Nélkülünk a Néppárt már nem lenne néppárt – Szájer József a Mandinernek

Tavasszal több ügyben is kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen (Lex CEU, civiltörvény, migránskvóta). Ráadásul az EP elfogadott egy határozatot is, amelyben elmarasztalták hazánkat. Ezek után felmerült, hogy kizárják a Fideszt az Európai Néppártból. Mi mentette meg végül a Fideszt?

Kezdjük a kötelezettségszegési eljárásokkal. Mindegyik ön által felsorolt eljárás olyan, amit egyébként más országgal szemben is megindíthatott volna az Európai Bizottság. Hiszen mindegyik olyan szabályozásra vonatkozik, amely szabályozásra van példa más európai uniós tagállam esetében. Tehát például a kvóta kapcsán más országok (Ausztria, Szlovákia) sem vettek részt az áthelyezési mechanizmusban, velük szemben mégsem indult eljárás. A Lex CEU kapcsán pedig most válik nyilvánvalóvá, hogy az a hiszti, ami volt a törvény kapcsán, igazából komolytalan volt, mert most, amikor Ukrajnában nem pár száz ember jogairól van szó, hanem többszázezer magyar és román polgárral csinálják azt, hogy elveszik az anyanyelven oktatás jogát, akkor az Európai Parlament mélyen hallgat a kérdésben. Mindeközben persze a CEU zökkenőmentesen működik tovább, tehát nem szűnt meg, nem lett ellehetetlenítve.

hiszen csak akkor nem beszélhetnénk politikai motivációról, ha nem lenne kettős mérce és minden olyan tagállammal szemben meg lennének indítva, ahol a magyarhoz hasonló szabályozás működik. 

Ami a határozatot illeti, én már abbahagytam, hogy számoljam azt, hány határozat születik Magyarországgal szemben. Nyilvánvaló a politikai motiváció ebben az esetben is. 

De a határozatot az önök pártcsaládja, az Európai Néppárt politikusainak egy része is megszavazta. 

Ugyanannyian szavazták meg, mint ahányan a korábbi Tavares-jelentést, csak a Tavares-jelentésnél nem volt név szerinti szavazás, hanem csak kézfeltartással szavaztunk, de mi a kollégáinkat jól ismerjük. Azt is mondhatnám, hogy kicsit meg is lepődtem, hogy a nagy vihar után csak ugyanazok az emberek szavazták meg a határozatot és nem többen a Néppártból, akik négy évvel korábban a Tavares-jelentést.

A kérdésre visszatérve. Néppártból való kizárás?

Volt vita a Néppárton belül, de természetesen kizárásról nem volt szó. Ezt csak egyetlen egy ember vetette fel, a luxemburgi Frank Engel. Ő régi barátunk, ő már négy éve is azt javasolta a frakciónak, hogy az egész frakció szavazza meg a Tavares-jelentést. De azt tudni kell, hogy ugyanennek a luxemburgi pártnak a tagja Jean-Claude Juncker és Viviane Reding, ők soha sem arról voltak híresek, hogy túlságosan szerették volna Orbán Viktort vagy a Fideszt, sőt kifejezetten élharcosai voltak az ellenünk való küzdelemnek. Más pártokból is voltak olyanok, akik nem értettek velünk egyet. Ezek a pártok többnyire olyan országok pártjai, ahol nagyon ellenséges Magyarországgal szemben a sajtó és ezért ezek a képviselők otthon nehezen tudják védeni azt a pozíciót, hogy a Fidesszel ülnek egy padsorban. De a Néppárt egy nagy párt, amiben több mint hatvan különböző tagpárt van. Pont attól vagyunk erősek, hogy össze tudunk fogni. Ez a szavazás éppen azt mutatta meg, hogy

Azok a pártok pedig, akik nem támogattak bennünket, egyébként sem azt a filozófiát vallják, amit mi képviselünk. Velük nagyon kevés dologban értünk egyet. A luxemburgi testvérpártunkat például leginkább az SZDSZ-hez tudnám hasonlítani. De mi nem szoktuk őket ezért a pártcsaládon belül támadni. Tehát a Néppárt nagyon heterogén pártszövetség és nagyon széles skálán mozognak benne a pártok. Vannak tőlünk jobbra levő pártok is, de természetesen balosabb pártok is. A Fidesz a Néppárt jobboldali szárnyához tartozik, nem vagyunk tehát mainstream. A mainstream például Angela Merkel pártja, a német CDU, de a szövetségesük, a CSU már inkább a CDU és a Fidesz között helyezkedik el. 

