A kitiltási lista nem változott, csak a médiakörnyezet

Az amerikai külügy antikorrupciós szakértői, George Kent és Robert Leventhal válaszoltak közép-európai és balkáni újságírók kérdéseire az amerikai nagykövetség telefonos konferenciáján szerdán.

 

George Kent, az európai és eurázsiai ügyekért felelős hivatal antikorrupciós koordinátora felvezetőjében arról beszélt, hogy a korrupció „olyan mint a rák”; nem csak a demokráciának árt, hanem a gazdasági jólétnek is. Ezzel a problémával minden ország szembenéz, ez alól az USA sem kivétel – tette hozzá. Ezért fontos a fékek és egyensúlyok rendszere, az átláthatóság és az, hogy a tisztségviselők elszámoltathatók legyenek, a politikai akarat pedig nagyon fontos faktor ebben – mondta George Kent.

 

Elsőként romániai újságírók kérdéseire válaszoltak a szakértők. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) aktív működésével kapcsolatos felvetésre, miszerint szinte naponta letartóztatnak valakit, mégse csökken a korrupció, Kent azt mondta: a szomszédos országok között sokan vannak olyanok, akik szeretnék ezt az első lépést megtenni, mert vannak olyan országok, ahol egyáltalán nincsenek is olyan tisztviselők, akiket elővettek volna. Hozzátette: a korrupció kultúra kérdése. Az a baj, ha az emberek azt gondolják: rendben van, hogy vesztegetéssel jutnak előre. Tehát a kávézóasztalnál és otthon a családokban kell elkezdeni helyretenni ezt. És persze a korrupció szakmai etikai kérdés is a tisztviselők körében – tette hozzá. Fontos, hogy üldözzék a korrupciót és letartóztassák azokat, akik vesztegetnek vagy akiket vesztegettek, de önmagában ez nem elég – hangsúlyozta Kent.

 

Az Origo a Románia szomszédait illető kiszólással kapcsolatban megkérdezte, hogy Magyarország magára vegye-e ezt a megjegyzést, mire azt a választ kapta, hogy semmit ne vegyünk személyeskedésnek. A kitiltási botránnyal kapcsolatos felvetésre Kent leszögezte, hogy nem beszélnek konkrét vízumügyekről, és a jelen ügy is úgy került nyilvánosságra, hogy az érintettek a médiában panaszkodtak.

 

Arra a kérdésre, hogy Magyarországon a régió többi országához képest milyen a korrupciós helyzet, leszögezték: Amerikának nincsenek ezzel kapcsolatos mutatószámaik. A „nyílt kormányzás partnerség” keretében párbeszédet folytatnak más kormányokkal, de egyébként ők is a Világbank és az Eurobarometer adataira, valamint a Transparency International korrupció-érzékelési indexére támaszkodnak. A magyarok túlnyomó többsége mindenesetre problémának látja a korrupciót. A korrupciós helyzet tekintetében Magyarország valahol a középmezőnyben van, Lengyelország, Litvánia, Szlovénia és Észtország mögött, de megelőzve olyan országokat, mint Csehország vagy Szlovákia – foglalták össze, hozzátéve: a számoknál fontosabb, hogy mit mondanak a magyar emberek, mert ez az ő országuk és az érintett tisztségviselők őket képviselik.

 

A Mandiner felvetette, hogy az átláthatóságban nem mindig jár elöl az EU vagy az USA sem: például abban a tekintetben, hogy a transzantlanti szabadkereskedelmi és beruházási egyezményt (TTIP) zárt ajtók mögött tárgyalják. Nem hordoz-e magában ez a titkosság korrupciós kockázatot? – kérdeztük. Robert Leventhal leszögezte, hogy ezek a tárgyalások jellegükből fakadóan kormányköziek. Ez teljesen különbözik attól, mint amikor kormányok nem egymással, hanem NGO-kkal tárgyalnak, és bevonják a sajtót és egyéb érintetteket. Egy kormányközi megállapodás előkészítésénél szükség van a bizalmasságra, ez ettől még nem korrupciós kockázat – mondta Leventhal.

 

George Kent hozzátette: minden országnak megvannak az ilyen szerződésekkel kapcsolatban az alkotmányos követelményeik. Amerikában például sokat vitáznak erről, és az amerikai rendszer gyakran reagálni tud a közvélemény nyomására – például a TTIP vagy a kelet-ázsiai térséggel kötendő TPP megállapodás tekintetében. „Nálunk az adminisztráció feladata, hogy megmagyarázza az amerikai embereknek, hogy mit csinálunk és ez miért áll a nemzet érdekében. Most a TTIP esetében megoszlik a felelősség az európai és az amerikai hivatalnokok között, hogy megmagyarázzák a közvéleménynek, hogy miért éri ez meg mindkét félnek” – magyarázta Kent, hozzátéve: ugyanígy van ez más egyezményeknél, vagy nemzetközi tárgyalásoknál is. Most például Amerikában az Iránnal a nukleáris programjáról folyó tárgyalások vannak a figyelem középppontjában.

 

A szakértők telefonkonferenciája után Robert Riley megbízott követtanácsos válaszolt a magyar újságírók kérdéseire. A kitiltási botránnyal kapcsolatban leszögezte: a lista változatlan, és attól még, hogy a magyar kormány lezártnak tekinti az ügyet, az amerikai „policy” az ügyben nem változott, csak a beszédmód – azzal, hogy az új nagykövet megérkezett. De ez mindig így van, ha új vezető érkezik valahova – tette hozzá. A Mandiner kérdésére, hogy az új beszédmód azt jelenti-e, hogy az amerikaiak – ha nem is tekintik lezártnak – hagyják a kitiltási botrányt elfelejtődni, Riley megismételte: az ügyben semmi nem változott, a nagykövetség álláspontja sem, a médiakörnyezet viszont igen.