Mindenki léphet egyet előre?

A Költségvetési Tanács (KT) megalapozottnak találta a 2017-es büdzsénél figyelembe vett makrogazdasági mutatókat, továbbá a bevételeket és kiadásokat, valamint teljesíthetőnek ítélte mind az államháztartási hiány, mind az államadósság GDP-arányos mértékére kitűzött célokat – mondta Kovács Árpád, a szervezet elnöke szerdán az Országgyűlésben.

Elmondta, a törvényjavaslatban szereplő dinamikus GDP-bővülést megfelelően alátámasztják a növekedés forrásai, s az előterjesztés maga is tartalmaz gazdasági növekedést szolgáló intézkedéseket. A háztartások fogyasztási volumene 3,1 százalékkal, míg a bruttó állóeszköz-felhalmozás 9,1 százalékkal nő. Utóbbi révén a beruházási hányad újra 21 százalék feletti lehet – ismertette a számokat a KT elnöke, hozzátéve: folytatódhat a foglalkoztatás bővülése és a bruttó átlagkereset növekedése. Emellett fennmarad az export 6 százalékot meghaladó dinamikája is.

Költségvetési Tanács: A strukturális hiány növekedése nem vezet szankcióhoz

Kitért arra, hogy a fogyasztás élénküléséhez az 1 százalék alatti infláció is hozzájárul. Kovács Árpád lényegesnek nevezte, hogy jövőre ismét számottevő mértékben serkentheti a gazdasági növekedést az uniós források igénybevétele, s kedvező, hogy idén március végéig már kiírták a pályázatokat a hétéves támogatások felére.    

A Költségvetési Tanács megállapításai szerint a 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél összhangban van a javaslatban bemutatott gazdasági folyamatokkal és a tervezett bevételi, valamint kiadási előirányzatokkal. A strukturális hiány növekedése az uniós szabályok értelmében nem vezethet túlzottdeficit-eljáráshoz - hangoztatta.    

Kovács Árpád kiemelte azt is, hogy megvalósul az alaptörvény előírása, ugyanis 2017 végére az államadósság-mutató 73,5 százalékról 71,9 százalékra csökken. Beszámolt arról is, hogy a kormány a KT észrevételei nyomán elismerte az esetlegesen alacsonyabb növekedésből, valamint a drágább adósságfinanszírozásból eredő kockázatokat és 10 milliárd forinttal megemelte az országvédelmi alap előirányzatát, a felhasználás szabályainak szigorítását azonban nem tartotta indokoltnak.

Állami Számvevőszék: Most először nincsen válságköltségvetés

A 2017-es költségvetési törvényjavaslat egészét az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megalapozottnak tartja – jelentette ki Domokos László, a számvevőszék elnöke. 

Domokos László kijelentette: a 2017. évi költségvetés lesz az első, amelyet már nem kell válságköltségvetésnek tekinteni. Szerinte ez a büdzsé szakíthat a megszorító költségvetési politikával, a rövid távú gondolkodással és azzal a sok kárt okozó korábbi gyakorlattal, amely szerint sok feladatra egy kicsivel kevesebbet irányoztak elő a szükségesnél, így év közben többször is módosítani kellett a költségvetést, vagy az intézmények kényszerültek rá arra, hogy beruházásokat átütemezzenek, számlák kifizetését tologassák egyik évről a másikra. 

Közölte: a költségvetési törvényjavaslat teljesíti azt a követelményt is, hogy a kormányzati szektor uniós módszertan szerint számított egyenlege nem lehet kedvezőtlenebb a GDP három százalékának megfelelő hiánynál. Ugyanakkor jelezte: a strukturális hiány 2017-ben a GDP 2,1 százaléka, ami meghaladja a 2016-2020 közötti időszakra vonatkozó konvergencia programban foglalt, a GDP 1,5 százalékában meghatározott középtávú hiánycélt. Domokos László szerint az összhang hiánya szankciót nem von maga után, ugyanakkor a következő évek költségvetésének tervezésénél erőteljesebben törekedni kell majd a középtávú költségvetési hiánycél elérésére.