Ha már felhozta a CSU-t: Manfred Weber is kritikát fogalmazott meg a Fidesz politikájával szemben. Úgy fogalmazott, hogy a Nemzeti Konzultáció „hangulatkeltés Európa ellen”. Weber egyrészt az Európai Néppárt frakcióvezetője, másrészt a CSU politikusa, mégis kritizálta önöket. 

Ő úgy gondolta, hogy a Nemzeti Konzultáció Európát támadta. De mi mindig elmondjuk, hogy Magyarországon pont azért olyan magas az EU támogatottsága, mert mi nem a kommunista rendszerhez hasonló kritikátlansággal állunk hozzá az EU ügyeihez. Mi úgy gondoljuk, hogy amikor ott ülünk az asztalnál, akkor tényleg ott ülünk és elmondjuk a véleményünket. Mi úgy kezeljük a magyar embereket, hogy az uniós ügyeket is eléjük visszük. A mi kritikánk jobbító szándékú. El akarjuk kerülni az olyan önsorsrontó döntéseket, mint a kötelező elosztási kvóta. A mi kritikánk valódi és reális kritika. Pont a kritikátlanság vezet az EU támogatottságának csökkenéséhez. Szerintem az, hogy mi megkérdezzük a magyar embereket a bevándorlás kérdéséről, jót tesz. A migráció egy olyan kérdés, amelyben egyetlen egy másik tagállam sem meri megkérdezni az állampolgárait.

Az önök Nemzeti Konzultációját viszont az ellenzék álkonzultációnak és propagandának tartja.

Tudna nekem valaki olyan európai uniós országot mondani, ahol a bevándorlás kérdésében akármilyen formában megkérdezték az embereket? Nincsen ilyen ország. Egyszerűen nem is merik ezeket a kérdéseket feltenni, mert ezek a kérdések nem pc-k. Mi csinálunk egyébként egész Európára vonatkozóan ilyen kutatásokat. A Századvég készített a bevándorlás kérdésében egész Európára vonatkozóan közvélemény-kutatást és nem volt lényeges eltérés a nyugat-európai országok állampolgárainak a véleményében. 

Visszatérve a kizárásra. Van olyan álláspont, miszerint a Fidesz csak Merkelnek és a CDU/CSU-nak köszönheti, hogy még mindig az Európai Néppárt tagja, ugyanis Merkel szerint kezelhetőbb a Fidesz a Néppárton belül, mint azon kívül. Valóban a kancellárasszony a Fidesz védőszentje?

Szerintem más oka van ennek. Például az, hogy ha a Fidesz nincs benne az Európai Néppártban, akkor az Európai Néppárt nem sokban különbözik a többi pártcsaládtól. A Fidesz karakteres véleményt képvisel, és vannak még Európában a Fideszhez hasonló pártok, amelyek nem feltétlenül a Néppárt tagjai. Így viszont a Néppárt pártjainak jól jön a Fidesz, hiszen a saját szavazói előtt tudják demonstrálni, hogy nem adták még fel teljesen a liberális nyomásra az egykori eszméiket.

De azért az is sokat segít a bent maradásban, hogy – a votewatcheurope statisztikái szerint – a fideszes képviselők szinte mindig az Európai Néppárttal szavaznak a Parlamentben. Az Európai Tanácsban pedig Magyarország az esetek 97%-ában a többséggel szavaz. Miért is akarnák így kitenni önöket?

