A Honvédelmi Minisztérium felmérései szerint nem fog jelentősen növekedni a terrorfenyegetettség Magyarországon, ha az Iszlám Állam elleni fellépés keretében a Magyar Honvédség katonákat küld Irakba. Erről beszélt szerdán az InfoRádióban Siklósi Péter, a HM védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában.
A helyettes államtitkár a műsorban felidézte, hogy Magyarország egyéb módon – például több mint 200 tonna lőszerszállítmánnyal – már eddig is részese volt az Iszlám Állam elleni 62 államból álló koalíciónak. „Ez a koalíció szélesebb, mint a Nyugat” – fogalmazott Siklósi Péter, hozzátéve: a nemzetközi közösség meglehetősen eltökélt az Iszlám Állam legyőzésében.
Az amerikai parancsnokságon már eddig is voltak magyar katonák, részt vettek a műveleti tervezésben – idézte fel. Ennek során merült fel az igény, hogy a magyar katonák őrző, biztosító feladatokat lássanak el Irakban. Siklósi Péter kifejtette: a konkrét katonai felkérés arról szól, hogy a Magyar Honvédség száz katonával a helyszínen biztosítsa a koalíciós kiképzők védelmét, Magyarországon pedig további ötven álljon készenlétben. Erbílben a kiképzők táborának, valamint a kiképzési objektumnak az őrzését, valamint az objektumok közötti mozgást kellene biztosítaniuk – fejtette ki a helyettes államtitkár, hozzátéve: a Magyar Honvédség ilyen feladatokat már több hadszíntéren sikeresen teljesített.
Arra a kérdésre, hogy a kiküldött magyar katonákra nézve mekkora veszélyt jelent ez a feladat, a HM helyettes államtitkára azt mondta: Afganisztán sokkal komolyabb kihívásokat jelentő katonai hadszíntér volt. Az Észak-Irakban lévő Erbíl pedig békés területnek számít, ott nem folynak harcok, a legközelebbi frontvonal nagyjából 50 kilométerre lehet. Elmondta továbbá, hogy ha kiküldjük a katonáinkat, akkor a magyarországi speciális szervezeteknek – rendvédelmi szerveknek, szakszolgálatoknak – az eddigieknél is jobban kell figyelniük, de felméréseik szerint Magyarországon nem fog jelentősen növekedni a terrorfenyegetettség.
Ugyanis – mint kifejtette – Magyarországon nincsenek meg ennek az alapjai, nincs olyan iszlám közösség, ahol otthont találhatnak az ilyen radikális szemléletű terroristák, nincs igazán hátországa ennek, ami kicsi van, az pedig jól belátható a szolgálatok számára.
Siklósi Péter az InfoRádió műsorában felidézte: a törvény szerint ha NATO-, EU- vagy ENSZ-misszióba akarják küldeni a Magyar Honvédség katonáit, akkor csak a kormány hozzájárulása kell, más esetben viszont a részvételhez a parlament kétharmados hozzájárulása szükséges.
Jelenleg 770 magyar katona teljesít külszolgálati feladatot, de közülük csak 640-en tartózkodnak ténylegesen külföldön, mivel a boszniai-hercegovinai műveletben résztvevők közül 130-an itthon vannak készenlétben – ismertette. A legtöbb magyar katona – mintegy 340 – Koszovóban szolgál. Afganisztánban 113, Cipruson 77 lát el feladatot, néhány katonából álló kontingensekkel pedig még tucatnyi országban vagyunk jelen.
Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének múlt hétvégi, egy közös európai hadsereg felállításáról szóló ötletéről Siklósi Péter azt mondta: ez a kérdés időről időre felmerül. Azt mondta: úgy tudja, ebben a kérdésben nincs még hivatalos magyar kormányálláspont. Saját véleménye viszont az, hogy a közös európai hadsereg csak akkor képzelhető el, ha van egy közös európai állam.
