Óriási botrány Brüsszelben: az uniós állampolgárok pénzéből, a tudtuk nélkül üzemeltet NGO-hálózatot az EU, hogy elfogadtassa saját politikáját

Az MCC Brüsszel egy európai DOGE felállítását javasolja.

Több biztosi jelölttel kapcsolatban is van fenntartása az Európai Parlament Zöldek frakciójának. Navracsics Tiborral kapcsolatban például azt kifogásolja a Zöldek frakciójának egyik társelnöke, hogy nem emelte fel hangját a Viviane Reding elleni médiakampány során. Rebecca Harms szerint bár az világos, hogy mindenképpen a Fidesz-kormány küld biztost, de szerinte Navracsicsnak egy másik tárcát kellett volna kapnia.
Rebecca Harms, a Zöldek európai parlamenti (EP-) frakciójának társelnöke nem ért egyet azzal, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság megválasztott elnöke az oktatási, kulturális, ifjúsági és uniós állampolgársági tárcát szánja Navracsics Tibor magyar EU-biztosjelöltnek. Keddi brüsszeli sajtótájékoztatóján Harms – és a Zöldek másik frakciótárselnöke, Philippe Lamberts – a néppárti magyar biztosjelölt mellett a konzervatív brit és a néppárti spanyol biztosjelölttel kapcsolatban is ellenvéleményét hangoztatta.
Harms Navracsics Tiborral szemben egyebek közt azt hozta fel, hogy miniszter volt abban a kormányban, amely döntött a médiatörvényről, valamint az alkotmány megváltoztatása alapján a magyar közintézmények egész sorában végrehajtott átalakításokról. A magyar médiában „nagyon csúnya kampány” folyt Viviane Reding EU-biztos ellen, „olyan kampány, amely túlment mindazon, ami számomra elfogadható lehet” - fogalmazott Harms, és azt a szemrehányást tette a magyar biztosjelöltnek, hogy nem emelte fel a szavát e kampánnyal szemben. Mint mondta, teljesen világos, hogy a Fidesz-kormány fog magyar EU-biztost küldeni, ám szerinte a Juncker által kiszemelt oktatási-kulturális tárca helyett más felelősségi területtel kellene megbízni a magyar jelöltet.
A sajtótájékoztatón Lamberts elismerte: a Zöldek frakciójának nincs annyi EP-képviselője, hogy megakadályozza egy esetleges néppárti-szociáldemokrata „meg nem támadási megállapodás” esetén a problémás biztosjelöltek megszavazását. Törekvésük – mondta – arra irányul, hogy legalább szembesítsék a többi képviselőt a „kellemetlen igazsággal”, és színvallásra késztessék őket. Lamberts szerint például abban az esetben, ha nincs ilyen megállapodás, a szociáldemokratáknak nem kellene megszavazniuk a brit, illetve a spanyol vagy más jelöltet, viszont ha mégis megszavazzák, akkor magyarázatot kell adniuk.
Jogilag az Európai Parlamentnek nincs lehetősége válogatni a jelöltek közül, október 22-én az egész bizottságról egyben kell véleményt nyilvánítania. Az EP csak informálisan jelezheti Junckernek, ha akad olyan a jelöltek között, akit nem tud elfogadni, vagy akit nem tartanak alkalmasnak a neki szánt posztra.