Lázár János: Magyarország kormánya a legnagyobb alföldi vasútépítési fejlesztésre készül
A Fidesz az egyetlen olyan politikai közösség, amely az Alföld fejlesztését fontosnak tartotta az elmúlt harminc évben – mutatott rá a miniszter.
A Lázár János által beterjesztett bürokráciacsökkentésről szóló törvényjavaslat azt célozza, hogy ne kelljen minden nyilvántartásban bejelenteni a lakosság adatainak megváltozását, hanem az egyes közigazgatási szervek továbbküldjék egymásnak az információt. A közigazgatási bürokráciacsökkentés jegyében ezenfelül több mint 70 törvényt hatályon kívül helyezne a kormány.
Az adminisztrációs terhek, a bejelentési kötelezettségek csökkentése a célja a közigazgatási bürokráciacsökkentés folytatásáról szóló, a Miniszterelnökséget vezető miniszter jegyezte törvényjavaslatnak.
A parlamentnek benyújtott előterjesztésében Lázár János javaslatot tesz a bejelentési kötelezettségek csökkentésére, hogy az ügyfelek a mostaninál kevesebbszer legyenek kötelesek hatósághoz fordulni.
Csak egy szervnek kell bejelenteni az adatváltozást
Jelenleg ha az ügyfél valamely adatát - például a lakcímét vagy a székhelyét - több nyilvántartás vagy névjegyzék tartalmazza, akkor az adat megváltozását mindenhol külön-külön be kell jelentenie. Egyes névjegyzékekben és nyilvántartásokban olyan adatok is szerepelnek, amelyek esetében más nyilvántartás minősül közhitelesnek, ám ezeknek az adatoknak a változását az egyéb nyilvántartást, névjegyzéket vezető szervnek is be kell jelenteni – részletezi az indoklás.
Ez a többszörös bejelentési kötelezettség a Miniszterelnökség javaslata alapján úgy változna, hogy csak egy szervnek kell bejelenteni az adatváltozást, és ez továbbítja az információt a többi érintett hatóságnak.
Pótolni kell hatóságilag az ellopott igazolványokat
Azt is tartalmazza az indítvány, hogy ha valakinek ellopják az adó-, illetve a TAJ-kártyáját, és erről a kiállító hatóság hivatalból – a rendőrségtől – tudomást szerez, akkor intézkednie kell az igazolvány pótlásáról.
Emellett az előterjesztő több mint 70 olyan törvényt is hatályon kívül helyezne, amely ugyan még hatályos, vagyis része a jogrendszernek, de nem fejt ki érdemi joghatást, mivel normatív tartalommal nem vagy csak alig rendelkezik. A törvény július 1-jén léphet hatályba.