Ezzel mi szoktunk védekezni akkor, amikor azzal vádolnak minket, hogy Európa-ellenesek vagyunk. Meg kell nézni, hogy melyek azok a konkrét kérdések, amelyekben bírálatot fogalmazunk meg. Ezek elsősorban a migrációs kérdések, valamint az elosztási kvótával kapcsolatos döntések. De például a legutóbbi Nemzeti Konzultációban volt kérdés az energiaárak uniós meghatározásával kapcsolatban is. Arra azért volt szükség, mert a rezsicsökkentéssel kapcsolatos elképzeléseinket kellett megvédeni.

Mert mi veszélyeztette a rezsicsökkentést?

Az Európai Bizottság által előterjesztett javaslat. Ez még most is napirenden van, most vitatja a javaslatot az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi szakbizottsága, az ITRE Bizottság. A javaslat lényege, hogy megkérdőjelezi az energiaárak meghatározásának nemzeti hatáskörét és közös európai energiaárakat akar.

Erre viszont azt mondják a javaslat előterjesztői, hogy az egységes európai ármeghatározás olcsóbbá tenné az energiaárakat és ez a valóságban épp a rezsicsökkentést segítené.

Igen, ezt mondták húsz éven keresztül, hogy attól, hogy szabad piac és verseny van, attól olcsóbbak lesznek az energiaárak. A magyar polgároknak nem ez az élménye ezzel kapcsolatban, hiszen a rezsicsökkentésig a magyar energiaárak voltak Európában a második legmagasabbak. Most a rezsicsökkentéssel, ami egy állami beavatkozás, elértük, hogy a második legolcsóbb a magyar polgárok számára az energia. Ha kiveszik a magyar állam kezéből azt a lehetőséget, hogy mi saját magunk határozhassuk meg a saját hatósági árainkat, akkor abban a pillanatban vissza fog állni minden. Tehát fontos, hogy nem úgy általában hadakozunk Brüsszellel, hanem csak azokban a konkrét ügyekben, amelyekben nem értünk velük egyet. Ezeket a kérdéseket természetesen vitatjuk. És ezekbe a vitákba mi teljes politikai arzenállal beszállunk, tehát bevesszük a Nemzeti Konzultáción keresztül az embereket is. Ez azért fontos, mert így az ITRE Bizottság ülésén azt tudom mondani, hogy másfélmillió magyar állampolgár azt mondta, hogy ők nem kérnek ebből az uniós ármeghatározásból. Ezt az ügyet is csak példaként hoztam fel arra, hogy látható legyen, hogy

Amiket megszavaztunk, azokat teljes mértékben tudjuk vállalni. Az ügyek túlnyomó többségét így támogatjuk, ez is azt mutatja, hogy részei vagyunk a közösségnek, és a Néppárton belül megkötött kompromisszumokhoz tartjuk magunkat. Csak akkor szoktunk kiszavazni, ha az adott ügyben a magyar érdekkel szembe menne a néppárti álláspont.

A néppárti bírálatokra visszatérve: ott van Frank Engel luxemburgi néppárti képviselő is. Engel legutóbb egy Demokratikus Koalíció által szervezett konferencián kritizálta a kormányt. Erre mit mond?

Ez önmagáért beszél, én ezzel nem tudok mit kezdeni. Nekem nem ellenfelem egy olyan párt, amely a saját országában gyakorlatilag eljelentéktelenedett. Ennek a luxemburgi pártnak nem nagyon van már befolyása arra, hogy mi történik Luxemburgban. Ez egyébként kitapintható más esetben is. Tehát azoknak a pártoknak, amelyek minket támadnak a Néppárton belül, két közös jellemvonásuk van: egyrészt ezen országok sajtója, mint már mondtam, nagyon kritikus Magyarországgal szemben; másrészt viszont az is jellemző ezekre a pártokra, hogy ezek kicsi és többnyire ellenzékben levő pártok.

