Parlamenti pofozkodás: így tette helyre Orbán Viktor Toroczkai Lászlót (VIDEÓ)
„Úgy döntöttünk, hogy Magyarország újra nagy és gazdag legyen. Ezt szolgálja a gazdaságpolitikánk” – húzta alá a miniszterelnök.
Azokat a lehetőségeket kell bemutatni a külképviseleti-vezetőknek, amelyek az elmúlt évek sikereiből fakadnak – jelentette ki Orbán Viktor a külképviselet-vezetői értekezleten. A miniszterelnök arra kérte a diplomatákat, hogy segítsék a külföldi vállalatok Magyarországra jövetelét.
Egy perspektívájában sikeres ország gazdasági központú képviseletét kell ellátni a következő időszakban – mondta el Orbán Viktor a budapesti külképviselet-vezetői értekezleten. A miniszterelnök azt kérte a jelenlévőktől, hogy bár az ország az eredményeket olyan koncepciókkal, döntésekkel érte el, amelyek még ismeretlenek és nem élveznek közbizalmat az unióban, még se vegyenek fel védekező magatartást.
A kormányfő hozzátette: A feladat nem az, hogy megvédjék a magyar pozíciót, mert az megvédi saját magát, hanem mutassák be azokat a lehetőségeket, amelyek az elmúlt évek sikereiből fakadnak.
„Nem olyan országot kell képviselni, amely folyamatosan a számonkérés határán egyensúlyoz, mert nem jók a gazdasági mutatói, amelynek bűnei lennének akár történelmileg, és folyamatosan a szőnyeg szélére állított államnak kellene magát képzelnie. Olyan országot kell képviselni, amely válság idején elvégezte annak a munkának a tekintélyes részét, amelyre nagyon kevés ország volt képes” – rögzítette Orbán Viktor.
Orbán Viktor a külképviselet-vezetői értekezleten beszélt arról is, hogy Magyarország az egyetlen olyan európai uniós tagállam, amelynek politikai intézményrendszerét – az európai értékek szempontjából – „töviről hegyire” átvilágították. Szavai szerint a közös európai értékek szempontjából „pápábbak vagyunk a pápánál”, mert nemcsak teljesen átvilágították Magyarország politikai intézményrendszerét, hanem a kormány ennek során eltűrte a kettős mércét is.
Orbán Viktor azt is kérte a külképviselet-vezetőktől, hogy minden lehetőséget ragadjanak meg, amikor Magyarországra érkező befektetők meggyőzéséről van szó. A miniszterelnök szerint a külképviselet-vezetőknek nagy hangsúlyt kell helyezniük munkájukban a kapcsolattartásra a vállalatokkal: a külföldi vállalatok Magyarországra vonzását és az exportképes magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatását tekintve egyaránt.
A kormányfő elmondta: a magyar diplomáciában a nagykövetek eddig az üzleti ügyektől távol tartották magukat, pedig az üzlet jó dolog, a vállalati kapcsolatok fontosak, ezért a külképviselet-vezetőknek segíteniük kell, hogy külföldi vállalatok érkezzenek Magyarországra és teremtsenek itt munkahelyeket, vagy befogadjanak magyar exporttermékeket.
Orbán Viktor szerint a nagyköveteknek továbbá figyelmet kell fordítaniuk az exportképes magyar kkv-k segítésére is. Magyarországon jelenleg mintegy 2500 ilyen vállalat van, a cél, hogy összesen 12 ezer legyen – mondta. A miniszterelnök továbbá fontos célnak nevezte, hogy 2018-ra a magyar export egyharmada az EU-n kívülre irányuljon, sőt később 50 százalék legyen ez az arány. Emellett az is lényeges, hogy az export nemzeti össztermékhez mért aránya a legmagasabb legyen az EU-ban, amire Orbán szerint reális lehetőség van.
A miniszterelnök beszélt a foglalkoztatáspolitikával összefüggésben arról, hogy a kormánya nem kíván változtatni az állam munkahely-teremtési politikáján, vagyis aki tudna dolgozni, de nem akar, az nem kap segélyt. Ez a gondolkodásmód eltér attól, mint amely a jóléti államok liberális politikájaként ismert – mondta el a miniszterelnök.
A kormányfő beszélt a jelenlegi orosz helyzetről is, amivel kapcsolatban kijelentette: Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek alapvetően gazdasági kérdésként tekintenek a jelenlegi orosz helyzetre, míg a balti államok és a lengyelek biztonságpolitikai kérdésként kezelik ezt. A miniszterelnök szerint az Európai Unió minden nap távolabb kerül Oroszországtól, ami nemcsak Magyarországnak rossz, hanem az egész EU-nak.
Magyarországnak keresnie kell azon uniós tagállamok társaságát, amelyek ennek a „szétválasztási folyamatnak” a lefékezésében, megállításában érdekeltek – foglalt állást a kormányfő, jelezve, hogy mivel a visegrádi tagállamok nem mindegyike gondolkodik így, a V4-ek jelenleg nem tudnak közös álláspontot kialakítani.