Az amerikaiakat senki sem hívta Szíriába

„Önöket Bassár el-Aszad, a szuverén Szíria elnöke hívta be segíteni. De ki hívta oda az amerikaiakat és szövetségeseiket, beleértve a Perzsa-öböl – tudjuk mennyire – »demokratikus« sejkségeit, hogy közvetlenül vagy közvetve beavatkozzanak Szíria belügyeibe a kormány ellen? 

Racionális és kézenfekvő kérdés. A törvényes szíriai kormány hívott be bennünket, hogy segítsünk a terroristák elleni harcban. Ez egy évvel ezelőtt volt. Amikor kétség nem volt afelől, hogy a terroristák újabb területeket ragadnak el, mind erősebbé válva Szíriában és Irakban is. Nem mintha annyira szeretnénk Bassár el-Aszadot, aki nem igazán a testvérünk és nem is rokonunk, de ő a törvényes kormány törvényes elnöke, és erőszakos megbuktatása esetén Szíria mint állam összeomlott volna. Egyértelmű volt, hogy a helyzet az iraki vagy a líbiai forgatókönyv felé tart. További menekültek milliói, és hatalmas robbanás a térségben. Nem ignorálhattuk azt a tényt, hogy Szíria nincs messze Oroszországtól. És sajnos sok orosz állampolgár csatlakozott az Iszlám Államhoz és az al-Nuszra Fronthoz, és aggódtunk, hogy ha hazatérnek, azt terroristatapasztalattal teszik. Vagyis voltak önző indítékaink is. Ami az amerikaiakat illeti, akik már három éve bombázzák Szíriát, őket senki nem hívta.

Akkor tehát törvénytelenül vannak ott? 

A nemzetközi jog értelmében törvénytelenül. Ahhoz, hogy törvényesen legyenek ott, vagy az ország legitim kormányának kell behívnia őket, vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának kell megfelelő határozatot hoznia. Vagy – ami nagyon nehezen bizonyítható – önvédelemből kell cselekedniük. Ehhez azonban az Egyesült Államok kissé messze fekszik Szíriától.

Gyurcsány Ferenc nemrégiben azt állította, hogy mintegy hatszáz-nyolcszáz titkos KGB-ügynök ténykedik Magyarországon, miközben a nyugati fősodratú sajtó azzal van tele, hogy Moszkva arra készül, hogy visszaállítsa a KGB-t. Kinek higgyünk? Mintha a KGB megszűnt volna a Szovjetunió összeomlásával, nem?

A KGB – történelem. Vannak különféle államvédelmi és hírszerző hivatalok, mint minden más országban. Így működik például az FSZB, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, a Külső Hírszerzési Szolgálat, a Szövetségi Védelmi Szolgálat. De KGB már régóta nincs. Igen, a nyugati sajtóban vannak spekulációk, hogy a KGB-t felélesztik, de ezek csak híresztelések.

(…)

Nem tartja furcsának azt, hogy nálunk éppen azon bal- és neoliberális elemek állítják, Putyin elnök KGB-s múltja miatt nem tekinthető egy demokratikus ország elnökének, akik egyként akarták Horn Gyula, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választását, majd csámcsogva élvezték annak érzelmi, anyagi és egyéb hasznát?

Semmi rosszat nem látok abban, hogy Putyin elnök hírszerzőként kezdte pályafutását. Ő tisztességgel szolgálta a hazáját. És ma is azt teszi. És mindkét esetben ezt jól csinálta-csinálja. Ezt bizonyítja, hogy a közvélemény-kutatások szerint több mint nyolcvanszázalékos a jóváhagyási aránya a nép részéről.”