Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

Ez kinyírt
2015. május 4. 07:58 | Írta: Stumpf András

Kémfilmbe illő körülmények között sikerült találkoznunk a Budapesten „bujdosó” Markó Attilával, aki csak a Mandinernek szólalt meg azóta, hogy múlt szerdán a román legfelsőbb bíróság az ottani korrupcióellenes ügyészég (DNA) kérésére elrendelte előzetes letartóztatását. Az egykori kisebbségügyi államtitkár és RMDSZ-es politikus nem az igazságszolgáltatás, hanem annak hiánya elől menekült el Romániából. Szerinte a nagy korrupcióellenes harcot kihasználva a román állam egy füst alatt a magyar politikai elitet is le akarja fejezni, az ingatlanok újraállamosításával pedig visszafordíthatják az erdélyi magyar – egyházi és civil – „terjeszkedést”. Frissítés: cikkünk megjelenése után Markó Attila körözését közzétette az Interpol.

Közvetítőkön keresztül kerestük meg Markó Attilát, az RMDSZ politikusát és volt román kisebbségügyi államtitkárt, miután múlt szerdán a román legfelsőbb bíróság az ottani korrupcióellenes ügyészég (DNA) kérésére elrendelte előzetes letartóztatását. Néhány óra gondolkodás után beleegyezett abba, hogy nyilatkozzon a Mandinernek.
 
Markó Attila erdélyi magyar politikus feleségével együtt érkezik a budapesti magánlakásra, ahová a találkozót megbeszéltük. Semmi zakó, nyakkendő. Farmert, pólót, bordó kardigánt visel. A homloka enyhén gyöngyözik. Nem csak a lépcsőzéstől.
 
„Lehet, hogy ez már a paranoia, de méterekig jött mellettünk egy pasas itt az utcán. Egyszer csak megfogta a karomat azzal, hogy »Markó úr?«. Összerezzentem.”
 
Nem a DNA, a román korrupcióellenes ügyészég embere volt, csak egy otthoni tisztelője, aki biztosította támogatásáról a három éve még Románia kisebbségügyi államtitkáraként dolgozó Markót. Feleségével december óta vannak Budapesten. Bujkálnak? - kérdezem. 
 
„Nem tudom, mi a neve ennek pontosan. Azt tudom, hogy nagyon rossz. De nem valódi bujkálás ez. Ahhoz, hogy ne némítsanak el és az igazat kimondva védekezhessek, meg kell, hogy legyen a kellő szabadságom. Itt megvan. Romániában nincs. Se szabadság, se igazság.” 
 
A tartalékaikból és Markó Attila bukaresti parlamenti képviselői alapdíjából éltek eddig, ám már utóbbi sincs, az RMDSZ-es politikus ugyanis április elsején lemondott bukaresti mandátumáról. Negyvenhat éves. Az albérlet, amelyben meghúzták magukat, 30 négyzetméter. Otthon van egy családi házuk, hat évig pofozgatták, csinosítgatták. Azt zárolta a DNA. Lassan munkát keresnek, próbálják újrakezdeni az életüket. Csak közben a tehetetlenség dühös szorongása mérgezi a napjaikat. Markó állítása szerint nem az igazságszolgáltatás elől menekült el Romániából. Hanem annak hiánya elől. A kálváriája 2007-ben kezdődött, az események gyökere azonban még mélyebbre nyúlik az időben. 
 
„Amikor 1996-ban az RMDSZ először kormányra került, már roppant erős nyugati nyomás volt Románián az egyházi javak visszaszolgáltatása, a még meg sem kezdett kárpótlás miatt. Akkor indult be a folyamat, én pedig láttam benne fantáziát. Úgy voltam vele, hogy az a rohadt mocskos kommunizmus elvette a házakat, a földeket, megroppantotta az egyházakat, gondoltam, tegyünk végre igazságot. Írtam a jogszabályokat, s esetlegesen, kínlódva, de elindult a kárpótlás. Utána is a közelében akartam lenni a visszaszolgáltatásnak, azt is megmondom, miért. Azért, hogy ne csak Moldvából érkezzenek kárpótlási dossziék. Eleinte csak onnan érkeztek, aztán megkérdeztem, nincs egy se Kovászna megyéből? Marosból? Akkor aztán kezdtek bejönni onnan is. Egyetlen magyar voltam a románok között.”
 
