Lázár János: Hiszek abban, hogy a Fidesznél csak a Fidesz a jobb
A miniszter állítja: nem Magyar Péter hozta el a csodát, hanem ők követtek el egy hibát.
Megkezdte ülését a Zsidó Közösségi Kerekasztal Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár részvételével csütörtökön a parlamentben. Az üléstől távol marad Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője.
A tanácskozáson a zsidó szervezetek javaslatára felvették a napirendi pontok közé a német megszállás emlékművének kérdését, Szakály Sándor történészprofesszor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójának Kamenyec-Podolszkkal kapcsolatos megjegyzését, valamint a tervek szerint az idén átadandó Sorsok Háza nevű intézménnyel kapcsolatos észrevételeket – írja az MTI.
Szakály Sándor történész a közelmúltban azt mondta, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki.
A Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésén az előzetes tervek szerint szóba kerülnek ezenkívül a Nemzeti alaptanterv magyarországi zsidóságot érintő vonatkozásai, valamint a magyarországi antiszemitizmusról szóló szociológiai kutatási eredmények.
A tárgyaláson részt vesznek többi között a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány és a Tett és Védelem Alapítvány képviselői.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija levélben tájékoztatta távolmaradásáról Lázár Jánost. A vezető rabbi a zsido.com honlapon közzétett levelében megismételte: a holokauszt hetvenedik évfordulójára meghirdetett emlékév jó lehetőség az egész magyar társadalom számára, hogy „a ki nem beszélt történelem, egy építő társadalmi párbeszéd témájává lehessen”.
„Mint holokauszttúlélők gyermekei és unokái kötelességünk a megemlékezéseken részt venni, de a történelmi felelősség őszinte megismerése és megküzdése nem a zsidó közösség, hanem az egész magyar társadalom ügye. Ezért káros, ha ez a téma a zsidó közösség és a kormány »alkudozásává« silányul” – írta levelében a rabbi, miután megismételte korábban megfogalmazott kritikus véleményét a német megszállás emlékművével kapcsolatban.