Lengyelország nincs szégyenpadon, sok más tagállamnak is van vitája jogszabályokkal kapcsolatban az Európai Bizottsággal – közölte Navracsics Tibor, a Bizottság magyar biztosa az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt. Navracsics szerint nem az a helyzet, hogy a Bizottságnak túl kevés javaslata lenne, hanem az, hogy a tagállamok nem hajtják végre, amiben megállapodtak. A Bizottság csaknem egy éve dolgoz ki javaslatokat, de ezek megvalósításához együttműködésre lenne szükség a magyar biztos szerint.
Ha vita áll fenn az Európai Bizottság és Lengyelország között, az csak jogi természetű lehet – vélekedett Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői budapesti ülésén.
Hozzátette: korábban is ez volt az álláspontja, és ez is marad. Lengyelország nincs szégyenpadon, sok más tagállamnak is van vitája jogszabályokkal kapcsolatban az Európai Bizottsággal – mutatott rá Navracsics Tibor. Megjegyezte azt is: a bizottság Lengyelországgal folytatott vitája nem lépte át a tárgyilagosság határait. Ha egy ország része az uniónak, olyan jogszabályokra van szükség, amelyek lehetőség szerint összhangban állnak az uniós joggal – mondta, hozzátéve, ebben az ügyben is azt kell értékelni, hogy van-e ütközés a közösségi joggal.
Navracsics Tibor mindezt Bana Tibor, a bizottság jobbikos alelnökének kérdésére mondta el, miután a képviselő közölte: Lengyelországot szégyenpadra ültették, és pártja határozattan kiáll az ország mellett. Bana Tibor úgy látja, az uniós biztosnak a magyar érdekek megjelenítésére nyílhatott volna lehetősége az ügyben.
„A tagállamok nem hajtják végre, amiben megállapodtak”
Hörcsik Richárd (Fidesz), a bizottság elnöke és Józsa István (MSZP) a migrációs válsággal kapcsolatban kérdezték a biztost. Hörcsik Richárd hangsúlyozta: miközben minden európai vezető közös megoldást sürget, nem sok eredmény látható az ügyben. A magyarok joggal várják a bizottságtól, hogy időben lépjen, hiszen a halogatás miatt még több bevándorló érkezik – mondta. Józsa István ugyanakkor azt firtatta, milyen európai következményei lehetnek a magyar álláspont szerinte menekültellenes kiélezésének.
Navracsics Tibor válaszában elmondta: nem az a helyzet, hogy a Bizottságnak túl kevés javaslata lenne, hanem az, hogy a tagállamok nem hajtják végre, amiben megállapodtak. A Bizottság csaknem egy éve dolgoz ki javaslatokat, de ezek megvalósításához együttműködésre lenne szükség – közölte. Véleménye szerint ha kicsit lecsillapodik a bevándorlási hullám, előtérbe kerül az integráció, és ebben nagy szerephez juthat a területéhez tartozó oktatás és kultúra.
Az uniós biztos Bana Tibor kérdésére az Egyesült Államok és az EU közötti szabadkereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalásokról elmondta: mivel idén elnökválasztás lesz az Egyesült Államokban, és a jelöltek között van, aki nem támogatja az egyezményt, lassú lesz a haladás, ha egyáltalán lesz. Áttörés nem várható az idén ebben a kérdésben – vélekedett. Navracsics Tibor a portfóliója egyes területeiről beszámolva az oktatási ügyekkel kapcsolatban kifejtette: a terrorcselekmények, a radikális mozgalmak megjelenése, a fiatalok radikalizálódása nagy kihívás az oktatási rendszereknek is, és erre mindenképpen választ kell adni. Mivel az oktatásügyben az EU a szubszidiaritás elve alapján nem határozhat meg új feladatokat, a meglévő gyakorlatok összehangolásában, a legjobb megoldások megismertetésében és az oktatási miniszterekkel együtt a közös célok kijelölésében segíthet – magyarázta.
Felidézte: a párizsi folyamat kezdeményezés keretében intenzív párbeszédet folytat a 28 oktatási kormányzattal, és ennek eredményeként is a bizottságban a radikalizmus elleni küzdelem nagyon fontossá vált.
Együttműködést indítanak a tagállamok oktatási miniszterei között
Navracsics Tibor tavaly szeptemberben ugyancsak az európai ügyek bizottságában számolt be arról, hogy párizsi folyamat néven együttműködést indítanak a tagállamok oktatási miniszterei között, amelynek két célja van: a demokratikus szocializáció, hogy az iskola legyen a terepe a demokratikus készségek elsajátításának, így a fiatalok aktívan részt vehetnek a közéletben, a politikai döntéshozatalban, továbbá az elidegenedés feltérképezése, hiszen a családok mellett a tanárok vehetik észre először, ha a fiatalok kezdenek kiválni a közösségből.
A biztos elmondta: az ifjúsággal kapcsolatos ügyeket illetően két probléma ad folyamatos munkát, ezek a radikalizálódás és a szélsőséges politikai mozgalmak megjelenése, valamint a fiatalok körében jellemző munkanélküliség. Az utóbbival kapcsolatban megjegyezte: valamelyest javuló tendencia tapasztalható egyes országokban, de több helyen még mindig komoly problémáról van szó.
Navracsics Tibor a sporttal összefüggésben arról beszélt, hogy két nagy esemény jelöli ki az idei teendőket, a labdarúgó Európa-bajnokság Franciaországban és az olimpia Rióban. Legalább ennyire fontos még a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnökválasztása – mondta, megemlítve, hogy az elnökjelöltek mindegyikétől kért találkozót. Az öt elnökjelölt közül eddig hárman válaszoltak a megkeresésére, kettejükkel már találkozott is, és egyetértettek abban, hogy akárki nyer is, alapvető lépésekre van szükség, hogy a FIFA visszaszerezze a közvélemény bizalmát és megteremtse a hitelességet – közölte. Úgy látja, a korrupció elleni küzdelem, az átláthatóság és a tisztességes szabályozás követelménye fontos a sporton belül is, és a tiszta sport érdekében az Európai Bizottság partnerként segítheti a lényeges szempontok érvényesítését.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A kormányváltás nem semmisíti meg a korábban kötött megállapodást – közölte Havasi Bertalan.
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
A PiS elnöke közölte, hogy lemond a neki odaítélt ukrán Bölcs Jaroszláv-rendről.
Több ezres tüntetések, politikai konteók, személyes támadások és egy civil mozgalom, amely néhány hét alatt országos figyelmet kapott.
Ami viszont nem változik, hogy Orbán Viktor idén is előadást tart Tusnádfürdőn.
Szepesfalvy Anna szerint a budapestiek joggal várják el, hogy a főváros ügyeiben ne politikai látványosságokat, hanem felelős döntéseket és tényleges munkát lássanak a képviselőktől.
A járművet egy szomáliai születésű, brit állampolgárságú férfi vezette.
Ismét megdőlt a melegrekord, szombaton a hőmérséklet elérte a negyven fokot.
