Nőttek az adóbevételek, a kormány pedig jól állította be az adók szintjét – jelentette ki egy konferencián a nemzetgazdasági miniszter, aki szerint a devizahitelek kezelésének magyar modellje példaértékű a térség országai számára. Surányi György volt jegybankelnök ugyanitt a defláció okairól beszélt.
Működik a magyar gazdasági modell – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaság című lap konferenciáján csütörtökön Budapesten. Varga Mihály rámutatott: a magyar gazdaság növekedése 2014-ben jelentősen meghaladta az Európai Unió átlagát, sőt a közép-európai országokénál is magasabb volt. „Aki el akar érni valamit, módszert keres, aki nem, kifogást” – mondta. A magyar kormány próbálta megtalálni a módszert, ennek jegyében csökkentette például a munkát terhelő adókat – mondta a miniszter.
Az áfa-bevételek 8 százalékkal nőttek, a társasági adóból 10 százalékkal, személyi jövedelemadóból 6 százalékkal több folyt be – sorolta. Ez azt jelenti, hogy jól állítottuk be az adók szintjét – mondta.
A devizahitelek kivezetésével kapcsolatban megjegyezte, ma „nem a magyar kormánynak kell vizsgálnia a lengyel vagy a horvát példát, hanem fordítva”. A 2015-ös várakozásokról Varga Mihály elmondta: az Európai Központi Bank mennyiségi enyhítési programjából a magyar gazdaság is profitálhat, emellett importőr országként jelentős segítség Magyarországnak az alacsony olajár. A külső kockázatok közül kiemelte az ukrajnai konfliktust és a küszöbönálló görögországi parlamenti választások esetleges utóhatásait. A feladatok között említette a hitelezés fellendítését. A miniszter megjegyezte, az állam nem tervez további akvizíciókat a bankrendszerben, bár – tette hozzá – ez nem egy lezárt piac. Kijelentette: nem cél, hogy kereskedelmi bankok tartósan állami tulajdonban maradjanak.
Surányi György volt jegybankelnök többek között arról beszélt, hogy 2013-tól jelentős lazításba kezdett a magyar jegybank – a maginflációhoz viszonyítva a reálkamat 4 százalék körüli értékről zéróra esett –, mégis defláció van ma Magyarországon. Ennek egyik oka az MNB egykori elnöke szerint az olajárak csökkenése, ami jó a magyar gazdaságnak, a másik oka viszont a súlyos belföldi kereslethiány, mert nagyon alacsony a fogyasztás és a magánszektor beruházása.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
Megtartotta 2025 utolsó kamatmeghatározó ülését a jegybank monetáris tanácsa. Ahogyan az várható volt, ezúttal sem változtattak az alapkamat mértékén.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Idén jóval kevesebbe kerül az ünnepi menü elkészítése, mint tavaly. A kormány meghosszabbította az árrésstopot, és újabb tizennégy élelmiszer-kategóriára terjesztette ki.
A valóságérzékelés teljes hiánya? Miközben Orbán Viktor telt ház előtt, zsúfolásig telt arénában beszélt Szegeden, Magyar Péter rendezvényén csak lézengtek az érdeklődők. A Tisza elnöke mégis azt állította, nála kétszer annyian voltak.
