Kijev tiltakozójegyzéket küldött a magyar külügyminisztériumnak, amelyben követeli, hogy tiltsák be a budapesti ukrán nagykövetség elé péntekre szervezett demonstrációt – közölte Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter szerdán a Twitteren.
Mi ez, csak nem szeparatizmus?
„A magyar külügyminisztérium tájékoztatta nagykövetségünket, hogy október 13-án Kárpátalja önrendelkezése szlogennel tartanak akciót. Mi ez, Budapest támogatja a szeparatizmust?” – kérdezte Klimkin.
Szavai szerint azonnal tiltakozójegyzéket küldött a kijevi külügyi tárca azzal a követeléssel, hogy tiltsák be ezt a „provokációt”. „Biztosak vagyunk, hogy Magyarország továbbra is tiszteletben tartja Ukrajna területi egységét” – fűzte hozzá bejegyzésében.
Jobbikos szál a tüntetésen
Pénteken az ukrán nagykövetség elé az ukrán oktatási törvény és kárpátaljai magyarság jogfosztottsága ellen tiltakozásul szervez demonstrációt ifj. Hegedűs Loránt református lelkész. Erről felesége, Hegedűs Lórántné jobbikos politikus tett közzé bejegyzést Facebook-oldalán. Az eseményen egyébként több jobbikos politikus is felszólal: beszédet mond Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás is.
Ezelőtt egy nappal, csütörtökön az ukrán külügyminiszter látogatást tesz Budapesten azzal a céllal, hogy elmagyarázza a magyar partnereknek az új ukrán oktatási reform lényegét.
Nem csupán a magyarok tiltakoznak
A Petro Porosenko ukrán elnök által szeptember 25-én aláírt törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része – amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól felfelé minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két, vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.
Az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint a 7. cikk sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. A jogszabályt több szomszédos országban, így Magyarországon is bírálják.
(MTI)