Elégedetlen Brüsszel romaügyi tevékenységével Balog Zoltán EMMI-miniszter – derült ki egy minapi háttérbeszélgetésen. A helyzet Balog szerint sokkal rosszabb, mint akár Viviane Reding biztos és Andor László ideje alatt volt. Az üzenetet majd Navracsics Tibor adhatja át brüsszeli kollégáinak, ő ugyanis az egyetlen, aki európai biztosként részt vesz azon a romaügyi konferencián, amelyet Balogék péntekre és szombatra szerveztek. Az eseményen szerepet kapott Farkas Flórián is – de csak kicsit.
„Az én ötletem volt, azért, hogy a sajtó írjon a konferenciáról. Píár-szempontból remek, nem?” – ütötte el viccel Balog Zoltán humánminiszter szerdán a Mandiner arra vonatkozó kérdését, ki találta ki, hogy a tárca által most péntekre és szombatra szervezett romaügyi konferencián a botrányt botrányra halmozó Farkas Flórián is az előadók között szerepeljen?
Az „Együtt kezdtük, együtt folytatjuk” című rendezvény eddig ugyanis valóban úgy került be a hírekbe, mint egy, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) volt elnökének rehabilitálására tett kísérlet. Ez ugyanakkor, amint a szerdai háttérbeszélgetésen kiderült, nincs így. Elég a programra vetni egy pillantást: a kétnapos konferencián Farkas Flórián negyedórás előadásra kapott lehetőséget - amely lehetőséggel nem is biztos, hogy élni fog.
Balog Zoltán mindenesetre a szót komolyabbra fordítva is kiállt döntése mögött. Szerinte Farkas miniszterelnöki biztos, lehetőséget kell számára adniuk, s azt majd ő eldönti, él-e vele. Az ártatlanság vélelme ráadásul őt is megilleti mindaddig, amíg büntetőjogi felelőssége be nem bizonyosodik. Másrészt - mondta a miniszter - az ORÖ-vel közösen több programot is vittek. Ezek között volt a miniszter szerint is sikertelen, ezért általuk le is állított „Híd a munka világába” nevezetű; de például a „Nő az esély” című is, amely pedig jó példája az EMMI-ORÖ-együttműködésnek: ezer roma nőt képeztek ki szociális asszisztensé, akiknek háromnegyede munkát is talált – egyikük, egy óvónő fel is szólal majd a konferencián.
Vegyes tapasztalatok
Az ORÖ-együttműködés tapasztalatai tehát a miniszter szerint vegyesek. (Balog kiállt az oktatás központosítása mellett is, éppen a romaügy szempontjából. Mint fogalmazott, korábban a polgármestereken múlott, kit vesznek fel; most viszont az állam dönthet, s helyi ellenérdekeltek sem tudják megakadályozni, hogy egy óvodába roma dajkát vegyenek fel.)
A kétnapos konferenciát egyébként a Roma Keretstratégia és a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia ötéves évfordulójának alkalmából szervezik, ami elég unalmasan hangzik így elsőre, de nem az, ha tudjuk: a nemzetközire szervezett dzsembori egyik célja, hogy Balogék üzenjenek Brüsszelnek. Igaz, nem kvóta-, hanem romaügyben és nem óriásplakátokon meg népszavaztatással.
Az üzenetet majd Navracsics Tibor adhatja át kollégáinak, ő ugyanis az egyetlen, aki európai biztosként részt vesz a konferencián, noha a szervezők többeket is meghívtak. Személyesen is. Hiába.
Brüsszel nem érdeklődik
A helyzet Balog szerint sokkal rosszabb, mint akár Viviane Reding biztos és Andor László ideje alatt volt: noha Redinggel nagy csatái voltak a magyar kormánynak mindenféle területen, a romaügyet viszont képviselte, nyomta ő is, mostanra azonban megállt a tudomány. Balog szerint három biztoshoz tartozó terület összefogása kellene a romastratégia hatékony végrehajtásához európai szinten: a „hagyományos” emberi jogi megközelítés mellett a munkaügyé és a regionális fejlesztési ügyeké, annak azonban semmi jele, hogy a jelenlegi Bizottságban ez bárkit is érdekelne.
Éppen ezért hívták meg a soros elnökséget adó Szlovákia romaügyi kormánybiztosát, Ravasz Ábelt, aki egyrészt előad pénteken, másrészt a vele való együttműködés esély lehet arra, hogy a felzárkózási programok európai szinten is tisztességes képviseletet kapjanak.
Miközben Brüsszel „szegregációtobzódásban van”, azaz kötelezettségszegési eljárásokkal vegzálja Magyarországot, itthon elkezdtek mutatkozni az eredmények – ha mégoly szerények is. Két éve ráadásul már kifejezetten a cigányságra vonatkoztatva is vannak adatok, Lázár János tehát nem volt kellően tájékozott, amikor egy kormányinfón azt kérdezte: honnan tudja Brüsszel, ki cigány és ki nem?
A KSH és az Eurostat adatait felhasználó, a háttérbeszélgetésen kiosztott „hőtérképből” már romákra lebontva is mutat adatokat. A szegénységnek kitettek aránya például 2014-ben 31,8 százalék volt az egész magyar társadalmon belül, egy évre rá már „csak” 28,2, ha a romákat nézzük, ott viszont a 89,86 százalék mérséklődött 83,7-re. (A nem romáknál is javult a helyzet: 29,77-ről 26,8-ra.) A szegénységi, iskolázottsági és foglalkoztatási adatokat tartalmazó táblázatból kiderül: a romák között még mindig hatvan százalékos a korai iskolaelhagyás, ennek megakadályozása tehát az egyik legégetőbb feladat.
Sokszínű konferencia
A konferencián egyébként messze nem csak Fidesz-közeli felszólalók lesznek: Bódis Kriszta előadást tart, Daróczi Ágnes és Kállai Ernő is szót kapnak és a cserdi polgármester, Bogdán László is beül ugyanabba a kerekasztalba.
A rendezvény díszelőadása sem a virtigli Fidesz-vonalat képviseli: péntek este nyolckor a Müpában mutatják be Müller Péter Sziámi Somnakaj című cigány musicaljét, a szereplőgárdában pedig ott az egykor PA-DÖ-DÖ-énekesnő Falusi Mariann, de Szakcsi Lakatos Béla és Kathy Horváth Lajos is.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
A lengyelek szerint az Európai Unió számára a biztonság minden lehetséges dimenzióban kiemelt jelentőséget kap majd.
Sean Pennt nagyon aggasztja az, hogy a két politikus hasonlóan gondolkozik számos fontos geopolitikai kérdésben.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Az EU prioritásáról nyilatkoztak.
Lezsák Sándor elmondta: több éve szerveznek tudományos konferenciákat, hogy a Kárpát-medence felsőoktatási intézményeiben tanuló hallgatók, doktoranduszok számára.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
