Csűrték-csavarták a felmérést, hogy leégessék Magyarországot, de csak Romániát sikerült
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
Markó Attila ítéletét távollétében hozták meg.
Újabb korrupciós ügyben ítélte el szerdán a bukaresti táblabíróság a restitúciós hatóság kártérítési bizottságának volt tagjait, köztük Markó Attila egykori kisebbségügyi államtitkárt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt parlamenti képviselőjét, akire első fokon öt év letöltendő börtönbüntetést szabtak ki.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) szerint az ügy 12 vádlottja – köztük a kártérítési bizottság nyolc tagja – csaknem 85 millió eurós (26,5 milliárd forint) kárt okoztak a román államnak azáltal, hogy a piaci értéknél nagyobb kártérítést ítélt meg a kommunizmus idején államosított ingatlanokért.
Az ügyben többek között Horia Georgescu, a tisztségviselők vagyonosodását ellenőrző Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) volt elnöke négy év letöltendő, Theodor-Catalin Nicolescu volt képviselő, a kártérítési bizottság volt alelnöke 9 év és 4 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott. A megvádolt négy ingatlanbecsüs közül egy letöltendő, kettő felfüggesztett börtönbüntetést kapott, a negyedik szakértőt felmentették.
Az ítélet nem jogerős, az érintett felek az indoklás közzététele után fellebbezhetnek.
Markó Attilát 2014-ben jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték amiatt, hogy az illetékes restitúciós testület tagjaként hozzájárult egy államosított sepsiszentgyörgyi egyházi ingatlan – a Székely Mikó Kollégium – visszaszolgáltatásához.
Miután az RMDSZ politikusa ellen a kártérítési bizottság kollektív felelősségének elve alapján további restitúciós ügyekben is vádat emeltek, Markó Attila bejelentette: Magyarországon keres menedéket, mert nem bízik már a román igazságszolgáltatásban. A mostani ítéletet távollétében hozták meg, Románia korábban nemzetközi körözést adott ki ellene.
A volt képviselő a Kossuth Rádiónak adott korábbi interjújában ártatlanságát hangoztatta azokban a kártérítési ügyben is, amelyekkel a Mikó-per után vádolta meg a DNA a politikus korábbi, kártérítési bizottsági tagságára alapozva. Markó elmondta: nem tartja jogszerűnek az egész testület kollektív felelősségre vonását csak azért, mert annak egyik tagja esetleg korrupciós bűncselekményt követett el.
Markó már 2015-ben is bujkált Magyarországon: akkor lapunknak sikerült is interjút készítenie vele, melyet az alábbi linken olvashatnak el.
(MTI, Mandiner)