A Székely Mikó Kollégium ügye is így került elő. Akkoriban elég esetlegesen ment a visszaszolgáltatás. Törvények, kormányrendeletek mellékleteként jelent meg, mit ad vissza a román állam, s egy 1999-es kormányhatározat mellékletében szerepelt a kollégium is. 
 
„Akkoriban a bizottság nem mérlegelt, nem döntött. Jogalkalmazó volt csupán. Megállapította egy jegyzőkönyvben, hogy a törvényi feltételek adottak-e. A feltételek adottak voltak, a jegyzőkönyv elkészült, a kollégiumot 2002-ben vissza is kapta a magyar református egyház.” 
 
Az, hogy bíróságra került az ügy 2007-ben, még nem a román-magyar villongások következménye volt. Egy magyar, aki a Mikó-ingatlanok egyikében lakott, pert indított. „Ez a magyar átok. 2007-ben indult a nyomozás, 2010-ben volt vádemelés, 2012. június 28-án pedig börtönre ítéltek” - mondja Markó. „Pontosan a kilencedik házassági évfordulónkon” – szól közbe keserű egykedvűséggel a feleség. A román bíróság kapva kapott az alkalmon, s 2012 nyarán kimondta: soha nem is volt az egyházé az ingatlan, az tehát a román államot illeti meg. A restitúciós bizottság tagjait pedig börtönre ítélte. A román tagot felfüggesztettre, a két magyart – az egyik Markó – letöltendőre. Mindezt úgy, hogy az önkormányzatnak nem kellett az ingatlan, boldogok voltak, hogy visszakerült az egyházhoz, tehát nem volt helyi ellenérdekelt fél. 
 
2012. szeptember elsején Szentgyörgyön nagy Mikó-tüntetés is volt, „Az igazság napja” néven. 25 ezer ember volt kint táblákkal, Kató Béla református püspök, Jakubinyi György római katolikus érsek, mindenki elmondta, hogy mekkora gazemberség, ami történik. 
 
Rá egy napra mit tesz a román igazságszolgáltatás csúcsszerve, a legfőbb bírói tanács? Kelemen Hunor, Kató, Jakubinyi ellen kezd vizsgálódni. Azért, mert az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetik a kijelentéseikkel. 
 
A történetnek azonban még nem volt vége, s itt válik érthetővé, miért jött Budapestre múlt decemberben Markó. A másodfokú döntés tavaly november 26-ára volt kiírva a Mikó-ügyben. 
 
„November 20-án ültünk otthon. Csütörtöki nap volt. Kettőkor csöng a telefon. A DNA az. Ötre menjek le Bukarestbe. Úgy, hogy Brassó-Bukarest két és fél óra. Meg sem mondták, miért menjek, de ott voltam ötre, ahogy kérték. Éjfélkor kerültem sorra. Ott várakoztattak hét órán át. Van tapasztalatuk a pszichológiai hadviselésben. Amikor sorra kerültem, kiderült, hogy egy 2011. március 15-i bizottsági ülés miatt keresnek, amelyen állítólag felülértékeltek ingatlanokat. Rögtön szöget ütött a fejembe: biztos, hogy nem voltam jelen. Nem azért, mert ilyen remek a memóriám. De a dátum! Március 15.! Azon a napon minden magyar politikus ünnepel, beszédet mond, a választókerületében van. Nem Bukarestben, bizottsági ülésen. Megtagadták, hogy betekintsek a dossziéba, másnap délután viszont bejelentették a médiában, hogy ebben az úgynevezett Bica-ügyben kérik az előzetes letartóztatásomat. December 3-án ezt meg is szavazta a parlament. Én december 10-én láttam meg a dossziét. Kiderült belőle, hogy tényleg nem voltam ott az ülésen, nem is írtam alá a jegyzőkönyvet. Semmit. Azt viszont éreztem, hogy ha nem lépek, akkor ülni fogok, ártatlanul.”
 
