A közgondolkodást is formálná a Nemzeti Emlékezet Bizottsága

A pártállami diktatúra működésének rendszerszintű feltárása, emlékezetének megőrzése, és ezzel kapcsolatban a közgondolkodás formálása a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) feladata – mondta Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke az MTI érdeklődésére annak kapcsán, hogy a bizottság egy éve tette le az esküt a parlamentben. A korszak tudományos feldolgozása során már születtek jelentős eredmények a különböző kutatóműhelyekben, a NEB azonban a máig megmaradt „fehér foltok” miatt szisztematikus alapkutatásba kezdett, hogy átfogóan mutassa be a diktatúra döntési és felelősségi viszonyait. Nagy mennyiségű erre vonatkozó iratanyag vár még feldolgozásra – mondta az elnök.

Ezeket a döntéseket konkrét személyek hozták meg formálisan, vagy – ami a pártállami rendszerre kényes helyzetekben jellemző – informálisan, és ezek láncolatából áll össze a diktatúra valódi működése. A kevéssé dokumentált, utólag nehezen rekonstruálható felelősségi viszonyokra jellemző példa, hogy hiába keresnénk a Nagy Imre sorsát eldöntő, teljesen egyértelmű írásos utasítást, miközben nyilvánvaló, hogy ezt a döntést nem egy „független bíróság” hozta meg. Ráadásul még az sem egyszerű kérdés, hogy mennyiben az országhatáron belüli ez a döntés, és mennyiben moszkvai, ami egyébként nem mentesíti a felelősség alól a magyarországi pártvezetést – fejtette ki Földváryné Kiss Réka.

Az egész posztkommunista régió problémája a történettudományos kutatások és a jogi felelősségre vonás összefüggése. Ahol a közvetlen felelősség megállapítható, ott a NEB kezdeményezni fogja büntetőeljárás megindítását, ahol nem, ott a politikai, erkölcsi, történelmi felelősséget kell kimondani, esetleg a jog egyéb eszközeivel eljárni, mint például a pártállami vezetők kiemelt nyugdíja esetében – tette hozzá.

A pártállami diktatúra kiépülése 1945-ben kezdődött, és lényeges változásokkal ugyan, de 1990-ig működött. A történelmi kutatások egyik fontos feladata a folytonosság és változás megragadása ebben a csaknem fél évszázadban. A mozdíthatatlan alapstruktúra elemei közé tartozott szinte az egész időszakban a szabadságjogok lábbal tiprása, a társadalom feletti kontroll, a szovjet függés, ugyanakkor nyilvánvalóan változtak az elnyomás eszközei a kezdeti nyers fizikai erőszaktól a későbbi, kifinomultabb, de nem kevésbé hatékony hatósági, igazgatási módszereken át az egzisztenciális ellehetetlenítésig, miközben „ultima ratioként” mindvégig a hatalom birtokosainak rendelkezésére álltak az erőszakszervezetek – mondta az elnök.

A rendszer egészén átívelő struktúrák megítélésében a szakma túlnyomórészt egyetért, csakúgy, mint az olyan alapkérdésekben, hogy 1956 kulcs a modern magyar történelem megértéséhez. Ezen túl pedig csak jót tesz a kutatásnak az eltérő álláspontok közti kulturált, szakmai vita, párbeszéd – reagált Kiss Réka arra a kérdésre, hogy miként viszonyulnak egymáshoz a most létrejött új jelenkorkutató műhelyek, a NEB mellett például a Veritas vagy a rendszerváltás történetét kutató intézet, illetve a korábban létrejött intézmények, mint például az 56-os intézet vagy a politikatörténeti intézet.

Ennek a bonyolult korszaknak a feltárása, a diktatúra működésének alapos kutatásokkal alátámasztott leírása nem lehet egy eseti bizottság feladata, erre kell a NEB 9 éves megbízatása, teljes személyi, intézményi és gazdasági függetlensége – fűzte hozzá az elnök.

Az alaptörvény rendelkezése nyomán külön törvénnyel létrehozott öttagú bizottság három tagját az Országgyűlés választotta meg egy éve, egy-egy tagját pedig az akkori igazságügy-miniszter, illetve az akadémia elnöke jelölte, megbízatásuk 9 évre szól. A bizottság független, hivatalának büdzséje nem csökkenthető, tavaly félmilliárd forint volt, idén mintegy 600 millió. A NEB munkájáról évente jelentést tesz közzé, elnöke államtitkári, tagjai helyettes államtitkári díjazásban részesülnek.

Földváryné Kiss Réka elmondta: a NEB szeretné, ha kutatásainak eredményei, túllépve a szaktudomány körein, eljutnának a széles közvéleményhez. A diktatúra emlékezetének megőrzését, az ezzel kapcsolatos közgondolkodás formálását segítheti az 1945-ös szovjet megszállással kapcsolatos, készülő honlap, és egy 2016-ban elindítani tervezett, az 1956 utáni megtorlások pereinek adatait rögzítő on-line adatbázis.

A NEB lengyel társintézménye, a Nemzeti Emlékezet Intézete mintegy 3000 fővel, tekintélyes országos hálózattal végzi tudományos és ismeretterjesztő munkáját. A NEB és a hozzá kapcsolódó hivatal összesen alig félszáz embert – ezen belül 15 főállású történészt – foglalkoztat. Így a lengyel példát csak a szakma többi szereplőjével, kutatókkal és intézményekkel szorosan együttműködve lehet követni – hangsúlyozta a bizottság elnöke.

A NEB eddig mintegy félszáz külsős kutatóval kötött szerződést konkrét feladatokra, továbbá együttműködési szerződést, közös szándéknyilatkozatot írt alá többek között az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával az állambiztonság egykori vezetőinek minél alaposabb feltérképezésére, az Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjával egy vidéktörténeti kutatócsoport létrehozására, amely feltárja, hogyan vette át 1945 után helyben a hatalmat a kommunista párt.

Közös kutatási program indult a Kúriával, illetve a Legfőbb Ügyészséggel az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlások rendszerezett feltárására. Egy másik kutatás konkrét eseteken, személyeken keresztül mutatja be, milyen közvetlen szálak kötötték össze az újságíró társadalmat és a titkosszolgálatokat – fűzte hozzá.

A NEB terveiről szólva az elnök elmondta: február közepén nemzetközi konferenciát tartanak Budapesten a szovjet blokk országainak belügyi, állambiztonsági kapcsolatairól és még ebben a hónapban megjelennek a bizottság első kiadványai.