sok esetben csak az erőből értenek, míg a német kultúra erre nem képes hatékonyan reagálni.
Lánczi András szerint a különféle kultúrákból érkezők együttélése a mindennapok szintjén is rengeteg konflitkussal jár. Az intézményeket nem az alkotmányok, nem a jog, hanem az emberek közös meggyőződése az igazságról tartja fenn – fejtette ki. Úgy látja, a nyugati társadalmak számára a legnagyobb veszélyt a jólétbe való elkényelmesedés jelenti.
Hegedűs Zoltán szerint
egy teljesen új civilizáció érkezik majd a Nyugat helyére, és egy másfajta államfelfogás fog érvényesülni.
Úgy látja, Közép-Európa egy civilizációs törésvonalon van, nagy birodalmak határán. Amikor ezek a közép-európai államok megpróbáltak összefogni, akkor mindig sikerült egyről a kettőre jutnunk – tette hozzá.
Nyitókép: Földházi Árpád
„A valóság egy Isten által elmesélt történet”: Leo Strauss és a Alexandre Kojève vitájáról konferenciáznak az MCC-ben, egyben Lánczi Andrásék bemutatták új politikai filozófiai folyóiratukat, és a konzervatív filozófus Eric Voegelinről szóló kötetüket.
Szellemi értelemben ő indította el a múlt század második felének konzervatív reneszánszát az Egyesült Államokban. Szilvay Gergely írása.
A közelgő Tranzit fesztivál apropóján ült be a Reakció stúdiójába Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és a Kommentár főszerkesztője.
Orbán Viktor felhívása után kevesebb mint egy hét alatt ötvenezernél is többen csatlakoztak a digitális polgári körökhöz. A kezdeményezés célja, hogy a tagok közösen alakítsák ki a magyarság „nemzeti algoritmusát”, és a digitális világban megvédjék kultúráját és identitását.
Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus szerint a jobboldalnak elengedhetetlenül szüksége van egy erős intellektuális bázisra, amely mögött világos érvrendszer és tudás áll.
Megelégelték az uszítást.
A DK elnöke posztjában ismét elővette a több mint húsz évvel ezelőtti, úgynevezett „szemkilövetős” ügyét.
Megfélemlítés, példastatuálás, és persze a jelenlegi problémákról a figyelem elterelése. Nagyjából ezek motiválhatták Donald Tusk embereit, hogy levadásszák a két éve szorongatott Zbigniew Ziobrót.