Mindeközben megszületett a jogerős ítélet Mikó-ügyben. Felfüggesztettre változtatták a letöltendő börtönbüntetést. Arra rájött a bíróság is, hogy nehezen lehet indokot találni a román tag felfüggesztettjére és a magyarok letöltendőjére – ugyanazért a „bűncselekményért”. 
 
„Ez is a román bírósági gyakorlat mintapéldánya. A másodfokú döntésből kiderült, nem is fontos, kié az ingatlan. Lehet akár az egyházé is. De rosszul jártunk el. Ezért a börtön. Mert egy bizonyos iratot nem kértünk ki a minisztériumtól. Csakhogy olyan dokumentumot kér számon a bíróság, amelyre az ítéletben három oldallal korábban maga is hivatkozik! Annyira nem kértük ki, hogy ott van a dossziéban! Elképesztő. S amikor éppen vége van ennek a rémálomnak, újabb ügy és előzetes. Pont akkor. Ez kinyírt. Kinyírt.” 
 
Ha maradt volna Romániában, előzetesben ült volna hónapokat. Akkor is, ha ma, öt hónappal később már tudható, hogy megalapozatlan volt a letartóztatási kérelem Markó ellen abban a bizonyos Bica-ügyben. Tényleg nem volt ugyanis jelen a kifogásolt bizottsági döntésnél. 
 
December, január, március – Markó erre hivatkozva háromszor is kérte, hogy ejtsék már a vádat. Megtagadták. Csakhogy közben indult egy újabb eljárás.
 
Három, 84 millió eurós kárt okozó 2008-as és 2009-es kárpótlási döntés miatt vizsgálódnak épp. Az Országos Tulajdon-visszaszolgáltató Hatóság (ANRP) központi restitúciós testületének két másik akkori tagját, Horia Georgescut, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) vezetőjét és Theodor Nicolescu liberális képviselőt már őrizetbe is vették. Ebben a 225 oldalas vádiratban mintegy mellékesen benne van az is, hogy a Bica-ügyben ejtik a vádakat Markó ellen. 
 
„A nevem egyébként itt is csak a többiek között, felsorolásban szerepel.” 
 
Tehát nincs csúszópénzgyanú önnel kapcsolatban? - érdeklődöm.
 
„Hát ez az. Nincs. Egyik ügyben sincs. Annyi a bűnöm, hogy tagja voltam a bizottságnak. A bizottság mögött ráadásul van egy ingatlan-visszaadási hatóság. Három alelnökkel, elnökkel, jogi osztállyal, 150 emberrel. A visszaszolgáltatandó ingatlanokat először felértékeli egy külsős, hivatásos; utána megy ez a hatósághoz, ahol szintén van felértékelő. Az is ráüti a pecsétet. A három alelnök egyike és az elnök is aláírja. Ők tagjai a bizottságnak is, én azonban nem voltam a hivatali szinten, csak a bizottságban. Kapok tehát egy mappát, benne 1500 ügy, táblázat, név, cím, összeg. Ha fel is tűnne valami és megkérdeném, hogy fiúk, ez így tényleg oké-e, azt mondják, hogy persze. Végigment a hivatalon, az alelnökökön, az elnökön. Az a tény, hogy valaki egy bizottság tagja, bűncselekmény? Hogy benne van egy kilenctagú bizottságban? Ha valaki a tagok közül lemutyiz magának telket, házat, pénzt, azt én mégis honnan tudnám? Honnan kellene tudnom? Nem gondoltam volna ilyet se Bicáról, sem Nicolescu liberális képviselőről.”
 
