Neelie Kroes támogatja a tervezett adónem elleni folytatódó tiltakozást – szögezte le Heath, és kijelentette: „nem az a kérdés, hogy az adó jogszerű vagy sem, illetve hogy a bizottság mit tehet vagy nem tehet, ha elfogadják a törvényt”. Szerinte az ügy két szempontból jelentős. Magyarországon belüli összefüggésben azért, mert a törvényjavaslat „a legfrissebb eleme egy sokak által zavarónak tekintett cselekménysorozatnak”, amely „a szabadságot korlátozza”, és nincs mögötte átfogó gazdasági, társadalmi érdek.
Ennél szélesebb kontextusban – folytatta a szóvivő – az internet olyan közös globális forrás, amelyhez a hozzáférést bővíteni, és nem szűkíteni kell. Heath szerint az internetadó az egyoldalú bevezetés esetén nem is fogja tudni betölteni szándékolt szerepét. Az pedig – jegyezte meg –, hogy az adót az adatforgalom alapján akarják kivetni, kétszeresen is rossz elgondolás, tekintettel az adatmennyiség hatalmas arányú növekedésére és a jövő ilyen értelemben vett kiszámíthatatlanságára. „A bizottság és Neelie Kroes világossá kívánja tenni, mielőtt ezt az adót bevezetnék, hogy ez rossz irány” – fogalmazott Ryan Heath.
A szóvivő – az időközben javasolt adóplafon tervéről szólva – úgy vélekedett: előbb bedobták a köztudatba a nagyon kemény változatot, megvárták, hogy mi lesz a reakció, kiderült, hogy nagyon negatív, mire a jelek szerint most a mérsékelt (változat) felé mozdulnak el. Kroes szerint azonban – mondta Heath – nem lenne szabad hagyni, hogy ez elhalványítsa a tiltakozást, mert ha Magyarország precedenst teremt ebben az esetben, akkor az gondot okozhat sok más tagállamban is az európai gazdasági növekedés szempontjából. Európát ugyanis jórészt a gazdaság digitális szegmense húzhatja ki a válságból – hangsúlyozta a brüsszeli bizottsági szóvivő.