Vegyes tapasztalatok
Az ORÖ-együttműködés tapasztalatai tehát a miniszter szerint vegyesek. (Balog kiállt az oktatás központosítása mellett is, éppen a romaügy szempontjából. Mint fogalmazott, korábban a polgármestereken múlott, kit vesznek fel; most viszont az állam dönthet, s helyi ellenérdekeltek sem tudják megakadályozni, hogy egy óvodába roma dajkát vegyenek fel.)
A kétnapos konferenciát egyébként a Roma Keretstratégia és a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia ötéves évfordulójának alkalmából szervezik, ami elég unalmasan hangzik így elsőre, de nem az, ha tudjuk: a nemzetközire szervezett dzsembori egyik célja, hogy Balogék üzenjenek Brüsszelnek. Igaz, nem kvóta-, hanem romaügyben és nem óriásplakátokon meg népszavaztatással.
Az üzenetet majd Navracsics Tibor adhatja át kollégáinak, ő ugyanis az egyetlen, aki európai biztosként részt vesz a konferencián, noha a szervezők többeket is meghívtak. Személyesen is. Hiába.
Brüsszel nem érdeklődik
A helyzet Balog szerint sokkal rosszabb, mint akár Viviane Reding biztos és Andor László ideje alatt volt: noha Redinggel nagy csatái voltak a magyar kormánynak mindenféle területen, a romaügyet viszont képviselte, nyomta ő is, mostanra azonban megállt a tudomány. Balog szerint három biztoshoz tartozó terület összefogása kellene a romastratégia hatékony végrehajtásához európai szinten: a „hagyományos” emberi jogi megközelítés mellett a munkaügyé és a regionális fejlesztési ügyeké, annak azonban semmi jele, hogy a jelenlegi Bizottságban ez bárkit is érdekelne.
Éppen ezért hívták meg a soros elnökséget adó Szlovákia romaügyi kormánybiztosát, Ravasz Ábelt, aki egyrészt előad pénteken, másrészt a vele való együttműködés esély lehet arra, hogy a felzárkózási programok európai szinten is tisztességes képviseletet kapjanak.
Miközben Brüsszel „szegregációtobzódásban van”, azaz kötelezettségszegési eljárásokkal vegzálja Magyarországot, itthon elkezdtek mutatkozni az eredmények – ha mégoly szerények is. Két éve ráadásul már kifejezetten a cigányságra vonatkoztatva is vannak adatok, Lázár János tehát nem volt kellően tájékozott, amikor egy kormányinfón azt kérdezte: honnan tudja Brüsszel, ki cigány és ki nem?