De vissza José Bovéhoz. Amint bekerült az EP-be, feltűnt neki, hogy a nagy GMO-cégek mindig megkapják az engedélyeket. Az Amflora például a GMO-s krumplijára. Egy magyarhoz vezettek a szálak. Bánáti Diána az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal igazgatótanácsának elnöki tisztségét töltötte be, de emellett felügyelőbizottsági tag volt a legnagyobb élelmiszergyártó gigavállalatok lobbiszervezetében, az International Life Sciences Institute-ban is. Bánátit Bovénak sikerüt kifúrnia az EU-s állásból, de a gond szerinte még mindig fennáll. Az EU-nak nincs pénze saját tanulmányokat készíteni, így elfogadja azokat, amelyeket a nagy cégek rendeltek meg egy-egy élelmiszerbiztonsági kérdésben - magyarázta a francia hatalmas átéléssel.
További EU-s mutyikról is beszámolt aztán, de persze gondosan felhívta rá mindenki figyelmét: az EU önmagában nem gond, hanem megoldás, mivel a szélsőséges, populista, nacionalista politika nem jó válasz.
Bové elmesélte, hogy John Dalli biztost, a nyakkendős konzervatívot, akivel ő, a zöldbalos aktivista egyébként nem volt jóban, hogyan rúgatták ki a messzire bűzlő nagy dohánycégek lobbistái Barrosóval. Csak mert nekik kedvezőtlen reformra készült. A könyvében benne van az egész sztori részletesen. Magyar szempontból inkább az volt érdekes, hogy Bové Morvai Krisztinát ekézte többször is. Mint mondta, a kistermelők jogairól sokat beszélő jobbikost megkérte, hogy támogassa azt a javaslatukat, hogy 100 ezer euróban (nagyjából 30 millió forintban) maximálják a területalapú támogatásokat az EU egészében, mert „ugyanúgy, ahogy Magyarországon Orbán és haverjai megoldják a dolgot, máshol is így, bérleti szerződésekkel kapják az EU-támogatást az arra kiválasztottak”. A két nagy párt ellenállt a törekvésüknek, „Morvai Krisztina meg aznap meg sem jelent a parlamentben”.