Államreform II: a bürokrácia csökkentése a cél

Folyamatosan érkeznek a kormányzattól előterjesztések az Államreform Bizottsághoz – mondta az MTI-nek adott interjújában Patyi András, a testület elnöke, aki két kiemelt ügyben már munkacsoportot is felállított. Az egyik a területi közigazgatási rendszer átalakításával, a másik az állampolgárok és a vállalkozások széles körét érintő fizetési kötelezettségeket keletkező adminisztratív terhek radikális egyszerűsítésével foglalkozik.

Patyi András elmondta: az Államreform Bizottság (ÁB) – amelynek feladata az Államreform II. nevű program egyes intézkedéseinek tudományos és társadalmi megalapozása, véleményezése – már két érdemi ülést is tartott.

Az első, múlt heti ülés fő témája a közbeszerzési rendszer átalakításának javaslata volt – ismertette Patyi András, aki hozzátette: 2 év alatt mintegy húszezer állami közbeszerzési eljárást kell lebonyolítani. Fontos, hogy ezekben megbízható vállalkozók vegyenek részt, akiknek megbízhatóságukat különböző módokon igazolniuk kell. Ezen igazolások megszerzése azonban mára túlszabályozottá vált, egyre inkább akadály lett és sokszor vezetett eredménytelen közbeszerzésekhez – mondta az ÁB elnöke. Az új koncepció egyik vonása, hogy egyszerűsítik az alkalmassági feltételek bizonyításának rendszerét. A bizottság megállapította: az új szabályozás az uniós irányelveknek való megfeleltetés mellett garantálja a biztonságos közbeszerzési eljárásokat, a közpénzek átlátható felhasználását, ráadásul az állam és az ajánlattevők is nyerhetnek vele – emelte ki Patyi András.

A másik érdemi ülésen, kedden, a bizottság megkezdte a területi közigazgatási rendszer átalakításának vizsgálatát. Patyi András szerint ez nagyon összetett feladat, számos érdeket figyelembe kell venni, ezért erre külön munkacsoportot hozott létre. Még csak a helyzetelemzésnél tartanak, de annyi biztos, hogy sokkal több kormányablakra van szükség – mondta a testület elnöke. Hozzátette: azt is meg kell vizsgálni, hogy milyen legyen a feladatok elosztása az önkormányzatok, a járási és a kormányhivatalok között. Ezzel együtt az egyablakos ügyintézést, a kormányablakokban intézhető ügyek radikális növelését és az elektronikusan intézhető ügyek körének bővítését is vizsgálják.

A bizottságban ezen a héten felállt egy másik munkacsoport is, amely az ügyintézéssel járó anyagi terhek csökkentésének lehetőségeit vizsgálja. Patyi András elmondta, hogy az ügyintézéshez kapcsolódnak díjak, illetékek, valamint bírságok. Vannak olyan eljárások, amelyek során több különböző jogcímen is fizetni kell, így a jogcímek csökkentése az egyik feladat. A bizottság elnöke szerint azonban az anyagi terhek radikális csökkentéséhez – amelyet a kormány célul tűzött ki – a fizetendő összegeket is csökkenteni kell. Patyi András azt mondta, elsősorban az olyan eljárásokkal kapcsolatos anyagi terheket vizsgálják, amelyek sokakat érintenek, mint például az okmányügyek.

A bizottság feladata továbbá, hogy – az állami feladatellátás függvényében – intézményi szinten vizsgálja a közszférában foglalkoztatottak számát. Egyelőre még csak háttérszámításokat, elemzéseket tekintett át a bizottság – mondta Patyi András, aki szerint az állami működésben komoly tartalékok lehetnek, nemzetközi összehasonlításban a magyar közszférában dolgozók létszáma a versenyszférához képest elég magas, de a létszám önmagában (főleg a feladatoktól elválasztva) sosem vizsgálható.

Az ÁB a jövő héten kezd foglalkozni a fegyveres és rendvédelmi dolgozók életpályamodelljének tervezetével, amelyről a tervek szerint még novemberben kialakítja álláspontját.

Patyi András – aki a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora – azt mondta: bár az időbeosztása egyre sűrűbb, rektori pozíciója több szempontból is előnyt jelent az Államreform Bizottságban. Egyrészt az egyetemről számos oktató, kutató segítheti a bizottság szakmai munkáját. Emellett pedig a ÁB feladatai közé tartozik az NKE továbbfejlesztése államtudományi felsőoktatási intézménnyé. Rövidesen létre is jön az Államtudományi Intézet, amelybe az egyetemen működő kutató, kutatásszervező műhelyeket integrálják majd.

Az Államreform Bizottságnak Patyi András elnökkel együtt tizenöt tagja van. Köztük öt miniszter: Lázár János Miniszterelnökséget vezető, Pintér Sándor belügy-, Varga Mihály nemzetgazdasági, Balog Zoltán emberi erőforrás- és Trócsányi László igazságügyi miniszter. Tagok továbbá: Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnöke, Naszvadi György volt államtitkár, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, Jávor András, a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke és Füredi Károly nyugalmazott államtitkár.

A bizottság – amely minden héten az Országházban ülésezik – mostanáig kész tervezetekkel foglalkozott, de önálló előterjesztéseket is készít majd – mondta az elnök. A bizottság nem szavazással dönt, hanem az elnöke megfogalmazza és írásba foglalja a többségi állásfoglalást, és az esetleges ellenvéleményeket is csatolják a kormánynak.

A bizottság öt kiemelt feladata az állami humántőke, az állami szolgáltatások és az állami ügyintézés reformja, a területi közigazgatás átalakításának folytatása, valamint a jogszabályok felülvizsgálata. Mindegyik területen az a cél, hogy csökkenjen a rossz értelemben vett bürokrácia, az ügyek intézése egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá váljon – hangsúlyozta Patyi András.