Markó ellen tehát nincs és nem is volt soha olyan vád, hogy csúszópénzt tett volna el, hogy személyesen korrumpálódott volna. Sem a Mikó-ügyben, sem a Bica-ügyben, sem a legújabban nem fogalmazódott meg ilyesmi vele kapcsolatban. Minthogy azonban április elsején lemondott bukaresti parlamenti mandátumáról, s mentelmi joga megszűnt, a román ügyészség ebben a legújabb ügyben elrendelhette előzetes letartóztatását. Ez múlt szerdán meg is történt. 
 
Az előzetes egyébként nagy divat ma Romániában. Akit megvádolnak a korrupcióellenes ügyészek, már viszik is. Ha kiderül, hogy alaptalan a vád, hát, akkor úgy járt az illető. Mint Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester, akit a múlt héten rohantak le a kommandósok. 
 
„Hajmeresztő. Egy hadseregnyi kommandós hurcolta el reggel hatkor a gyerekei szeme láttára. Bin Laden lelövése nem volt ilyen látványos és komoly akció. Mindezt azért, mert a média DNA-forrásokra hivatkozva megírta, hogy tízezer eurót tett el. Másnapra kiderült, hogy nem volt semmilyen csúszópénz. De akkor már mindegy. Addigra már kinyírták az illetőt a politikában.” 
 
S hogy mi lehet a háttérben? Markó szerint a nagy korrupcióellenes harcot kihasználva a román állam egy füst alatt a magyar politikai elitet is le akarja fejezni. Javítanak az arányon. Túl kevés volt a magyar a lefogottak között. Az ingatlanok újraállamosításával pedig visszafordíthatják az erdélyi magyar – egyházi és civil – „terjeszkedést”. A végeredmény Mikó-ügyben azonban még csak nem is ez, hanem a színtiszta katasztrófa. A kollégiumot a bírósági döntés után például a szentgyörgyi önkormányzat visszavette volna a saját kezelésébe, hiszen az visszakerült román állami tulajdonba. Csakhogy az ítélet a hivatal szerint végrehajthatatlan. Nem lehet az alapján telekkönyvezni. Most ott lóg a levegőben egy iskolaépület. Papíron az államé, de nem lehet bejegyeztetni, tehát ők nem fizetik a fenntartási költségeket. Az egyházé már nem, ezért az egyház sem fizeti. 
 
Arra, hogy Markó rövidesen szabadon hazatérhet, kicsi az esély. Az ügyet persze a távollétében is letárgyalhatja a román bíróság, s annak végén akár felmentő ítélet is születhet, de addig újabb évek telnek el. 
 
„Pillanatnyilag nincs ügyvédem. Nincs pénzem ügyvédre. Próbálok forrást keresni. Persze az ügyvédnek édeskevés szerepe van egy ilyen történetben. Végigcsináltam a Mikó-pert. Bíztam a román igazságszolgáltatásban, mint az anyaszentegyházban. Mentem, mint a birka. Hogy csak van igazság ezen a földön. 2007-ben indult a nyomozás. Hét év. De ráfáztam. Még öt év egy másik sztoriban? Az 12 év az életemből. Hagyjanak békén!”
 
A Mikó-üggyel elmennek azért Strasbourgig, mert ott nem kell jelen lennie. „Az nem eszi úgy az ideget.” S hogy mi lesz Markóval az új ügyben? Reméli, hogy ha lesz is ellene európai elfogatóparancs, „a magyar állam az igazság oldalán marad, nem áll a jogtipráséra”. 
 
Markó úgy fogalmaz: „Mivel tudom, hogy semmi jogelleneset nem tettem, semmilyen bűnt nem követtem el, tiszta lelkiismerettel állnék bármely jogállami bíróság elé, akár itt is. A román bíróság velem szemben többszörösen bizonyította, hogy nem az.” 
 
