Lesből támadt az elkövető – ezt tudni a Rózsadombon halálra szúrt egykori RTL-es vezető tragédiájáról
Már azt is tudni, mi vezetett a gyilkossághoz.
Elsőfokon törvénysértőnek mondta ki a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Mediaworks azon eljárást, hogy nem kérte ki a munkavállalók képviselőinek előzetes véleményét, mielőtt a Népszabadság bezárásáról döntött.
Megsértette a Munka Törvénykönyvének szabályait a Mediaworks Zrt., mert nem kérte ki a munkavállalók képviselőinek előzetes véleményét, mielőtt a Népszabadság bezárásáról döntött volna – mondta ki elsőfokú végzésben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.
A Népszabadság üzemi tanácsának elnöke, Danó Anna a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével indított pert a munkáltató Mediaworks ellen. A Munka Törvénykönyve (MT) kimondja, hogy a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedést megelőzően legalább tizenöt nappal ki kell kérni az üzemi tanács véleményét. Danó és a TASZ azt kérte a bíróságtól, hogy mondja ki, a Mediaworks jogsértést követett el, amikor ezt elmulasztotta. A kiadó október 8-án előzetes értesítés nélkül szüntette meg a lapot.
A perben a Mediaworks azzal védekezett, hogy a Népszabadság bezárásáról szóló döntést a Mediaworks felügyelőbizottsága hozta meg, a munkáltatói jogokat gyakorló igazgatóság pedig csak végrehajtotta azt. Mivel a döntésről az igazgatóságot október 7-én késő délután tájékoztatták, így „fizikailag lehetetlen volt” az üzemi tanács véleményének a kikérése. Mint ismert, október 8-án reggel a Népszabadság munkavállalóinak motoros futár kézbesítette azt az aláírás nélküli levelet, amelyben a lap bezárásáról és a munkaviszonyuk felfüggesztéséről tájékoztatták őket.
A bíróság nem fogadta el a Mediaworks védekezését. Többek között kimondta, hogy a munkáltató „alappal nem hivatkozhat arra, hogy a döntéseket nem ő, hanem a felügyelőbizottság hozta meg”, illetve hogy „amennyiben a felügyelőbizottság az igazgatóságot ilyen döntés meghozatalára utasítja, az érdemben nem befolyásolja azt a tényt, hogy a munkáltató a törvényi kötelezettségének nem tett eleget”. Hangsúlyozta továbbá a bíróság, hogy az iratok azt erősítik meg, hogy a munkavállalók felfüggesztéséről szóló döntést a Mediaworks mint munkáltató hozta meg, nem pedig a felügyelőbizottság.
Annak ellenére, hogy a Mediaworks és annak jogelődei sosem vitatták, hogy a Népszabadság üzemi tanácsa képviseli a lap munkavállalóit, és október 8. után is folyamatosan Danó Annával mint az üzemi tanács elnökével tárgyaltak, a bírósági beadványukban azt állították, hogy a Népszabadság üzemi tanácsát nem az MT szabályai szerint alakították meg, így nincs is joga annak pert indítani. A bíróság ezzel szemben megállapította, hogy a Népszabadság üzemi tanácsának joga van perelni, és ezzel kapcsolatban felhívta a Mediaworks figyelmét a tisztesség, jóhiszeműség és együttműködés MT-ben is rögzített elveire.
„A jogsértés óta a munkáltató immár negyedik hete tartja bizonytalanságban a dolgozókat, amikor nem nyilatkozik arról, hogy mi lesz a lap sorsa, mi a szándéka az újságírókkal és a Népszabadság egyéb alkalmazottaival. Az állományban tartott újságírókra látathatóan nincs szüksége, ugyanakkor gátolja, hogy hivatásukat gyakorolják és fel sem mond nekik.” – nyilatkozott Danó Anna, a Népszabadság üzemi tanácsának elnöke.
„Bízunk benne, hogy a Mediaworks vezetősége végre elismeri az elkövetett jogsértéseket, és a munkajog szabályai szerint jogszerűen és méltányosan rendezi a hetek óta bizonytalanságban tartott munkavállalók helyzetét. A Népszabadság letarolásával a sajtószabadságon esett csorba már nem küszöbölhető ki, de a több tucat munkavállaló jogait köteles tiszteletben tartani az új tulajdonos vezette Mediaworks is” – mondta el Dojcsák Dalma, a TASZ szólásszabadság programjának vezetője.
(Közlemény.)