Fidesz: Mindenki léphet egyet előre

A 2017-es költségvetés garantálja, hogy mindenki egy újabb lépést tehessen előre - mondta Szűcs Lajos, a Fidesz vezérszónoka. Az intézkedések közül kiemelte, hogy csökken a tej, a tojás és a baromfihús áfája – 27-ről 5 százalékra –, továbbá az éttermi és az internetszolgáltatásoké, 18 százalékra. Az éttermi vendéglátással kapcsolatban a politikus megjegyezte, ha beváltja a hozzá fűzött reményeket az áfacsökkentés, akkor 2018-ban tovább, akár 5 százalékra is mérséklődhet a forgalmi adója.

Folytatódik a családbarát politika is: tovább emelkedik a családi adókedvezmény összege a kétgyermekes családoknál - jelezte. 2017 a lakásépítés éve lesz Magyarországon - folytatta a kormánypárti képviselő –, a költségvetés ugyanis több mint 200 milliárd forintot fordít az otthonteremtés támogatására. Ezzel ráadásul munkahelyek ezrei jöhetnek létre az építőiparban – hívta fel a figyelmet.

Mindez komolyan érinti az államháztartás bevételi oldalát, de a kormánynak nem áll szándékában felpuhítani a büdzsét – mondta Szűcs Lajos, kiemelve, hogy jövőre az állam működését tekintve nullszaldós lesz a költségvetés.

MSZP: Nyáron az aratásnak van ideje, nem a költségvetésnek

A szemfényvesztés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét az MSZP elnök-frakcióvezetője. Tóbiás József úgy értékelte, a 2017-es költségvetés egy, a gazdagokat még jobban támogató évet vetít előre, az emberek többségének azonban semmilyen reményt nem ad helyzete megváltozásához.

Az MSZP vezérszónoka azt mondta, alapjaiban elhibázott a büdzsé, a társadalom kettészakítottságát és Magyarország régiós országoktól való lemaradását erősíti. „Folytatódik tovább az ország lerablására épülő Fidesz-közeli vállalkozóknak, családtagoknak súlyos milliárdokat számolatlanul nyújtó kormányzás” – fogalmazott, majd hozzátette: „önöknek az első a család, mármint a miniszterelnök-közeli családok sora”. A kedvezményezettek között említette a Mészáros, a Tiborcz, a Garancsi és a Matolcsy „klánt”.     

Az ellenzéki politikus szerint semmi sem látszik a több pénzből az oktatás területén, csökken a jóléti kiadásokra fordított összeg. Tóbiás József bírálta, hogy tavasz végén fogadják el a költségvetés, amikor még nem tudni, hogyan teljesülnek a 2016-os számok. Úgy fogalmazott: nyáron az aratásnak van az ideje, nem a vetésnek és „különösen nem a költségvetésnek”.

Jobbik: Szakmai blődlik és biankó csekkek vannak az előterjesztésben

Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt vezérszónoka úgy értékelte a költségvetést, hogy számos ponton „szakmai blődlik” szerepelnek az előterjesztésben. Újra biankó csekket kérnek, mint az elmúlt hat évben sokszor – mondta az ellenzéki politikus, aki azt kérdezte: ez már a polgári Magyarország vagy lesz még rosszabb? 

Szóvá tette, hogy még a 2015-ös büdzsével sem számoltak el, és így, zárszámadás nélkül adta be kormány a jövő évi költségvetésre vonatkozó javaslatot, ráadásul április végén szerinte a megfelelő pénzügyi adatok sem álltak rendelkezésre. Kitért arra is, hogy az áfacsökkentés egy átlagos család fogyasztói kosarának 6-7 százalékát érinti csupán.

LMP: További leszakadás várható

A további leszakadás és a magánérdekek költségvetésének nevezte a 2017-es büdzsét Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka szerdán az Országgyűlésben.

Az ellenzéki párt képviselője úgy vélte: ez a költségvetés a ma rendelkezésre álló alternatívák között a legrosszabb választás, rossz döntéseket tartalmaz rosszul kitűzött célok érdekében, nem old meg sürgető problémákat és nem segít Magyarországon. „Ez a további leszakadás és szétszakadás költségvetése, nem jó másra, mint növelni a szakadékot a kormány kedvezményezettjei és mindenki más között. Ez a költségvetés a magánérdekek költségvetése, a kormány írta, de a szerzők kezét oligarchák fogták és irányították” - fogalmazott.

Hangsúlyozta: az LMP azt bizonyítja majd a költségvetés vitájában, hogy van másik út, van alternatíva, és igenis ki lehet vezetni Magyarországot, abból a zsákutcából, ahová az elmúlt években jutott.