A perben a Mediaworks azzal védekezett, hogy a Népszabadság bezárásáról szóló döntést a Mediaworks felügyelőbizottsága hozta meg, a munkáltatói jogokat gyakorló igazgatóság pedig csak végrehajtotta azt. Mivel a döntésről az igazgatóságot október 7-én késő délután tájékoztatták, így „fizikailag lehetetlen volt” az üzemi tanács véleményének a kikérése. Mint ismert, október 8-án reggel a Népszabadság munkavállalóinak motoros futár kézbesítette azt az aláírás nélküli levelet, amelyben a lap bezárásáról és a munkaviszonyuk felfüggesztéséről tájékoztatták őket.
A bíróság nem fogadta el a Mediaworks védekezését. Többek között kimondta, hogy a munkáltató „alappal nem hivatkozhat arra, hogy a döntéseket nem ő, hanem a felügyelőbizottság hozta meg”, illetve hogy „amennyiben a felügyelőbizottság az igazgatóságot ilyen döntés meghozatalára utasítja, az érdemben nem befolyásolja azt a tényt, hogy a munkáltató a törvényi kötelezettségének nem tett eleget”. Hangsúlyozta továbbá a bíróság, hogy az iratok azt erősítik meg, hogy a munkavállalók felfüggesztéséről szóló döntést a Mediaworks mint munkáltató hozta meg, nem pedig a felügyelőbizottság.
Annak ellenére, hogy a Mediaworks és annak jogelődei sosem vitatták, hogy a Népszabadság üzemi tanácsa képviseli a lap munkavállalóit, és október 8. után is folyamatosan Danó Annával mint az üzemi tanács elnökével tárgyaltak, a bírósági beadványukban azt állították, hogy a Népszabadság üzemi tanácsát nem az MT szabályai szerint alakították meg, így nincs is joga annak pert indítani. A bíróság ezzel szemben megállapította, hogy a Népszabadság üzemi tanácsának joga van perelni, és ezzel kapcsolatban felhívta a Mediaworks figyelmét a tisztesség, jóhiszeműség és együttműködés MT-ben is rögzített elveire.