Arra, hogy menedékjogot kapjon, ahogy a Jobbik követelte rögtön, semmi esély: egy EU-tagállamból érkező személy alapból nem kaphat menedékjogot. De vajon honnan tudhatná a magyar bíróság, hogy nem megalapozott a román kérés?
 
„Itt van nálam a dosszié. Meg lehet vizsgálni. Az ügyirat 19 kötetes. Mint mondtam, tiszta a lelkiismeretem, állok a magyar bíróság rendelkezésére. A gond az, hogy akárhányszor megszólaltam, ahogy kimondtam az igazat, mindig rögtön jött a pofon. A Kossuth Rádiónak adott interjúm után a vádemelés, múlt hétfői Facebook-bejegyzésem után a letartóztatási kérelem. Nem tudom, mi lesz, ha ez a cikk megjelenik. De már nem is érdekel.”
 
***
 
Frissítés: cikkünk megjelenése után Markó Attila körözését közzétette az Interpol.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/85113


Összesen 57 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Romániában a kisebbség meghívása nélkül tartanak kisebbségi konferenciát és ehhez a velencei bizottság elnöke asszisztál. A velencei bizottság velünk szemben fogalmazott meg kritikákat, a román kormányt fényezte kisebbségi ügyben. Lehet, hogy el lehet érni a velencei bizottságnál, hogy milyen véleménye legyen?
Nem működik jól az eu és szervei.....stb akármijei


Ez a jobbik programjában benne van? Nem lehetséges követelés. Nem mellesleg háborút szülhet.


Kurva nagy jogvédőink most tudnak -e tenni valamit?


Kurva nagy jogvédőink most tudnak -e tenni valamit?


A realitás nem gyávaság. A jobbik nincs a realitás talaján, pl el tudja képzelni a 2018-as győzelmét.
Ha 2018-ban győzne a jobbik, akkor háborút indítana a románok ellen? Az ugyanis biztos, hogy kérésre nem mondanak le Erdélyről. Mi a jobbik álláspontja? A te véleményed a jobbiké is? Ha a jobbik véleménye nem egyezik a tieddel, akkor ollókezű Vona téged fog nyesegetni?


Ez a kormány nagyon sokat tesz a határainkon kívül élő magyarokért.
A volt nagykövet, a görög nevű fel is rótta hibának, hogy megadtuk a kettős állampolgárságot! A ballibek meg mennyire durván kampányoltak ellene!
Ez csak egy példa. Mondhatnánk az iskolai támogatásokat, a határokon átívelő gazdasági cégeket....


Petike!

A Nagy Keleti Nyitás jegyében oda kéne figyelni a nem olyan távoli keletre is. Szerinted, -mint külügyminiszter szerint- nincs semmi gond ebben az egészben? Vagy te csak akkor szólalsz meg, ha Viktor erre utasít és most ö nagyon el van foglalva a halálbüntetés kommunikálásával??


Nekem úgy tűnik, hogy csak a magyar épületek visszaszolgáltatását nevezik ki korruptnak, és csak a magyar polgármestereket, tisztségviselőket hurcolják meg ilyen vádakkal.


Nem kellett volna kihirdetni, hogy Pesten van, még utána küldenek egy fogdmeget.
Épp ideje, hogy egy nemzeti érzésű kormány vegye át a hatalmat.Negyvenöt után minden kormányunk némán tűrte, mit tesznek a határon túli magyarokkal


Ultima=utolsó.. Ez a név találó.A ratiót nyugodtan elhagyhatod.


Tán ki kéne próbálni egy hazai Korrupcióellenes Ügyészséget, aztán mintát mutatni vele a románoknak (is).
Dugni börtönbe a korrupt, csaló, mutyizó politikusokat, harácsoló polgármestereket, bűnöző, olajhamisító, borpancsoló, védelmi pénzt zsaroló rendőri vezetőket, pénzért bármire képes bírákat, ügyészeket....

Ha ez készen van, lehet mutogatni a DNA-nak.
Addig viszont kuss legyen!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó