Lengyelország leeresztette az új Vasfüggönyt: példátlan méretű erődrendszer emelkedik a határon
A miniszterelnök is megszólalt.
Már a franciák sem támogatják, hogy 2020 után nemzeti társfinanszírozást vezessenek be a közvetlen mezőgazdasági támogatásoknál. A közös agrárpolitika viszont reformra szorul, ugyanis a pénzek 80 százaléka a gazdaságok 20 százalékához vándorol.
Váratlan szövetségesre leltek a közös agrárpolitika (KAP) alapvető reformja ellen tiltakozó dél-és kelet-európai államok. – írja az agrárszektor.hu
Már a franciák sem támogatják, hogy 2020 után nemzeti társfinanszírozást vezessenek be a közvetlen mezőgazdasági támogatásoknál. A zöld pártok a jelenlegi rendszer egyik legnagyobb hibáját a nagygazdaságok támogatásában látják. Franciaország is elutasítja, hogy a KAP tervezett reformja értelmében a tagállamok maguk is járuljanak hozzá a közvetlen mezőgazdasági támogatásokhoz.
Az Európai Bizottság 2020 utáni időszakra vonatkozó terve egyelőre csak Németországban talált támogatásra. A németek a közösségi költségvetés legnagyobb nettő befizetői. A visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) mellett Észtország, Lettország és Litvánia fogadott el közös nyilatkozatot a Fehér Könyvben is szereplő társfinanszírozás ellen. Most a franciák is hasonló álláspontra jutottak. A gazdák szerint a támogatásaik komolyan csökkenni fognak, ha azok egy része a nemzeti kormányok hatáskörébe kerül. A KAP a közös büdzsé 40 százalékát meríti ki. A Brexit új helyzetet teremt, hiszen 10 milliárd eurós hiányt okoz a 150 milliárdos éves költségvetésben.
Szakértők szerint a KAP valóban reformra szorul, ugyanis a pénzek 80 százaléka a gazdaságok 20 százalékához vándorul. Ez akkor is igazságtalannak tűnhet, ha ezek a vállalkozások együtt a mezőgazdasági termelés 90 százalékát állítják elő.