A pártállami diktatúra kiépülése 1945-ben kezdődött, és lényeges változásokkal ugyan, de 1990-ig működött. A történelmi kutatások egyik fontos feladata a folytonosság és változás megragadása ebben a csaknem fél évszázadban. A mozdíthatatlan alapstruktúra elemei közé tartozott szinte az egész időszakban a szabadságjogok lábbal tiprása, a társadalom feletti kontroll, a szovjet függés, ugyanakkor nyilvánvalóan változtak az elnyomás eszközei a kezdeti nyers fizikai erőszaktól a későbbi, kifinomultabb, de nem kevésbé hatékony hatósági, igazgatási módszereken át az egzisztenciális ellehetetlenítésig, miközben „ultima ratioként” mindvégig a hatalom birtokosainak rendelkezésére álltak az erőszakszervezetek – mondta az elnök.
A rendszer egészén átívelő struktúrák megítélésében a szakma túlnyomórészt egyetért, csakúgy, mint az olyan alapkérdésekben, hogy 1956 kulcs a modern magyar történelem megértéséhez. Ezen túl pedig csak jót tesz a kutatásnak az eltérő álláspontok közti kulturált, szakmai vita, párbeszéd – reagált Kiss Réka arra a kérdésre, hogy miként viszonyulnak egymáshoz a most létrejött új jelenkorkutató műhelyek, a NEB mellett például a Veritas vagy a rendszerváltás történetét kutató intézet, illetve a korábban létrejött intézmények, mint például az 56-os intézet vagy a politikatörténeti intézet.
Ennek a bonyolult korszaknak a feltárása, a diktatúra működésének alapos kutatásokkal alátámasztott leírása nem lehet egy eseti bizottság feladata, erre kell a NEB 9 éves megbízatása, teljes személyi, intézményi és gazdasági függetlensége – fűzte hozzá az elnök.