Mi vagyunk az egyetlenek, akik a kereszténydemokratákkal kormányozva nem kényszerülünk koalícióra és ezáltal mi tisztán tudjuk a Néppárt álláspontját képviselni. Nehogy már minket kérjenek számon azok, akik egyébként az országaikban megalkudtak és elvtelen kompromisszumokat kötöttek teljesen más pártokkal a saját hatalmon maradásuk vagy hatalomra jutásuk érdekében. Ezeknek a néppárti pártoknak, pontosan ezeknek a kompromisszumoknak a következtében el kell fogadniuk a baloldali, zöld vagy liberális koalíciós partnerek követeléseit és ezért támadnak minket. Abból próbálnak a saját országaikban akármilyen kérészéletű népszerűséget saját maguknak szerezni, hogy kibeszélnek a saját közösségükből. A Fidesz nincs ilyen helyzetben, mi a kereszténydemokratákkal kormányzunk és nem kényszerülünk ilyen kompromisszumokra. A Néppárton belül pedig ezáltal egy határozott és világos álláspontot tudunk képviselni. Nem hiszem, hogy azokra kellene hallgatnunk a siker tekintetében, akik ezt otthon képtelenek produkálni. Mi azt szeretnénk, hogy a Néppárt a győztesek pártja maradjon. 

Egyébként csak hogy visszatérjek a statisztikákra, a szavazási statisztikákat én is ismerem, hiszen én vezénylem a szavazásokat az Európai Néppárt frakcióján belül. Ezen adatok alapján az a helyzet, hogy a Néppárton belül azok a pártok (tehát a svédek, a hollandok, a luxemburgiak), amelyek állandóan kritizálják a Fideszt, azoknak van a leggyengébb szavazási összehatójuk a Néppárttal, tehát ők szavaznak ki legtöbbször. De a Néppárt még az ilyen renitens pártokkal együtt is a legfegyelmezettebb frakció az egész Európai Parlamentben. 

Október 19-én az EP LIBE-bizottsága elfogadott egy előzetes állásfoglalást a dublini menekültügyi rendszer reformjával kapcsolatban. Mit gondol a javaslatról?

Otthon most nagy vita van arról, hogy van-e Soros-terv vagy nincs. Ha valaki kételkedik ebben, akkor olvassa el ezt a javaslatot.

Még az Orbán-kormány volt minisztere, Navracsics Tibor is kételkedik ebben. Nemrég azt nyilatkozta, hogy az Európai Bizottság munkatervében nem szerepel olyan előterjesztés, hogy Soros-terv.

Navracsics Tibor okos politikus és tudja, hogy ő pontosan fogalmaz. Valóban, olyan dosszié vagy napirendi pont, amelyre konkrétan az van ráírva, hogy Soros-terv, olyan nincsen. Van viszont helyette a dublini menekültügyi rendszer reformja elnevezésű javaslat. Nem igényel túl nagy intellektuális erőfeszítést Soros György írásainak, beszédeinek és a most a LIBE-bizottság által elfogadott javaslatnak az összehasonlítása. Feltűnő hasonlóságok vannak ezek között. 

A LIBE-bizottság által elfogadott javaslatban az áll, hogy a menekültjog megadásának joga átkerülne a tagországoktól az Európai Unióhoz. Ezt Magyarország ellenzi, de egyébként ez a Lisszaboni Szerződéssel is ellentétes. Megkönnyítené még a javaslat a családegyesítést, valamint tartalmazza a felülről nyitott, automatikus, állandó áthelyezési mechanizmust is. Tehát a jövőben Európába érkező tömegeket automatikusan szét fogják osztani a tagállamok között. Bekerült a javaslatba az is, hogy azoktól a tagállamoktól, akik ebben az áthelyezési mechanizmusban nem kívánnak részt venni, azoktól meg lehessen vonni az európai uniós fejlesztési és kohéziós pénzeket. 

hiszen ha tudják, hogy itt úgyis el fogjuk osztani őket a tagállamok között, akkor miért ne jönnének.

Elképzelhetőnek tartja, hogy a javaslatot elfogadja mind az EP, mind a miniszterek tanácsa? V4-ek ide vagy oda, ha nagyon akarják a nyugat-európai államok, akkor simán keresztülverik rajtunk a kvótát. [szerk.: A Tanácsban a minősített többséghez a tagállamok legalább 55 %-ának a szavazata szükséges, úgy, hogy az EU népességének legalább 65 %-a is képviseltetve legyen az adott döntésben.]

