A moszkvaihoz hasonló ügy volt például a szófiai és a varsói hatalmas külügyi ingatlan is, amelyre Magyarország külpolitikai orientációjának megváltozása miatt már nem volt szükség, az állandó kormányzati problémát jelentő pénzhiány miatt viszont felvetődött, hogy ezeket megpróbálják értékesíteni. Ezt általában nehezítette, hogy csupán az épületek voltak a magyar állam tulajdonában, a földterület, amin feküdtek nem – magyarázta a volt külügyminiszter.
Göncz Kinga elmondta: a moszkvai kereskedelmi kirendeltség épülete ráadásul Moszkva szívében feküdt, nem messze az orosz kormányzati negyedtől, ami a fogadó ország számára az ingatlan eladása esetén még biztonsági problémákat is felvetett. Az épület értékesítése a sajátos tulajdonjogi konstrukció mellett azért sem volt könnyű, mert egy 1973-as nemzetközi egyezmény értelmében az orosz kormány egyetértése nélkül nem lehet eladni vagy átengedni másnak, az orosz kormánynak gyakorlatilag vétójoga volt a vevő kiválasztásakor.