Lengyelország nincs szégyenpadon, sok más tagállamnak is van vitája jogszabályokkal kapcsolatban az Európai Bizottsággal – közölte Navracsics Tibor, a Bizottság magyar biztosa az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt. Navracsics szerint nem az a helyzet, hogy a Bizottságnak túl kevés javaslata lenne, hanem az, hogy a tagállamok nem hajtják végre, amiben megállapodtak. A Bizottság csaknem egy éve dolgoz ki javaslatokat, de ezek megvalósításához együttműködésre lenne szükség a magyar biztos szerint.
Ha vita áll fenn az Európai Bizottság és Lengyelország között, az csak jogi természetű lehet – vélekedett Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői budapesti ülésén.
Hozzátette: korábban is ez volt az álláspontja, és ez is marad. Lengyelország nincs szégyenpadon, sok más tagállamnak is van vitája jogszabályokkal kapcsolatban az Európai Bizottsággal – mutatott rá Navracsics Tibor. Megjegyezte azt is: a bizottság Lengyelországgal folytatott vitája nem lépte át a tárgyilagosság határait. Ha egy ország része az uniónak, olyan jogszabályokra van szükség, amelyek lehetőség szerint összhangban állnak az uniós joggal – mondta, hozzátéve, ebben az ügyben is azt kell értékelni, hogy van-e ütközés a közösségi joggal.
Navracsics Tibor mindezt Bana Tibor, a bizottság jobbikos alelnökének kérdésére mondta el, miután a képviselő közölte: Lengyelországot szégyenpadra ültették, és pártja határozattan kiáll az ország mellett. Bana Tibor úgy látja, az uniós biztosnak a magyar érdekek megjelenítésére nyílhatott volna lehetősége az ügyben.
„A tagállamok nem hajtják végre, amiben megállapodtak”
Hörcsik Richárd (Fidesz), a bizottság elnöke és Józsa István (MSZP) a migrációs válsággal kapcsolatban kérdezték a biztost. Hörcsik Richárd hangsúlyozta: miközben minden európai vezető közös megoldást sürget, nem sok eredmény látható az ügyben. A magyarok joggal várják a bizottságtól, hogy időben lépjen, hiszen a halogatás miatt még több bevándorló érkezik – mondta. Józsa István ugyanakkor azt firtatta, milyen európai következményei lehetnek a magyar álláspont szerinte menekültellenes kiélezésének.
Navracsics Tibor válaszában elmondta: nem az a helyzet, hogy a Bizottságnak túl kevés javaslata lenne, hanem az, hogy a tagállamok nem hajtják végre, amiben megállapodtak. A Bizottság csaknem egy éve dolgoz ki javaslatokat, de ezek megvalósításához együttműködésre lenne szükség – közölte. Véleménye szerint ha kicsit lecsillapodik a bevándorlási hullám, előtérbe kerül az integráció, és ebben nagy szerephez juthat a területéhez tartozó oktatás és kultúra.
Az uniós biztos Bana Tibor kérdésére az Egyesült Államok és az EU közötti szabadkereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalásokról elmondta: mivel idén elnökválasztás lesz az Egyesült Államokban, és a jelöltek között van, aki nem támogatja az egyezményt, lassú lesz a haladás, ha egyáltalán lesz. Áttörés nem várható az idén ebben a kérdésben – vélekedett. Navracsics Tibor a portfóliója egyes területeiről beszámolva az oktatási ügyekkel kapcsolatban kifejtette: a terrorcselekmények, a radikális mozgalmak megjelenése, a fiatalok radikalizálódása nagy kihívás az oktatási rendszereknek is, és erre mindenképpen választ kell adni. Mivel az oktatásügyben az EU a szubszidiaritás elve alapján nem határozhat meg új feladatokat, a meglévő gyakorlatok összehangolásában, a legjobb megoldások megismertetésében és az oktatási miniszterekkel együtt a közös célok kijelölésében segíthet – magyarázta.
Felidézte: a párizsi folyamat kezdeményezés keretében intenzív párbeszédet folytat a 28 oktatási kormányzattal, és ennek eredményeként is a bizottságban a radikalizmus elleni küzdelem nagyon fontossá vált.
Együttműködést indítanak a tagállamok oktatási miniszterei között
Navracsics Tibor tavaly szeptemberben ugyancsak az európai ügyek bizottságában számolt be arról, hogy párizsi folyamat néven együttműködést indítanak a tagállamok oktatási miniszterei között, amelynek két célja van: a demokratikus szocializáció, hogy az iskola legyen a terepe a demokratikus készségek elsajátításának, így a fiatalok aktívan részt vehetnek a közéletben, a politikai döntéshozatalban, továbbá az elidegenedés feltérképezése, hiszen a családok mellett a tanárok vehetik észre először, ha a fiatalok kezdenek kiválni a közösségből.
A biztos elmondta: az ifjúsággal kapcsolatos ügyeket illetően két probléma ad folyamatos munkát, ezek a radikalizálódás és a szélsőséges politikai mozgalmak megjelenése, valamint a fiatalok körében jellemző munkanélküliség. Az utóbbival kapcsolatban megjegyezte: valamelyest javuló tendencia tapasztalható egyes országokban, de több helyen még mindig komoly problémáról van szó.
Navracsics Tibor a sporttal összefüggésben arról beszélt, hogy két nagy esemény jelöli ki az idei teendőket, a labdarúgó Európa-bajnokság Franciaországban és az olimpia Rióban. Legalább ennyire fontos még a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnökválasztása – mondta, megemlítve, hogy az elnökjelöltek mindegyikétől kért találkozót. Az öt elnökjelölt közül eddig hárman válaszoltak a megkeresésére, kettejükkel már találkozott is, és egyetértettek abban, hogy akárki nyer is, alapvető lépésekre van szükség, hogy a FIFA visszaszerezze a közvélemény bizalmát és megteremtse a hitelességet – közölte. Úgy látja, a korrupció elleni küzdelem, az átláthatóság és a tisztességes szabályozás követelménye fontos a sporton belül is, és a tiszta sport érdekében az Európai Bizottság partnerként segítheti a lényeges szempontok érvényesítését.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
Bizonyítékkal állt elő a Fidelitas elnöke.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Nem jött be a kormányváltás a lengyeleknek.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Nem tetszett neki az, ahogy a szervezők az oroszokkal bántak.
