Határsértő orosz drónok borzolják a kedélyeket: NATO-válasz is jöhet
Varsó szerint az oroszok a NATO képességeit is tesztelték az akcióval.
Ft
Ft
23°C
16°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
09. 11.
csütörtök
HM: Nem nő jelentősen a terrorveszély az Iszlám Állam elleni magyar fellépéssel
2015. március 11. 20:29
A Honvédelmi Minisztérium szerint nem fog jelentősen növekedni a terrorfenyegetettség Magyarországon, ha az Iszlám Állam elleni fellépés keretében a Magyar Honvédség katonákat küld Irakba. Siklósi Péter helyettes államtitkár az InfoRádióban rámutatott: eddig is voltak magyar katonák az Iszlám Állam ellen fellépő amerikai parancsnokságon.
2015. március 11. 20:29
A Honvédelmi Minisztérium felmérései szerint nem fog jelentősen növekedni a terrorfenyegetettség Magyarországon, ha az Iszlám Állam elleni fellépés keretében a Magyar Honvédség katonákat küld Irakba. Erről beszélt szerdán az InfoRádióban Siklósi Péter, a HM védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában.
A helyettes államtitkár a műsorban felidézte, hogy Magyarország egyéb módon – például több mint 200 tonna lőszerszállítmánnyal – már eddig is részese volt az Iszlám Állam elleni 62 államból álló koalíciónak. „Ez a koalíció szélesebb, mint a Nyugat” – fogalmazott Siklósi Péter, hozzátéve: a nemzetközi közösség meglehetősen eltökélt az Iszlám Állam legyőzésében.
Az amerikai parancsnokságon már eddig is voltak magyar katonák, részt vettek a műveleti tervezésben – idézte fel. Ennek során merült fel az igény, hogy a magyar katonák őrző, biztosító feladatokat lássanak el Irakban. Siklósi Péter kifejtette: a konkrét katonai felkérés arról szól, hogy a Magyar Honvédség száz katonával a helyszínen biztosítsa a koalíciós kiképzők védelmét, Magyarországon pedig további ötven álljon készenlétben. Erbílben a kiképzők táborának, valamint a kiképzési objektumnak az őrzését, valamint az objektumok közötti mozgást kellene biztosítaniuk – fejtette ki a helyettes államtitkár, hozzátéve: a Magyar Honvédség ilyen feladatokat már több hadszíntéren sikeresen teljesített.
Arra a kérdésre, hogy a kiküldött magyar katonákra nézve mekkora veszélyt jelent ez a feladat, a HM helyettes államtitkára azt mondta: Afganisztán sokkal komolyabb kihívásokat jelentő katonai hadszíntér volt. Az Észak-Irakban lévő Erbíl pedig békés területnek számít, ott nem folynak harcok, a legközelebbi frontvonal nagyjából 50 kilométerre lehet. Elmondta továbbá, hogy ha kiküldjük a katonáinkat, akkor a magyarországi speciális szervezeteknek – rendvédelmi szerveknek, szakszolgálatoknak – az eddigieknél is jobban kell figyelniük, de felméréseik szerint Magyarországon nem fog jelentősen növekedni a terrorfenyegetettség.
Ugyanis – mint kifejtette – Magyarországon nincsenek meg ennek az alapjai, nincs olyan iszlám közösség, ahol otthont találhatnak az ilyen radikális szemléletű terroristák, nincs igazán hátországa ennek, ami kicsi van, az pedig jól belátható a szolgálatok számára.
Siklósi Péter az InfoRádió műsorában felidézte: a törvény szerint ha NATO-, EU- vagy ENSZ-misszióba akarják küldeni a Magyar Honvédség katonáit, akkor csak a kormány hozzájárulása kell, más esetben viszont a részvételhez a parlament kétharmados hozzájárulása szükséges.
Jelenleg 770 magyar katona teljesít külszolgálati feladatot, de közülük csak 640-en tartózkodnak ténylegesen külföldön, mivel a boszniai-hercegovinai műveletben résztvevők közül 130-an itthon vannak készenlétben – ismertette. A legtöbb magyar katona – mintegy 340 – Koszovóban szolgál. Afganisztánban 113, Cipruson 77 lát el feladatot, néhány katonából álló kontingensekkel pedig még tucatnyi országban vagyunk jelen.
Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének múlt hétvégi, egy közös európai hadsereg felállításáról szóló ötletéről Siklósi Péter azt mondta: ez a kérdés időről időre felmerül. Azt mondta: úgy tudja, ebben a kérdésben nincs még hivatalos magyar kormányálláspont. Saját véleménye viszont az, hogy a közös európai hadsereg csak akkor képzelhető el, ha van egy közös európai állam.
„Észszerűbb megközelítést javaslunk” – Orbán Viktor keményen reagált a finn elnök szavaira az ukrán EU-csatlakozás ügyében
Külföld
A miniszterelnök hangsúlyozta: „az EU-tagság nem biztonsági garancia, hanem érdemalapú folyamat”.
Pattanásig feszült a helyzet: három éve érkeztek NATO-csapatok Magyarországra, most sem sokkal jobb a helyzet
Külföld
Nem túl jók az előjelek.
Európa legerősebb vezetője megrázó vallomást tett: a NATO légvédelme kudarcot vallott az orosz drónok ellen
Friedrich Merz német kancellár szerint az európai légvédelem nem működött elég hatékonyan.
Nagy bajban vagyunk: titkos egyeztetést tartott Németország, Franciaország és Svédország
Magyarország és Lengyelország ellen szervezkednek.
Harangoztak Von der Leyennek: bemutatták a szomorú tényt, rengetegen követelik az azonnali lemondását
Orbán Balázs mutatta be a legújabb felmerés eredményét.
Botrány után: nagy csatára készülnek az örmények Budapesten – az újságíró szerint ez elég vicces
Sokaknak megtévesztő a vb-selejtező csoport jelenlegi állása.
Izrael Katarban csapott le a Hamászra – a térség forr, Washington is aggódik
Doha teljesen újraértékeli közvetítői szerepét és a terrorszervezet jövőjét az országban.
Összesen 48 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
választópolgár
2015. március 12. 14:52
Tudomásul kell vennünk mélyen tisztelt választópolgároknak, hogy a mi személyes érdekeink alacsonyabbrendűek a nemzeti érdeknél az ország érdekénél is, ezek fölött helyezkedik el a szervilis megfelelési kényszer melletti elvárás, a nyugati szabad világ zászlója alatt azonos felelősséget vállaljunk azokkal, akik teremtették, finanszírozták, majd elszabadult hajóágyúként a megfékezésére minden országot belerángató fegyverlobbi, és a céljaiért az USA-t zombiként használó szabadműkövesek.
Válasz erre
1
0
heep
2015. március 12. 11:39
"eddig is voltak magyar katonák az Iszlám Állam ellen fellépő amerikai parancsnokságon"
Nagy a különbség aközött, hogy vannak magyar katonák az amerikai parancsnokságon. Én például nem is tudtam róluk. És aközött, hogy ország-világ előtt deklaráljuk, hogy magyar csapatot küldünk az ISIS elleni harcba. Még ha csak őrzési céllal is. Gondolom azért legalább egy csúzlit visznek magukkal és használni is fogják szükség esetén. Remélhetőleg eredményesen. Ezzel viszont megölnek (remélhetőleg minél több) ISIS-es degeneráltat. Akkor meg csak eszébe jut majd valamelyik idióta szakállasnak, hogy turistáskodjon egyet Budapesten. Szóval én még mindig úgy gondolom, hogy nekünk semmi keresnivalónk nincs ebben a csetepatéban. Ezt azoknak kell megoldani akik létrehozták az ISIS-t. USA, Izrael, Franciaország, Britannia, néhány arab állam. Nekik viszont kötelességük végre rendet teremteni, csak egy nyomasztó emlékké tenni az egész ISIS-t.
Válasz erre
0
0
krisztoforo48
2015. március 12. 11:15
Milyen felmérés?A tábornokok közötti?
Válasz erre
0
0
Potymog
2015. március 12. 11:05
"A Honvédelmi Minisztérium felmérései szerint nem fog jelentősen növekedni a terrorfenyegetettség Magyarországon, ha az Iszlám Állam elleni fellépés keretében a Magyar Honvédség katonákat küld Irakba."
Ezzel még ők is elismerték, hogy növekedni fog a terrorfenyegetettség.
Vajon hogy kalkuláltak? A kilenc millió magyar állampolgárhoz képest hány ezer, vagy hány százezer áldozat lenne a jelentős?
Válasz erre
0
0