A régi rendszerben tönkretették a futballkultúrát

„A nyomásról jut eszembe: Storck helyében teljesítené a szurkolók óhaját, betenné Nikolicsot a magyar válogatottba?

Minden edzőnek megvan az elképzelése arról, hogy kit akar látni a pályán. Lehet, hogy Nikolics nem fér bele Storck filozófiájába. A góllövés művészet, a magyar válogatottnál az a kérdés, hogy ki fog gólt rúgni. Andorra ellen is annak kellett volna gólt szereznie, aki erre képes, akiben megvan ez a vele született képesség. Storckot lehet kritizálni, de szerintem lépjünk túl ezen. Sajnos a magyar futballisták nem játszanak Bajnokok Ligája- vagy Európa-liga-mérkőzéseket, nincs meg a nemzetközi tapasztalatuk. Ha a fiatalokat elvisszük Andorrába, a gyerek már azzal meg van elégedve, hogy berakták a válogatottba, pedig még semmit nem tett le az asztalra.

Az akadémiai rendszer egyelőre nem árasztotta el tehetségekkel a magyar labdarúgást.

Hatalmas dolognak tartom, hogy az ország miniszterelnöke révén rengeteg pénz áramlott a magyar futballba és a sportba. Berlinben könnyű okoskodni, itt minden hétvégén pattog a labda bármelyik játszótéren, csak odamennek a »scoutok«, és hozzák a fiúkat a Herthába. Otthon sokkal nehezebb: a régi rendszerben tönkretették a futballkultúrát. Kiürültek a dühöngők, és ha nem lennének akadémiák, akkor futballista is alig lenne. Kérdés persze, hogy szakmailag hogyan lehet előre lépni. Nem kellene bevonni az iskolákat a képzésbe? Ha csak 14-15 éves kortól edz a gyerek napi kettőt, az már nagyon késő. Hiába dolgoznak jól az akadémiákon, korábban kell elkezdeni a képzést. Nem érdemes olyan házra alapozni, amelyik reped.

Az Andorra elleni vereség után nagyon határozottan mondta, hogy Storcknak maradnia kell.

Azt mondtam, hogy vannak felelős emberek, akik majd eldöntik, amit kell. Felesleges elhamarkodottan dönteni egy csoportkör kellős közepén. De most ki lett volna a kapitány?! Ha majd véget ért a selejtezősorozat, megnézik, mi volt az eredeti célkitűzés, és abból mi valósult meg. Nem az én dolgom megítélni, hogy Storck menjen vagy maradjon.”