Orbán: Azért nincs nyugati nyitás, mert a nyugat része vagyunk

Továbbra is fennáll az elvárás a magyar külpolitikával szemben, hogy alkalmazkodjon az új világrendhez és értse meg azt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a rendkívüli nagyköveti értekezleten, Budapesten.

A kormányfő Magyarország külképviselet-vezetői előtt arról is beszélt, hogy önálló külpolitikát folytatni sokszor kényelmetlen lehet, de ezzel szerinte meg kell barátkozni. Megjegyezte, találkozott olyan nagykövetekkel, akiknek probléma, hogy most nem kedvelik az állomáshelyéül szolgáló országban, mert egyértelművé kellett tennie, hogy Magyarország bizonyos ügyekben nem ért egyet az adott állammal.

A kormányfő azt mondta: nincs olyan, hogy „nyugati nyitás”, Magyarország ugyanis a Nyugat része, ezért a nyugati integráció szembeállítása a keleti vagy például a déli nyitással, minden értelmet nélkülöz. Szerinte ma a nyugati integráció leglátványosabb része a nyugati katonai koalíciókban való részvétel. Ezért be is fogják terjeszteni a parlament elé azt a javaslatot, amelyben kezdeményezik, hogy Magyarország csatlakozzon a nyugati katonai koalícióhoz az Iszlám Állammal szembeni küzdelemben.

Orbán Viktor kitért a közép-európai együttműködésre is, amelyről kijelentette: a közép-európai sorsközösség majdnem olyan fontos Magyarországnak, mint a saját nemzeti érdekei. Leszögezte egyúttal, hogy a magyar külpolitikai doktrína alapja továbbra is a magyar nemzeti érdek. A nagyköveteknek azt ajánlotta, keressék azokat a pontokat, amelyekkel a Magyarország sorsának szempontjából meghatározó országokat érdekeltté tudják tenni Magyarország sikerében.

Nem értelmiségi, hanem kereskedői „dörzsöltségre” van szükség

Orbán szerint közelebb kell menni a realitásokhoz, most nem értelmiségi, hanem kereskedői „dörzsöltségre” van szükség. A kormányfő beszédében kifejtette: egy elvileg tartható álláspontot kell képviselni, de egyúttal szolgálni kell a gazdasági, kereskedelmi érdekeket is. Ebben a nyugat több országa sokkal jobb, a magyarok elmaradnak tőlük – vélekedett.

Orbán Viktor szerint „nem a professzoros, folyamatok átlátásának képességével kell kitűnni a mezőnyből”, hanem amikor a gazdasági következtetéseket kell levonni, ott van szükség a dörzsöltségre, tudásra, felkészültségre. A magyar külpolitikának mindig volt egy elitista vonulata, ami nagy erénye volt, hiszen a legfelkészültebb emberek jöttek Külügyminisztériumba dolgozni, de ma nem az a fajta minőségi tudás értékes, amely korábban, hanem egy más természetű minőségi tudás – mondta.

Orbán Viktor miniszterelnök értékelése szerint a keleti nyitás megtörtént, „a kapu ki van nyitva”, így most egy másik irányba, Dél felé kell fordulni. A kormányfő Afrikát és Latin-Amerikát említette a déli nyitás meghirdetésekor. Afrikáról azt mondta, hogy ha sikerül stabilizálni a kontinenst, akkor az nagy lehetőség lesz a világgazdaságnak. Közölte: az idei külpolitikai programja még elsősorban Ázsiára irányul, de Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már megkezdi a déli nyitáshoz szükséges utakat, és 2016-ban már a kormányfői külpolitikai látogatások is ezeket a térségeket érintik.

Szijjártó: nagy szerepük van a misszióvezetőknek Magyarország sikerében

Nagy szerepük van a misszióvezetőknek abban, hogy Magyarország az elkövetkező időben még sikeresebb legyen – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kétnapos rendkívüli külképviselet-vezetői értekezlet megnyitóján, hétfőn Budapesten.

A tárcavezető rövid köszöntőjében kiemelte: azért tartanak a korábbi évenkénti egy helyett két külképviselet-vezetői értekezletet, mert a világban történő változások egyre inkább felgyorsulnak. Olyan folyamatok figyelhetők meg, amelyekre talán kevesen számítottak, és arra pedig még kevésbé, hogy ezek ilyen sebességgel mennek majd végbe – vélekedett. Hozzátette: ezért van szükség arra, hogy évente kétszer beszéljék meg, melyek a közös feladatok.

Szijjártó Péter emlékeztetett: Magyarország a változásokra új, a külgazdaság által orientált külpolitikával válaszolt, és most érdemes áttekinteni, hogy mit valósítottak meg ebből, és mit kell tenni, hogy még sikeresebb legyen az ország az elkövetkező időben. Ebben pedig nagy szerepük van a misszióvezetőknek – mutatott rá. A miniszter megjegyezte: a kétnapos értekezleten a külképviselet-vezetők teendőit és a velük szemben támasztott elvárásokat vitatják meg.