Wallenberg-emlékművet avattak Budapesten

Raoul Wallenberg egykori svéd diplomata és más embermentő hősök arra vállalkoztak, hogy reményt hozzanak a reménytelen helyzetben a magyaroknak – mondta a külgazdasági és külügyminiszter kedden a Wallenberg-emlékmű avatásán a budapesti Erzsébet téren. Navracsics Tibor beszédében kiemelte: e hősök életük kockáztatásával, gyakran feláldozásával mentettek zsidó embereket és mindenkit, aki arra rászorult. A holokausztra utalva hangoztatta: a most leleplezett emlékmű és más emlékezési pontok a fővárosban arra figyelmeztetnek, hogy a magyar történelemben ilyen még egyszer nem fordulhat elő.

Gustav Kraitz Ne feledd! elnevezésű emlékművének avatásán Navracsics Tibor azt mondta: amikor Budapest és a magyar nemzet 1944-ben „a gyűlölet mocsarába süllyedt”, egy svéd diplomata mentette az üldözötteket. Budapest 1944-ben az egyik legreménytelenebb hely volt Európában, a német megszállás, a nyilaskeresztes terror, a félelem az előrenyomuló szovjet csapatoktól, a szövetségesek légitámadásai és a tömeges zsidógyilkosságok pokla a legrosszabbat hozta, amit egy nemzetre hozni lehet: „magyar emelt fegyvert magyarra”. Hozzátette: „a magyar állam nevében fellépők tagadták meg a magyar állampolgároktól a sorsközösséget”. A miniszter azt kérte mindenkitől, aki az Erzsébet téri emlékműnél jár, hogy ne csak a borzalmakra gondoljon, hanem arra is, hogy „ez a város ismét szép, él, és Európa egyik legvidámabb városa”.

Karin Olofsdotter budapesti svéd nagykövet az eseményen azt mondta, hetven évvel a holokauszt után is „kötelességünk, hogy sose felejtsünk, mindig emlékezzünk a történtekre”. Budapest sötét időket élt át a második világháború alatt – mondta –, és a náci atrocitások idején Raoul Wallenberg azzal az egyetlen küldetéssel érkezett ide, hogy annyi zsidó életet mentsen meg, amennyit csak tud. Wallenberg hátrahagyta kényelmes életét Svédországban, hogy vállalkozzon erre a fontos küldetésre, és bátorsága, elkötelezettsége életek ezreit mentette meg. A diplomata beszélt arról is, hogy alapos megfontolás után választották ki az emlékmű helyszínét: az Erzsébet tér népszerű hely a fiatalok körében, és annak idején valószínűleg Wallenberg is járt erre. Az emlékmű segíthet megismertetni a történetét, a tetteit az erre járókkal – mondta, megjegyezve: ez különösen fontos ma, amikor világszerte erősödik az antiszemitizmus, az idegengyűlölet és a rasszizmus. 

Nina Lagergren, Raoul Wallenberg testvére hangsúlyozta: az egykori svéd diplomata bátran küzdött Budapesten a háború alatt, majd nyoma veszett, soha nem tért haza, de a családja sosem tett le arról, hogy megtudja, mi történt vele. Fontos, hogy Wallenberg neve fennmaradjon a történelemben, mert ő megmutatta, hogy egy egyszerű ember mit tehet az embertársaiért – hangsúlyozta Nina Lagergren.