Az Azonnali kérdésekben arról kérdeztük a képviselőket, rálépjen-e Magyarország az Új Selyemútra. Nem mindenki volt képben: a jobbikos Dúró Dóra értetlenül mosolygott, a fideszes Pócs János pedig nem tudta eldönteni, hogy Kína követi-e a magyar gazdasági modellt, vagy a magyar a kínait. Gulyás Gergely, Vona Gábor és Németh Zsolt is válaszoltak a Mandinernek.
Új Selyemút? Mi ez az egész?
„Mivel kapcsolatban kérdezi ezt? Pontosan miről van szó?” – több politikus így kérdezett vissza, mikor Orbán pekingi látogatása kapcsán arról kérdeztük őket: rálépjen-e Magyarország az Új Selyemútra. A projekt elsősorban a közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgálja Kína és Nyugat-Európa között, a célja pedig, hogy Kína nyugatra irányuló exportját fellendítse. Erről nem mindegyik parlamenti képviselő hallott.
A kormánypártiak általában úgy vélték: már rajta vagyunk az Új Selyemúton. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke megkerülhetetlennek tartja Kínát, és szerinte Trump is rosszul tette, hogy kihátrált a kelet-ázsiai térséggel kötendő TPP szabadkereskedelmi egyezményből, mert így nehezebb lesz ellensúlyozni Kína gazdasági erejét. Magyar szempontból szerinte az Új Selyemútra és az EU-USA szabadkereskedelmi egyezményre, a TTIP-re is szükség van.
– válaszolta kérdésünkre a fideszes Pócs János. Visszakérdeztünk, hogy a kínaiakra gondol-e kifejezetten, mire azt mondta: „a kínaiaknál is számos olyan gazdaságpolitikai szempontot lehet észrevenni, ami követi a magyar példát.” Azon felvetésünkre, hogy esetleg mindez fordítva lenne, azzal vágta ki magát:
Gyanús-e a kínai hitel, és miért koszorúz Orbán a Tienanmen téren?
A kínai együttműködést a jobbikosok sem tartják ördögtől valónak, bár a Budapest-Belgrád vasútvonalra felvenni tervezett csaknem ötszázmilliárdos hitellel kapcsolatban vannak korrupciós aggályai Vona Gábor pártelnöknek. Dúró Dóra ellenben nem igazán tudta, miről van szó, de szerinte mindenképp Magyarország érdekeit kell figyelembe venni, akár keleti, akár nyugati irányba kereskedünk.
A kormánypártiak viszont nem aggódnak a kínai hitel miatt. A fideszes Gulyás Gergely és a KDNP-s Hollik István is azt mondta, úgy kell kitárgyalni a hitelszerződést, hogy az Magyarországnak kedvező legyen. Pócs János ezt azzal indézte el:
A baloldali kis pártok inkább ideológiailag közelítették meg a kérdést. A Párbeszéd képviselője, Szabó Tímea például „Isten ments!” felkiáltással reagált kérdésünkre, majd hozzátette:
Fodor Gábor nosztalgiázva felemlegette: az általuk közösen alapított liberális Fidesz annak idején tiltakozott a Tienanmen téri erőszak ellen, és szerinte elfogadhatatlan, hogy Orbán most ott koszorúz. Azon kérdésünkre, hogy a Liberálisok csak kifogástalan demokráciákkal kereskednének-e, azt mondta: „nem, komolyra fordítva a szót: természetesen kereskednénk Kínával”.
Németh Zsolt a témában bővebben így nyilatkozott az Azonnali kérdésekben:
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
„Az volt a kérdés, hogy ki az, aki ebben nem hajlandó részt venni. Ez három ország volt: Szlovákia, Csehország és Magyarország.”
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Mint kiderült, a Bors különszámának betiltásáról döntő bíró közelebb áll a Tisza Párthoz, mint gondolnánk – a Fővárosi Törvényszék természetesen tagad hevesen.
Az ukrán elnök lengyelországi látogatásán beszélt arról, mihez kezdene a Brüsszelből várható 90 milliárd euróval.
Mindketten nagy vereséget szenvedtek Brüsszelben.
A konfliktus egy teljesen új, veszélyes szakaszába lépett, a kockázat ma nagyobb, mint valaha.
ÉN CSAK LEÍRTAM… – Nyugat-Európában a folyamatos iszlám hódítás ma már komplett településeknél tart.
