Magyarország célja olyan kutatásokat támogatni, amelyeknek belátható időn belül hatása és haszna van – mondta csütörtökön Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke Brüsszelben.
Magyarország célja a tudományos kiválóságok támogatása olyan kutatások finanszírozásával, amelyeknek belátható időn belül világos hatása és haszna van – közölte Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke Brüsszelben csütörtökön. Pálinkás József a 2021-től induló kilencedik uniós kutatási és innovációs keretprogrammal (FP9) kapcsolatos magyar álláspont ismertetését követően elmondta, az Európai Uniónak és a nemzeti kutatási-fejlesztési politikáknak összhangban kell lenniük. A nemzeti és uniós források összehangolt, egymást kiegészítő értékteremtő felhasználásával hatékonnyá tehető a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer mind az Európai Unió egészében, mind tagállami szinten – hangsúlyozta. Elmondta azt is, hogy a most futó keretprogram teljes költségvetése közel 79 milliárd euró (mintegy 24 ezer milliárd forint), amelyből néhány hete mintegy 9000 milliárd forint keretösszegű felhívást hirdetett meg az Európai Bizottság.
Az NKFI Hivatal elnöke előadásában kiemelte: a magyar közfinanszírozású kutatási, fejlesztési és innovációs (kfi) versenypályázati rendszerrel a hivatal a 2020 utáni időkre is készül. „Fontos, hogy a most meghozott támogatói döntésekkel a magyar pályázók nemzetközi versenyképességét erősítsük, ösztönözzük a nemzetközi kutatási és innovációs együttműködéseket, hogy 2020 után az uniós és globális versenyben egyaránt eredményesen pályázhassanak kutatóink, fejlesztőink, és innovatív vállalkozásaink” – fogalmazott. Az uniós keretprogram folytatásról és a megújításról alkotott magyar álláspontot ismertető rendezvényen a hivatal elnöke elmondta, a piacteremtő, áttörést hozó innováció támogatása mellett a fokozatos fejlesztés révén megvalósuló innováció támogatására is nagy szükség van a keretprogramban. A kis- és középvállalkozások önálló fejlesztéseinek ösztönzése mellett a magyar álláspont kiemeli a kutatás-fejlesztési és innovációs források együttműködést ösztönző szerepét – közölte.
Pálinkás József tájékoztatása szerint, a támogatási programok az ipari szereplők és a kutatóhelyek közötti együttműködés mellett a makroregionális együttműködési programok erősítéséhez is jelentősen hozzájárulnak. Magyarországon az ipari és kutatóhelyi együttműködések mintegy 200 milliárd forint keretösszegű támogatást nyertek el 2015 óta, ezzel megalapozva a 2020 utáni sikeres hazai részvételt az uniós keretprogram felhívásaiban. A hazai kutatásfinanszírozás a vállalati innováció ösztönzésére is számos pályázati konstrukcióban biztosít forrást. Pálinkás hangsúlyozta, a magyar álláspont a finanszírozás és a forráskoordináció mellett stratégiai jelentőségű szakpolitikai témákat is érint. A kutatói béreknél célként jelöli meg, hogy csökkenjen a bérfeszültség a régi és a 2004 óta csatlakozott tagállamok kutatói között, csökkentve a kutatói elvándorlás mértékét is. A nyílt tudományra (open science) is kitér a javaslat, rámutatva, hogy a keretprogramnak az eredmények nyílt hozzáférését célzó intézkedéseket kell tartalmaznia – tette hozzá a hivatal elnöke.
A uniós kfi keretprogram folytatásáról és a megújításáról alkotott magyar álláspontot ismertető rendezvényen a K+F területért felelős Aleksander Bobko, Lengyelország tudományért és felsőoktatásért felelős államtitkára, Tomaz Boh, Szlovénia oktatásért és tudományért felelős államtitkára, valamint Václav Velcovsky, Csehország oktatásért felelős miniszterhelyettese is részt vett és kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a régió országainak álláspontját a következő keretprogramról.
(MTI)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Nem csak Ukrajnában terjednek a vadabbnál vadabb pletykák.
A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
