Az igazságügyi miniszter szerint nincs alapja a kormányforma változásáról szóló híreknek. Trócsányi László beszélt arról is, hogy az igazságügyi tárcánál már dolgoznak egy olyan megoldáson, amely garantálná, hogy a magyarországi jogvitákat elsődlegesen idehaza bírálják el – ez adhat egyfajta megoldást az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítése miatt kialakult helyzetre.
Az államberendezkedés mélyreható átalakítása nincsen napirenden, az alaptörvénnyel kialakított közjogi berendezkedés stabilizációja folyik – válaszolta Trócsányi László igazságügyi miniszter a HVG-ben csütörtökön megjelent interjúban arra a kérdésre: kapott-e olyan „megrendelést”, amely a jelenlegi parlamentáris rendszert az elnöki berendezkedés irányába tolná el. „A kormányforma megváltoztatásával kapcsolatos híreknek semmi alapját nem látom” – jegyezte meg a miniszter.
Az Alkotmánybíróság gazdasági tárgyakat érintő hatásköri korlátozásával kapcsolatos kérdésre Trócsányi László – aki maga is volt alkotmánybíró – úgy reagált: komoly dilemmáról van szó, mert tekintettel kell lenni a „még mindig fennálló gazdasági kényszerhelyzetre”, ugyanakkor „nem mindegy, hogy külföldi vagy hazai igazságügyi fórum előtt folynak a nagy jelentőségű jogviták”. A tárcánál már dolgoznak olyan megoldáson, amely az alaptörvény módosítása nélkül garantálja, hogy a magyarországi jogvitákat elsődlegesen idehaza bírálják el – tette hozzá a hetilapnak adott interjúban a miniszter.
A tényleges életfogytiglani büntetéssel kapcsolatban a miniszter elmondta, voltaképpen a reményhez való jogról folyik a vita: a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság szerint senkit nem szabad visszavonhatatlanul megfosztani a szabadulás reményétől. Trócsányi László szerint a magyar társadalom többsége egyetért abban, hogy a legbrutálisabb bűntettek elkövetői életük végéig börtönben maradjanak, a jogintézmény nemzetközi szinten is elfogadható kialakítása érdekében azonban egy tervezet szerint speciális fórumot hoznának létre, amely a tényleges életfogytiglanra ítéltek kérelmeit vizsgálja és előterjesztést tesz az államfőnek.
Arra a kérdésre, hogy a kormánypárti frakciók „nem lépnek-e át a minisztériumon” a jogalkotás során, a miniszter úgy reagált: a korábbi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyett „tiszta” igazságügyi tárca jött létre, ami kifejezi a hangsúlyosabbá válását a jogalkotásban.
„El tudok képzelni olyan esetet, amikor a kabinetben kisebbségbe kerülök, de az előterjesztések elfogadását ilyenkor is komoly szakmai vitának kell megelőznie. Tisztában kell lennünk azzal, hogy egy törvénynek mi lehet a sorsa később esetleg az Alkotmánybíróság vagy éppen Strasbourg, illetve Luxembourg bírói fórumai előtt” – jegyezte meg a HVG-nek adott interjúban Trócsányi László, aki a szegedi egyetem jogi karán Európa-tanulmányok központot igazgatott és volt brüsszeli, valamint párizsi nagykövet is.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Finn szakemberek épp most mutatták ki, hogy transzneműnek lenni problémás, de az uniós bírák nem tágítanak.
Van, amikor igaza van. Máskor nincs.
Az alkotmányos jogokat is visszaállíthatják.
A budapesti embervadászatban résztvevő olasz antifa képviselőnőt eddig csak a mentelmi joga védte meg a bírósági ítélettől.
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a miniszterelnöki mandátumot két ciklusban korlátozó jogalkotás közvetlenül korlátozza a választói akarat szabad érvényesülését.
A választás estéjén Magyar Péter elszabadult: több állami intézmény vezetőjének lemondását követelte. Itt vannak a reakcióik!
Az Európai Unió Bírósága döntött, többé nem védi törvény a magyar gyermekeket az LMBTQ-propaganda ellen. Próbálkozik-e jogorvoslati lehetőséggel a Tisza-kormány a gyermekvédelmi törvény ügyében?
Személyi sérülés szerencsére nem történt.