Igen, ahogy mondja nincs vétójog, pont ezért tudott átcsúszni 2015 őszén az első kötelező kvóta, amelyben 120 ezer embert osztottak szét. Most viszont szerintem már jobban állnak a tanácsi erőviszonyok, de küzdeni kell. Egyeztetnünk kell a V4-ekkel és most fordulat történt Ausztriában is. Valamint jelenleg már Lengyelország is ellene szavazna: ugye 2015 szeptemberében még más kormány volt Lengyelországban, a mostani már egyértelműen ellene szavazna. Ha még pár országot sikerül meggyőzni, akkor meg tudjuk akadályozni a kvótát. Azt viszont fontos látni, hogy csak a Tanácsban tudjuk ezt megakadályozni. A parlamenti erőviszonyok ugyanis messze nincsenek olyan jók, itt nagyon elvetemült a többség. És azt tegyük hozzá, hogy egy kötelező kvótát a néppárti olasz vagy német kollégák is megszavaznának, mert ők beengedték magukhoz azt a sokszázezer embert és most úgy akarják levenni a terhet magukról, hogy szétosztják a többi tagállam között. Ez persze nem fair a többi tagállammal szemben, de magyarázza, hogy egy CDU vagy egy Forza Italia politikus miért kvótapárti. Szerintünk viszont ez erkölcstelen, hiszen mi elvégeztük a határvédelmi feladatokat, és ezeket a tömegeket nem mi hívtuk meg Európába, hanem ezek a tagállamok.

Térjünk haza. Mint az Alapörvény egyik atyja, mit szól Stumpf István alkotmánybíró Alaptörvénnyel kapcsolatos kritikájához? Az elmúlt hetekben beszélt arról Stumpf, hogy „ma már egyre kevésbé indokolt az, hogy a magyar alkotmányosság testén legyen egy ilyen nyílt seb, amit a gazdasági alkotmányossági kompetenciák felfüggesztése vagy korlátozása jelent”. 

Azt, hogy meddig indokolt ez a jogkörkorlátozás, azt maga az Alaptörvény mondja meg. Benne van, hogy egészen addig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, addig ezeket a gazdasági és pénzügyi tárgykörben született törvényeket csak a legfontosabb alapvető jogok vonatkozásában vizsgálhatja felül az Alkotmánybíróság. Ez a szabály egy kritikus időszakban, a gazdasági válság kellős közepén született annak érdekében, hogy az állam cselekvőképességét garantáljuk. Több fontos intézkedést is ennek következtében tudtunk elfogadni, például a devizahitelesek vonatkozásában hozott törvényeket. Ezeket a törvényeket az Alkotmánybíróság ellehetetlenítette volna, vagy legalábbis késleltette volna. Ha én alkotmánybíró lennék, akkor az Alaptörvény szövegéből indulnék ki és ahhoz tartanám magamat. Nem az alkotmánybírók dolga az Alaptörvény elfogadása. Ez egy elképesztő szerepzavar, ami Magyarországon van. Az Alaptörvény megalkotása az Országgyűlés feladata és abban nem vesz részt az Alkotmánybíróság.

Fél év múlva választások lesznek Magyarországon. El tudja ezt még veszíteni a Fidesz?

Nagy tétje van a választásnak, hiszen amit sikerült felépítenünk, az mind elveszhet, ha nem mi nyerünk. A teljes foglalkoztatottság megvalósulása karnyújtásnyira van, visszafizettük az IMF-hitelt, kezeltük a pénzügyi válságot, és az ország elindult felfelé. Minden évben tettünk egy lépést előre. De a legfontosabb kérdés az, hogy akarunk-e bevándorlóország lenni vagy sem. A választás pedig nyitott. Magyarországon demokrácia van és kemény versenyre számítunk. Mindenkire szükségünk van a győzelemhez.