„Orbán nem piszkos. Slussz." Egy friss Széchenyi-díjas a Mandinernek

2015. március 16. 14:22

Sólyom Lászlónak „kileng az egója”, Konrád György „kútmérgező”, Kim Lane Scheppele pedig egy „Princetonon csövező némber” – vélekedik a Széchenyi-díjjal jutalmazott Tőkés Rudolf politológus professzor. A rendszerváltás körülményeit kritikusan szemlélő, Amerikában élő politikatudós egy ideig az Antall-kormány külpolitikai tanácsadója volt. Tőkés a Mandinernek elmondta: Orbán Viktor „nem piszkos”, de az illiberális eszmefuttatásával „lábon lőtte magát”. Tudósításunk.

2015. március 16. 14:22
Stumpf András

Vasárnap Széchenyi-díjat vehetett át, szombaton volt nyolcvanéves, pénteken jelent meg új könyve magyarul - sűrű hétvégéje volt Tőkés Rudolfnak Budapesten. A University of Connecticut professor emeritusa a Mandinernek nyilatkozott péntek esti könyvbemutatóján, közvetlenül azután, hogy A harmadik magyar köztársaság születése című új kötetével nehéz helyzetbe hozta Török Gábort.

Granasztói György nyitó szavai után ugyanis rögtön az ország legismertebb politológusa következett, ő mutatta be a L'Harmattan kiadó gondozásában megjelent könyvet a Kossuth Klubban. Török Gábor egy rendszerváltás-kori frázissal indított, amelyet a Fidesz használt magára akkor: „elvált szülők gyereke”. Esetében, mint fogalmazott, a szülők még csak házasok sem voltak soha. Sólyom Lászlóról és Tőkés Rudolfról van szó. Utóbbi, mint kiderült, hajlandó volt leülni beszélgetni Törökkel, amikor phd-dolgozatát írta, ráadásul reveláció erejű beszélgetések voltak ezek az ifjabb politológus számára. Csakhogy a most bemutatott, bő tanulmány méretű könyvben Tőkés gyakorta ekézi azt a Sólyom Lászlót, akinek aztán Török a tanácsadója is volt, s akit mindmáig tisztel. 

Tőkés Rudolf az új könyvvel pótolni szerette volna mulasztását – az 1998-ban megjelent A kialkudott forradalom címűben ugyanis hanyagolta az átmenet jogi, jogtörténeti megközelítését – ezt pótolta most. Nem véletlen, hogy annyit ekézi a Sólyom László vezette Alkotmánybíróságot – szerinte az egyértelműen káros tevékenységet folytatott, amikor leszűkítette az éppen csak megválasztott Országgyűlés és kormány cselekvési terét, amit a professzor többek között Sólyom „egókilengéseinek” tulajdonít, de szóba kerül a könyvben a későbbi köztársasági elnök megyei első titkár apósa is. 
 
Török Gábor diplomáciai mestermunkát végzett péntek este. Méltatlannak nevezte ugyan ezeket a vádakat, a könyvet egészében mégis dicsérte. A méltató szavak főként a megközelítésre vonatkoztak, s arra, hogy Tőkés továbbra is harmadik magyar köztársaságról ír – rámutatva, hogy nincs akkora cezúra 2011-es alkotmányozásban, amire a kormánypárt hivatkozni szokott.
 
Azt a Tőkés-féle állítást ugyanakkor, amely szerint szándékos kommunista forgatókönyv valósult volna meg az Alkotmánybíróságon, hogy Kilényi Géza maga határozta volna meg a AB jogköreit '89-ben, Török könnyedén cáfolhatta: a kommunista tervben nem lett volna törvénymegsemmisítési jog – ezt éppen az ellenzéki pártok lobbizták be, ahogy azt is, hogy a testület maga válasszon elnököt: a Kilényi-féle tervben még az Országgyűlés választott volna. 
 
Válaszában Tőkés Rudolf régi személyes emlékeket idézett fel.
 
„Kilényivel beszélgettem még '88-ban, amikor elküldte a tanítványait Nyugat-Európába, hogy szerezzenek be alkotmányokat. Hogy azokból majd összeraknak valamit. Így lett, aztán a Svábhegyről küldte le a »kőtáblákat«.” Arra is felhívta a figyelmet, hogy 1989. szeptember 15-én délelőtt 9 és 12 között négy úriember kiverte az AB-törvény szövegét, ami talán hosszabb, megfontoltabb munkát igényelt volna. Tőkés beszélt a koordinációs bizottság szerepéről, amely 1957-ben született, 1989-ig működött a Központi Bizottság alatt – mindenféle jogi, alkotmányos státus nélkül. „Mérgezett forrás volt, amire Sólyom László és kollégái a jogfolytonosságot építették. Bocsánat, erről miért nem szól senki? Abból indultak ki, hogy a kádári törvények jogfolytonosak, alkotmányosak.”
 
