Felhívta a figyelmet a minisztérium: bővülő pályán a kiskereskedelem, szakmailag hibás a 2021. évi bázist felhasználni
Fontos, hogy a kiskereskedelmi forgalom alakulását helyesen értelmezzük – áll a tárca csütörtöki közleményében.
A bankok az árfolyamrés mielőbbi rendezésére törekszenek, indokolatlannak tartanák, ha a kedvezményes végtörlesztéssel élőkre is kiterjedne az új jogszabály, az elévülés szabályainak átírását pedig kockázatosnak tartják – reagált a Magyar Bankszövetség Varga Mihály szerdai bejelentésére.
A hazai bankok érdekképviseleti szervének közleménye szerint tagszervezetei arra törekszenek, hogy mielőbb rendezzék ügyfeleikkel az árfolyamrés kérdését, az új szabályok szerint átszámítsák a tartozásokat. Ehhez az szükséges, hogy megszülessen és életbe lépjen a pontos és egységes eljárásrendet meghatározó jogszabály. Ennek szakmai előkészítésében is készek az együttműködésre a jogszabályalkotókkal – közölte a szervezet.
A nemzetgazdasági miniszter szerdai bejelentése szerint a kormány még a héten benyújtja az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely a Kúria jogegységi döntésének megállapításait illeszti be a jogrendbe. A devizahiteleseket ért tényleges veszteségek elszámolására szeptemberben tesz majd javaslatot a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A kormány álláspontja szerint a „becsapott ügyfelek” részére az összes törvénytelenül elvett pénzt vissza kell fizetniük a bankoknak, a rendezés kiterjed valamennyi devizaalapú hitel- és kölcsönszerződésre, valamint a pénzügyi lízingszerződésekre is. A kormány szerint az árfolyamrés kérdése viszonylag gyorsan rendezhető, mivel a Kúria kimondta, hogy az MNB hivatalos középárfolyamát kellett volna alkalmazniuk a bankoknak. A kabinet javaslatot tesz az elévülés kérdésének világos meghatározására is. A kormány álláspontja szerint amíg a szerződés hatályban van, élő jogviszonyról van szó, elévülés csak a jogviszony lezárulta után indulhat el; ezt rögzíteni fogják a törvényben. A szerződések tisztességtelenségét bírósági úton mondhatják ki.
A bankszövetség közleményében hangsúlyozza: továbbra is fontosnak tartja, hogy olyan jogszabály szülessen, ami figyelembe veszi az ország gazdasági teljesítményében kulcsszerepet játszó pénzügyi szektor teherbíró képességét, és amely méltányosan kezeli a forinthitelesek érdekeit, nem hozva őket kedvezőtlenebb helyzetbe a devizahiteleseknél.
Az érdekképviseleti szervezet szerint különösen indokolatlan lenne, ha a kedvezményes végtörlesztéssel élő ügyfelekre is kiterjedne az új jogszabály, hiszen ők már eleve olyan nagy mértékű kedvezményben részesültek, amely jelentősen meghaladja a kilátásba helyezett visszatérítés összegét. Már a kedvezményes végtörlesztés terheit is kétharmad arányban a hitelintézetek viselték, egyharmadát pedig a költségvetés – emlékeztet a szervezet. A bankszövetség az elévüléssel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy egy sok évtizedes, a polgári törvénykezés egyik alapkövét jelentő szabály átértelmezése, átírása olyan kockázatot jelent, amely túlmutat a devizahiteles kérdésen, és valamennyi, nem csak banki szerződés alapját megkérdőjelezi, ráadásul visszamenőleges jelleggel.
Gyurcsik Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője az MTI-nek azt mondta, az árfolyamrés visszafizetése 50-60 milliárd forintos veszteséget okozhat a bankrendszernek, az egyoldalú kamatemelések visszafizetése pedig 400-450 milliárd forintos tétel lehet.