A kormányfő elmondta: a magyar diplomáciában a nagykövetek eddig az üzleti ügyektől távol tartották magukat, pedig az üzlet jó dolog, a vállalati kapcsolatok fontosak, ezért a külképviselet-vezetőknek segíteniük kell, hogy külföldi vállalatok érkezzenek Magyarországra és teremtsenek itt munkahelyeket, vagy befogadjanak magyar exporttermékeket.
Orbán Viktor szerint a nagyköveteknek továbbá figyelmet kell fordítaniuk az exportképes magyar kkv-k segítésére is. Magyarországon jelenleg mintegy 2500 ilyen vállalat van, a cél, hogy összesen 12 ezer legyen – mondta. A miniszterelnök továbbá fontos célnak nevezte, hogy 2018-ra a magyar export egyharmada az EU-n kívülre irányuljon, sőt később 50 százalék legyen ez az arány. Emellett az is lényeges, hogy az export nemzeti össztermékhez mért aránya a legmagasabb legyen az EU-ban, amire Orbán szerint reális lehetőség van.
A miniszterelnök beszélt a foglalkoztatáspolitikával összefüggésben arról, hogy a kormánya nem kíván változtatni az állam munkahely-teremtési politikáján, vagyis aki tudna dolgozni, de nem akar, az nem kap segélyt. Ez a gondolkodásmód eltér attól, mint amely a jóléti államok liberális politikájaként ismert – mondta el a miniszterelnök.
A kormányfő beszélt a jelenlegi orosz helyzetről is, amivel kapcsolatban kijelentette: Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek alapvetően gazdasági kérdésként tekintenek a jelenlegi orosz helyzetre, míg a balti államok és a lengyelek biztonságpolitikai kérdésként kezelik ezt. A miniszterelnök szerint az Európai Unió minden nap távolabb kerül Oroszországtól, ami nemcsak Magyarországnak rossz, hanem az egész EU-nak.
Magyarországnak keresnie kell azon uniós tagállamok társaságát, amelyek ennek a „szétválasztási folyamatnak” a lefékezésében, megállításában érdekeltek – foglalt állást a kormányfő, jelezve, hogy mivel a visegrádi tagállamok nem mindegyike gondolkodik így, a V4-ek jelenleg nem tudnak közös álláspontot kialakítani.