Az 1990-es Alkotmánybíróság Tőkés általi ostorozása még itt sem ért véget. „Az AB tagjai közül hány volt gyakorló bíró? Professzorok ítélkeztek. A Jóisten mentsen meg a professzorok ítélkezésétől! Sólyom arisztokratikus testületként próbálta meghatározni ezt a társaságot, amely magasabb szellemi képességekkel rendelkezik, mint a népszuverenitás letéteményesei a parlamentben. Ilyen nincs.”
 
A Tőkés által csak importált hitnek nevezett német modell teóriája, amelyet „kőkeményen ráoktrojálták a mit sem sejtő magyar közéletre”, nem ismeretlen itthon sem, azonban kár lenne a professzort egyszerűen elintézni annyival, hogy '56-os jobbos, természetes Orbán-barát republikánus. Tőkésék 1956-ban, amint elmondta, szocdemek voltak, reformot és munkás-önigazgatást akartak csupán, még csak nem is polgári demokráciát; az Egyesült Államokban pedig, ahol Tőkés 1957 óta él, a demokratákhoz tartozik - 1972-től húsz éven át pedig a State Department akadémiáján volt vendégtanár (1991-ben a magyar külügyi vezetésnek is adott tanácsokat). 
 
Török Gábor is kiemelte: azért jó, hogy a professzor leírta érveit, mert azok rámutatnak: nem kizárólag a magyar kormány erőpolitikájának alátámasztására valók ezek, hanem a világon valóban létező, komoly gondolati áramlatról van szó. Olyanról, amely a népszuverenitást emeli a legfelső polcra, s tagadja is akár az ezt korlátozó intézmények szükségességét.
 
Tőkés Rudolf az este folyamán nem kímélte Konrád Györgyöt és mindazokat sem, akik kiviszik Magyarországról az itthoni vitákat, s a New York Times hasábjain végzik „kútmérgező” tevékenységüket. „Ezek a megélhetésiek, akiknek a pénze egyetlen forrásból jön: Soros úrtól. Ha valaki kútmérgezésben utazik, amint ők, az nekem ne magyarázzon fair play-ről. A New York Times olvasói között nincsenek szavazók, akik leválthatnák Orbán Viktort, s megvalósíthatnák az áhított szakértői kormányt!” Kim Lane Scheppelére is jutott néhány gondolat. „Ott van ez a némber, a Princetonon csövezik, s hiába volt itt a CEU-n, fogalma nincs Magyarországról. Még magyarul sem tud. A Nobel-díjas Krugman professzor farvizén publikál és mocskolódik” – dohogott Tőkés.
 
A professzor a Mandinernek elmondta: Orbán Viktorral még a nyolcvanas években ismerkedett meg, amikor az ifjú jogászpalánta a Századvég szerkesztőjeként lehozta egy cikkét, ám nem kritikátlan vele sem. Az illiberális állam emlegetése például szerinte sem volt bölcs húzás, azzal Orbán „lábon lőtte magát”. Sőt, az új alkotmány sem a szíve csücske Tőkésnek. A preambulum Himnusz-idézetét fontosnak tartja lelkileg, ám „ami az Alaptörvényt illeti: lukas a kas. Szájer Jóskáék rohammunkában összeeszkábáltak valamit. Távolról sem tökéletes. Rendbe kell majd hozni az idők során.” De nem a hatáskörök visszaállításával!
 
„Lenkovics Barnabásnak agyára ment a jólét” – utalt az Ab-elnök megszólalására, amely szerint a bizalom jelének tekintené, ha a testület visszakaphatná korábban elvett hatásköreit.
 
Ő azonban, akit Göncz Árpád már kitüntetett, Gyurcsányéktól nem fogadott el díjat, most ismét jutalmazták: Széchenyi-díjjal. 
 
„Orbántól sosem kértem semmit. A távolból nézem, bámulom, csak kétszer találkoztam vele az elmúlt években. A jóhiszem vélelmét viszont meg kellene adni neki. Egy demokratikusan megválasztott vezetőnek az kijár. Hacsak személyesen nem piszkos. És szerintem nem piszkos. Slussz.”

Összesen 39 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Kanóc
2015. március 17. 15:11
"...a Svábhegyről küldte le a »kőtáblákat«.” :D
thymian
2015. március 16. 22:25
Komoly érvek. :D Kár hogy senki sem hiszi el.
liberálzöld.
2015. március 16. 19:57
A slussz nem túl régen még a működésképtelen motor fő baját jelentette.
Catullus
2015. március 16. 19:29
Vagánykodó vénember, semmivel sem különb az általa kritizáltaknál. Nem itt él, információi nyilván szelektáltak, sarkított véleményei nem mérvadóak. Komoly szakember - úriember ? - nem "némberez" egy professzornőt, bármennyire is irigykedik rá - ahogy nyilván sorosra is. (egy kitüntetésért sok mindenre képesek a vénemberek - kertész imre stb. Amerikában el lehet adni bármilyen összetákolt anyagot. Akinek tetszik a fidesz 2011-es tákolmánya, annak szövegértési zavarai vannak. Röviden, hogy végül is ki ez az emeritus: http://librarius.hu/2015/03/15/tokes-rudolf-azt-allitja-89-90-ben-nem-volt-forradalom/
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!